Lapszámok

A beton kortárs művészetben rejlő lehetőségeinek vizsgálatára indult 2016-ban a Hódmezővásárhelyi Kísérleti Beton Szimpózium, amelyet Pannonhalmi Zsuzsanna, a Nemzetközi Kerámia Központ akkori vezetője és Mészáros Antal, a CSOMIÉP Beton és Meliorációs Termékgyártó Kft. akkori vezetője közösen álmodott meg. A vállalkozás jelentős technológiai és anyagismerettel rendelkezett, a művészek pedig olyan formákat, felületeket és tárgyakat szerettek volna létrehozni, amelyek az ipari gyakorlatban megszokottól eltérő módon használják a betont. A kétféle tudás találkozásából egy különleges alkotói műhely alakult: a művészek hozzák a saját elképzeléseiket, a formákat és a zsaluzási megoldásokat, a megvalósítás során pedig a CSOMIÉP szakemberei segítenek megtalálni a technológiailag is működő megoldásokat. A szimpóziumot azóta minden évben megrendezik, az idei találkozó témája a kapcsolatok volt. Hogy kik vesznek részt a szimpóziumon, és hogyan választják ki az alkotókat, erről Haber Szilvia kerámia- és porcelántervező iparművészt, a szimpóziumot rendező Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány elnökét kérdeztük.

- A szimpózium meghívásos rendszerben működik. A művészek kiválasztásánál fontos szempont, hogy különböző művészeti területekről érkezzenek alkotók, hiszen éppen e más-más szemléletek és tapasztalatok találkozása teszi igazán érdekessé a közös munkát. A meghívottak között elsősorban olyan kortárs alkotók vannak, akik eltérő művészeti területekről érkeznek: keramikusok, szobrászok, belsőépítészek, építészek, üveg- és ötvösművészek. A meghívásnál ugyanakkor arra is törekszünk, hogy különböző generációk képviselői dolgozzanak együtt. Fontos számunkra, hogy legyenek közöttük olyan tapasztaltabb művészek, akik már régóta foglalkoznak a betonnal, és olyanok is, akik először kísérleteznek vele. A közös munka során a résztvevők természetes módon osztják meg egymással a tudásukat, tapasztalataikat és az anyaggal kapcsolatos felismeréseiket.

Szántó Tamás: Figyelők (fotó: Sarkantyú Illés)

- A résztvevők milyen anyagokkal társítják a betont?
- A szimpóziumokon a betonhoz már nagyon sok anyagot társítottak a résztvevők: kerámiát, porcelánt, üveget, kavicsot, különböző kőzeteket és kőzúzalékokat, illetve más természetes anyagokat. Ezek az anyagok nemcsak vizuálisan változtatják meg a beton karakterét, hanem technológiai szempontból is különböző lehetőségeket és kihívásokat jelentenek. A kavics és a különböző kőzúzalékok természetes módon jól illeszkednek a betonhoz, hiszen magának a betonnak is fontos alkotóelemei. Különösen érdekes a terrazzo technika, ahol az adalékanyag nem rejtőzik el a betonban, hanem a felület meghatározó látványelemévé válik. Saját tapasztalatom szerint az egyedileg színezett kerámiazúzalékok is nagyon jól működnek betonba keverve. A színes kerámiaszemcsék a beton kötése után nemcsak anyagában, hanem vizuálisan is gazdagítják a felületet.

Egy másik érdekes lehetőség, amikor nem magát az anyagot építjük be a betonba, hanem annak lenyomatát rögzítjük. Ilyenkor egy tárgy, egy természetes forma vagy más anyag felülete marad meg a betonban, mintha egy pillanatfelvételt őriznénk meg róla. Ez a betonban egyfajta kortárs „kövületként” is értelmezhető, amely hosszú időn keresztül megőrzi egy másik anyag vagy forma nyomát.

Mindák Gergely: Egy folyó emlékei (fotó: Haber Szilvia)

Más technológiai kérdéseket vet fel, amikor nagyobb kerámia- vagy üvegelemeket használunk betétként vagy szerkezeti elemként. Ilyenkor nem mindegy, hogyan és hol helyezkedik el az adott elem a betonban, milyen módon kapcsolódik hozzá, és men - nyire tud a két anyag eltérő mozgásaihoz alkalmazkodni. A beton kötése és száradása során zsugorodik, a hőmérséklet változására pedig a különböző anyagok eltérő mértékben reagálnak. A beton, az üveg és a kerámia eltérő hőtágulása ezért feszültségeket hozhat létre közöttük. Egy nagyobb, mereven beágyazott elemnél ez különösen fontos szempont lehet.

Soltész Melinda: Csobbanás (fotó: Formanek Zsuzsa)

- Milyen betontechnológiát, betonösszetételeket használnak az alkotásokhoz? Kitől és hogyan sajátítják el az anyaggal kapcsolatos ismereteket?
- A szimpóziumon nincs egyetlen, minden alkotáshoz alkalmazható betonösszetétel vagy technológia. Az anyag megválasztását mindig az adott mű mérete, formája, szerkezete és a kívánt felületi hatás határozza meg. Használtunk már könnyített és szálerősített betont, illetve olyan sűrűbb, plasztikusabb keverékeket is, amelyek bizonyos formák kialakítására vagy felhordásos technikákra alkalmasabbak.

Baran Péter, Kotormán Norbert, Szántó Tamás, Soltész Melinda, Szilágyi Csilla, Mindák Gergely (fotó: Haber Szilvia)

Nagyon fontos része a munkának a zsaluzat megtervezése és anyagának megválasztása is, hiszen a zsalu felülete közvetlenül hat a kész beton megjelenésére. Plexilapokkal vagy műanyag fóliával például különösen sima, fényes felület alakítható ki, míg a fa vagy akár a hungarocell felülete érdekes lenyomatot hagyhat a betonban. Ilyenkor maga a zsaluzat is a formaképzés eszközévé válik. A megszilárdult beton utómunkája szintén sokféle lehet: csiszolással előhívhatók a betonban lévő szemcsék és adalékanyagok, a felület érdesítésével különböző textúrák alakíthatók ki, a homokfújás pedig további felületi hatások létrehozására ad lehetőséget.

Az anyaggal kapcsolatos ismereteket a művészek nem csak a CSOMIÉP szakembereitől sajátítják el. A szimpóziumra rendszeresen hívunk olyan szilikátművészeket, köztük szobrászokat, keramikusokat és üvegművészeket, akik már hosszabb ideje dolgoznak betonnal, és jelentős tapasztalatot szereztek az anyaggal való kísérletezésben. Ezek az ismeretek a közös munka során természetesen átadódnak egymásnak, miközben a CSOMIÉP technológusaival is folyamatos szakmai párbeszéd alakul ki.

Mindák Gergely, Szilágyi Csilla munka közben (fotó: Haber Szilvia)

- Az idei szimpózium témája a „kapcsolatok” volt. Ez miként jelent meg a műalkotásokban?
- A „kapcsolatok” megjelent az egyes művészek munkájának témaválasztásában, a különböző anyagok társításában és az egyes művészeti területek közötti párbeszédben is. A résztvevők különböző szakmai háttérrel és tapasztalatokkal érkeztek, ezért ugyanahhoz az anyaghoz is nagyon eltérő módon közelítettek.

A „kapcsolatok” számunkra nemcsak a művek témáját jelentette, hanem magát a szimpózium működését is. Egy-egy konkrét kísérlet, egy új anyag vagy technika kipróbálása gyakran indít el beszélgetést a résztvevők között. Így a szimpóziumon nemcsak művek születnek, hanem tapasztalatok is cserélődnek és továbbadódnak. A művészi elképzelés és a betontechnológiai tapasztalat folyamatosan hat egymásra, és ebből sokszor olyan megoldások születnek, amelyekre egyik fél önmagában nem feltétlenül gondolt volna.

Szilágyi Csilla: Transfuse Trifurcated (fotó: Kóródi Zsuzsa)

- Hogyan fogadták a látogatók a szimpózium végén megrendezett kiállítást?
- A kiállítás egyik érdekessége éppen az, hogy a betonról kialakult hagyományos képhez képest egészen más arcát mutatja az anyagnak. Sokszor egy-egy műről első pillantásra nem is lehet megállapítani, hogy betonból készült, különösen akkor, amikor kerámiaművekkel együtt jelenik meg a kiállításon. Ilyenkor az anyag felismerése szinte önálló felfedezéssé válik. A beton sokak számára nehéz, rideg és elsősorban építészeti anyagként ismert, ezért érdekes megtapasztalni, hogy milyen finom felületek, részletek és változatos formák hozhatók létre belőle. Az is jól látható, hogy a beton más anyagokkal együtt egészen új karaktert kaphat.

Számunkra fontos az is, hogy egy-egy kiállítás bemutatását tárlatvezetésekkel vagy művészprezentációkkal kössük össze. Ilyenkor a közönség személyesen is találkozhat az alkotókkal, és megismerheti a művek mögött rejlő gondolatokat, valamint az elkészítésük során felmerülő szakmai és technológiai kihívásokat és az ezekre adott művészi reflexiókat. Így a látogatók nemcsak a kész műveket láthatják, hanem közelebb kerülhetnek ahhoz a gondolkodási és kísérleti folyamathoz is, amelynek során megszülettek. Mindezt természetesen nem tudnánk a szakmai partnereink segítsége nélkül megvalósítani. A működés feltételeinek biztosításában fontos szerepe van Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának, valamint a Nemzeti Kulturális Alapnak és a Magyar Művészeti Akadémiának.