Leczovics Péter: Beton workshop a SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Karon
Hosszas előzetes egyeztetések után, hallgatói kezdeményezésre (Dobri Kata, Csák Dániel) létrejött a SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi karon - a korábban szakkörnek, önképző körnek nevezett - a kor stílusának megfelelő kifejezéssel élve a „beton workshop”.
1. kép Az elsô kísérletek egyike: az öntô forma ellenôrzése
A stúdió vezetői – Nemoda Ferenc szakcsoport vezető, Leczovics Péter mérnök - tanár - célul tűzték ki, hogy az önkéntes alapon szerveződött, hallgatói kezdeményezést felkarolva olyan új lehetőségeket keressenek, amelyek a beton széleskörű alkalmazhatóságát, a már hagyományos megoldások mellett kiterjesztik. Az alternatívák a tervek szerint a teljes betontechnológiát felölelik, kezdve a receptúrális kérdések vizsgálatát, a zsaluzat anyagának cél orientált megválasztását, a beton mechanikai megmunkálásának korlátait, lehetőségeit, stb. Célunk, hogy az építőiparban döntően felhasznált anyag – a beton – alkalmazási lehetőségeit bővítsük, és akár a mindennapi életünk közvetlen részévé váljon.
2. kép Horkai András LP betonlámpája
Az Ybl Építéstudományi Karon korábban is végeztünk a témakörrel kapcsolatos tevékenységet – pl. betonkenu [1], beton-ékszerek [2] –, azonban ezen eredmények elsősorban oktatói tevékenységen alapulnak. A nemrég megalakult Ycon stúdió alapvető célja, hogy a diákok ötleteinek, kreatív elgondolásaik megvalósításának lehetőséget teremtsen, túl azon, hogy új inspirációkat kapjanak, az együttdolgozás alapján az ismeretek megosztása, új lehetőségek feltárása.
3. kép Fuchs Dániel betonlámpája
Az alapítók lényegében már korábban is kutatták a beton alkalmazásának lehetőségeit. Jó példa erre, hogy a workshopra a már korábban elkészült darabokkal, pályázati anyagokkal, elképzelésekkel jelentkeztek. Érdekes módon a betonlámpák kerültek előtérbe, három irányzat képviseltette magát: a fényáteresztő beton készítése és alkalmazása, a „hagyományos nak” tekinthető megoldás (beton - elem + fényforrás (2. kép), a harmadik pedig a különböző anyagok párosítása (3. kép) a cél érdekében.
4. kép Munka közben
A makett készítés bár nem új keletű, azonban a monolit szerkezetek alkalmazására eddig nem sok példa akadt. Klaff Gábor a celldömölki Kemenes Vulkán - park központi épületének modelljét készí tette el, stílszerűen betonból (5. kép).
4. kép Munka közben
A betontechnológiai kísérletek, a receptúrák kidolgozása, a keverék optimalizálása, a kész beton mechanikai tulajdonságainak vizsgálata mellett a résztvevők törekszenek arra, hogy minél kevesebb anyag kerüljön veszendőbe, így az alkalmasnak ítélt friss betonból kisebb-nagyobb használati tárgyakat is készítettünk (6-8. kép).
8. kép Az elsô képen még csak a tojástartó, a második képen már a tojás is beton
HÍREK, INFORMÁCIÓK
A Betonépítészeti Díj 2015 pályázat egyik munkája egy balatonakarattyai nyaralóépület volt. Tervezője Bulcsu Tamás és Fortvingler Éva. Az épület karéjszerű tömegét a túl közeli szomszédtól és a nyáron forgalmas utcától való elhatárolódás, valamint a kertekben álló fák védelme és koncepcióba ágyazása, a tömeg kert felé nyitása formálta. A komfort és a klímatudatosság optimalizálására olyan szerkezeti megoldás keresése volt a cél, amely a tördelt tetőformának kellő merevséget biztosít, miközben a rendelkezésre álló szűkös rétegrendi vastagságban maximális hőszigetelési, átszellőztetési és hűtés-fűtési kapacitásokkal rendelkezik.
A tető kéthéjú szerkezetének elsődleges teherhordó szerkezete méretezett, 18-20 cm vasbeton koporsófödém, a másodlagos teherátadó szerkezet az erre ráépülő héj. A vasbeton szerkezet felett távtartókon egy igen jelentősen kiszellőztetett, 8-15 cm légréssel kialakított fa szerkezet áll. A teljes tetőfelület hűtő-fűtő klímazóna, melyet egy gazdaságosan üzemeltethető inverteres hőszivattyú táplál energiával. A fehér héjalás csökkenti a felület hőelnyelő képességét, a kiszellőztetett légrés és a vastag hőszigetelés gazdaságos üzemeltetést eredményez. A passzív (vasbeton koporsófödém és kéthéjú tető) és aktív (levegős hőszivattyú) rendszerek optimálisan egészítik ki egymást, az épület energiafelhasználása a passzív rendszereknek köszönhetően minimális.