A Trysfjord-híd: környezetbarát műszaki csoda egy Kristiansand melletti fjordban
Különleges csúcskísérlet Mapei betonadalékszerek segítségével
Az E39-es autópályát dél felé, a Trysfjorden-fjordon átvezető Trysfjord-híd az egyik legkorszerűbb műszaki létesítmény egész Norvégiában. 2019 augusztusában elkezdett építése mindössze három esztendeig tartott: 2022. november 24-én már fel is avatták, és át is adták a forgalomnak. Ezzel szinte nyomban az innováció és a fenntarthatóság mintaképévé vált az országban. 534 m-es teljes hosszával és 260 m-es ívtávolságával az adott pillanatban ez volt a világ leghosszabb, digitális tervezési és kivitelezési folyamatok segítségével – úgynevezett BIM- (Building Information Modeling) technológiával – megépített konzolos hídja (a szintén norvég, 643 m-es Randselvabru azóta lekörözte). Pillérei a nyugati felén 64 m-rel, a keletin 55,5 m-rel emelkednek a tenger szintje felé, 52 m-es szabad hajózási magassága (űrszelvénye) pedig akár a legnagyobb óceánjárók biztonságos áthaladását is megengedi.
Nehézségek az építkezés során
Egy ilyen hatalmas, négysávos autópályahíd megépítése persze igen komoly kihívást jelentett mind a Norconsult tervezői, mind a generálkivitelezéssel megbízott AF Gruppen számára, akik folyamatosan arra törekedtek, hogy a BIM-technológiát széles körben alkalmazva biztonságos és tartós infrastruktúrát hozzanak létre, ugyanakkor jelentősen mérsékeljék a megvalósítás és az elkészült műtárgy környezeti hatásait.
A hidat csúszózsalus technológiával építették: a hídpályát tartó pilléreket munkahézagok nélkül, folyamatos öntéssel készítették, amelynek során a zsaluzatot hidraulikus emelők segítségével, araszolva húzták egyre feljebb a fokozatosan megszilárduló betonon. A fenti módszerrel sikerült mindössze 20 nap alatt végezniük a munkával, miközben a szerkezet szilárdsága, síkpontossága és felületi minősége a legkevésbé sem szenvedett csorbát. Ez azonban nem minden: habár közel 18 000 m³ betont használtak a híd megépítéséhez, a bedolgozott betonkeverékek karbonlábnyomát a megszokotthoz képest 18%-kal csökkenteni tudták.
Ez a csökkenés nem kis részben a Mapei innovatív megoldásainak volt köszönhető.
A Mapei Csoport norvég leányvállalata, a Mapei AS ugyanis olyan korszerű adalékszereket – Dynamon SX-23* szuperfolyósítót, Mapetard R* és Mapetard SD2000 kötéskésleltetőket, valamint Mapeair 25 1:19* légbuborékosító képlékenyítőt – biztosított a Ribe Betong betongyártó vállalat számára, amelyekkel optimalizálni lehetett a munkavégzést. Az ezekből az adalékszerekből felhasznált 42 tonnával szavatolni tudták a beton elvárt mechanikai tulajdonságait és bedolgozhatóságát, így a szerkezeti elemek az építési folyamat optimalizálása és a környezeti hatások csökkentése mellett sem lettek gyengébb vagy rosszabb minőségűek. A beton öntése során keletkező kisebb felületi hibákat a Redirep 45 RSF* szárazhabarcs, a Mapefix VE SF kémiai dübelek és a Mapepoxy BI-Imp* epoxi injektálógyanta segítségével javították ki.
Híd múlt és jövő között
A Trysfjord-híd jóval több műtárgynál: szimbóluma annak, hogy az építése során alkalmazott technológia, annak fenntartható jellege és a projektben részt vevő szakemberek közötti együttműködés hogyan képes akár egész közösségek életére is tartós hatást gyakorolni. A Mapei megoldásai is jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ez a környezetbarát műszaki csoda ilyen rövid idő alatt megvalósulhatott, és immár hidat képezhet múlt és jövő között.
Ha szívesen olvasna a betontechnológiai újdonságokról havi rendszerességgel tartalmakat, olvassa be telefonja kamerájával a QR-kódot, és iratkozzon fel a betontechnológiai edukációs hírlevelünkre!
(fotók: Mapei)
* Ezeket a termékeket Magyarországon nem forgalmazzák.
