Lapszámok

A beton.hu, a Magyar Cement-, Betonés Mészipari Szövetség (CeMBeton), valamint a Magyar Betonelemgyártó Szövetség (MABESZ) és tagvállalatai támogatásával idén is megrendezte a Beton Fesztivált a Dürer Kertben. Folytatva a fenntartható építőanyagipari átállás témakörét idén meghatározó építőanyag-gyártók mutatták be mit tesznek, és mit terveznek a körforgásos, karbonsemleges gazdaság megvalósításának érdekében. A téma előadói kerekasztal-beszélgetés keretében is megvitatták a feladatokat, majd egy konkrét beruházás tervezői bemutatásában is áttekintettük a fenntartható építés jelenlegi műszaki állását. Az idei volt a X. fesztivál, így nem maradhatott el a jubileum megünneplése sem, amelyet a szokásos díjátadók követtek.

A Beton Fesztivált 2015-ben indította újtára a beton.hu, és idén már 10. alkalommal rendezte meg az eseményt, amelyen a szakma képviselői mellett szép számmal vettek részt a jövő szakemberei is. A kihívásokra adott válaszok ismertetése mellett lehetőség volt ünnepelni, a szakembereket kötetlen légkörben összehozni, a jövő szakembereinek és a betonban mint „művészet”-ben gondolkodók alkotásainak megismerésére is.

Az elmúlt években a Beton Fesztivál központi témái között kiemelt szerepet kapott a körforgásos gazdaság és a karbonmentes jövő kérdésköre. Idén ezt a szakmai ívet folytattuk: új aspektusokból, friss szempontok mentén vizsgáltuk, hogyan alakítják ezek a kihívások és lehetőségek az építőipar fejlődését, kiemelt figyelemmel a dekarbonizációval kapcsolatos témákra.

Előadóink bemutatták a legfrissebb szakmai kérdéseket a cement-, beton- és a betonelemgyártás, valamint a tervezés kapcsán, és egy pódiumbeszélgetés keretében is körbejárták közös felelősségünket az építőipari dekarbonizáció vonatkozásában.

A program méltó lezárásaként megünnepeltük, hogy idén már 10. alkalommal jöttünk össze, majd az idei évben is átadtuk a MABESZ és a CeMBeton Életműdíjait, valamint kihirdettük a „Minden építés alapja 2026” pályázat eredményeit.

Az utóbbi években kiemelten kezeltük a körforgásos és karbonsemleges gazdaságra való átállás során az iparágra váró szigorodó követelményeket, az életciklus-elemzés megjelenését a gyártókra vonatkozó szabályozási környezetben. A várható kihívások és az új rendeletek, áttérési ütemtervek ismeretében elérkezettnek láttuk az idő arra, hogy az iparágunk építőanyag-gyártó vállalatai és az építészeti tervezők bemutassák jelenleg hol tartanak, és milyen további feladatokat terveznek a sikeres megvalósítás érdekében.

A fesztivál koordinátorai, moderátorai idén is Turbéki Judit és Szalai Tamás voltak.

Szakmai programunk első előadását Garai Gergely gyárigazgató tartotta napjaink egyik legfontosabb iparági kihívásáról, a cementipar dekarbonizációjáról. Áttekintést kaptunk, milyen eredményeket ért el eddig az iparág ezen a téren, és milyen technológiai lehetőségek segíthetik a jövőbeni kibocsátáscsökkentést. Kiemelte, hogy a CO2 -kibocsátás 65%-a kémiai folyamat eredménye, míg 35%-a technológiai eredetű, amely alternatív tüzelőanyagokkal és megújuló energiával közvetlenül csökkenthető. A kémiai folyamatból eredő kibocsátáscsökkentés eszköze a szén-dioxid-leválasztás és a klinkerhelyettesítés, és mindezek eredményeként 2050-re elérhető a net zéró CO2-kibocsátás.

A következő előadás fókuszában a transzportbeton-gyártás fenntarthatósága állt, vagyis az a kérdés, hogyan válhat zöldebbé a beton előállítása. Dr. Czoboly Olivér technikai vezető egy érdekes kísérlettel indította előadását, megkérte a mesterséges intelligenciát, mit gondol a kérdésről. Az MI 17 kulcselemet határozott meg a gyártási folyamathoz kapcsolódva, amihez az előadó továbbiakat fűzött hozzá. Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatta be a fenntartható betongyártás lehetőségeit, azok előnyeit, kihívásait és az elinduláshoz szükséges lépéseket. A beton napjaink egyik legfontosabb és legnehezebben kiváltható építőanyaga, ezért fenntartható használata az építőipar egyik fontos feladata. A mérnöki társadalom felelőssége, hogy ahol lehet, a megszokott megoldások helyett a fenntarthatóbb alternatívákat válassza.

A következő előadó Takács Gábor előregyártott vasbeton szerkezetek üzletágvezető volt, aki az előregyártásban alkalmazható környezettudatos és fenntartható megoldásokat ismertette. Bemutatta a betonelemgyártás, a kivitelezés és az épületfenntartás dekarbonizációs lehetőségeit, majd a már Magyarországon is megvalósult példákon keresztül nyerhettünk betekintést abba, milyen konkrét megoldásokkal és innovációkkal tehető fenntarthatóbbá a betonelemgyártás – és milyen kihívásokkal kell szembenézni a nettó karboncélok eléréséhez vezető rögös úton.

A program pódiumbeszélgetéssel folytatódott, amelyben tovább vizsgáltuk a közös felelősségünket a dekarbonizáció kapcsán, körbejártuk ennek kérdéseit, lehetőségeit és az ehhez kapcsolódó kihívásokat.

A szakértő előadóink (akikhez csatlakozott építésztervező előadónk is) négy témában fejtették ki véleményüket:

1. A 2030-as és 2050-es európai klímacélok realitása, szűk keresztmetszetek, kockázatok a termékszintű minőség (pl. szilárdság, élettartam) és az épületekkel szemben előírt követelmények teljesülése.
2. Ahhoz, hogy az építési hulladékból újra értékes alapanyag legyen, az egész értékláncnak és a szabályozásnak is együtt kell működnie. Szakértőink kifejtették véleményüket az iparág szempontjából szóba jöhető anyagokról, illetve arról, mire van még szükség a lánc többi szereplője és a szabályozás részéről ahhoz, hogy ebből egy működő, rentábilis modell legyen.
3. Megjelentek a piacon „fenntartható, klímabarát”-nak hirdetett építőanyagok, amelyek a szabványokat, a szabályozást kijátszva a felhasználókat megalapozatlan információkkal félrevezetve helyezik előtérbe a termékeket. Ezek – amellett, hogy hátrányosan érintik a szabályokat betartó, a szabványelőírásokat teljesítő gyártókat – veszélyt jelentenek az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesítésülésére.
4. Az AI és az automatizáció nemcsak a fizikai munkát váltja ki, hanem a technológiák optimalizálását, a CO₂-csökkentési törekvéseket is segíti. Ennek eredményeiről, a következő években a folyamatokban várható megjelenéséről mondták el véleményüket a kerekasztal résztvevői.

Utolsó szakmai előadásunkat Bordás Péter építész, a BORD Építész Stúdió alapítója és vezető tervezője tartotta „Érintetlen érinthetetlen” címmel. Előadásában a stúdió fenntarthatóságról és értékteremtésről alkotott tervezői filozófiáját mutatta be, valamint azt, hogy ez a gondolkodásmód miként formálja az iroda építészeti munkáit. Ennek során betekintést adott egyik legfrissebb és nemzetközi szinten is elismert projektjébe, a rátkai Sauska Tokaj borászat épületének tervezési folyamatába és megvalósulásába.

A X., jubileumi fesztivál alkalmából Berezvai Attila a MABESZ, majd Hoffmann Tamás a CeMBeton elnöke tartotta meg ünnepi beszédét, ami az ünnepi torta közös felvágásával zárult. A tortavágáshoz csatlakoztak az eddigi Beton Fesztivál szervezését lebonyolító munkacsoport tagjai is.

Ezután az immár hagyományos díjátadók következtek:

Hoffmann Tamás, a CeMBeton elnöke ismertette az idei CeMBeton Életmű díjazottját. Ezúttal Sövér Ferencet köszöntöttük az Életműdíjjal, aki 35 éves cementes szakmai pályafutása során meghatározó szerepet játszott a hazai cementipar fejlődésében. A Duna-Dráva Cement Kft. gazdasági vezérigazgató-helyetteseként vonult nyugdíjba. Mindeközben a CeMBeton és a tulajdonában álló Cemkut Kft. felügyelőbizottságának elnökeként is tevékenyen kivette a részét a szervezetek fejlődéséből. Ötleteivel és javaslataival segítette őket a nehezebb időszakok átvészelésében, és hozzájárult a magas színvonalú eredményes szakmai munkához. Szakmai elkötelezettsége a hazai cementipar hosszú távú fejlődéséhez való jelentős hozzájárulását is tükrözi.

Sajnos nem tudott személyesen jelen lenni körünkben, szívből gratulálunk Sövér Ferencnek!

Berezvai Attila, a MABESZ elnöke adta át a MABESZ Életműdíjat Vass Zoltánnak, aki közel nyolc éven át töltötte be a Magyar Betonelemgyártó Szövetség elnöki tisztségét. Elnöksége alatt a szövetség szakmailag és gazdaságilag is jelentős fejlődésen ment keresztül, miközben a tagok és pártolótagok száma is folyamatosan bővült. Irányítása alatt számos olyan szakmai és műszaki kezdeményezés valósult meg, amelyek hosszú távon is értéket teremtenek az egész iparág számára. Egyetemi oktatási programok, műszaki irányelvek és szabványosítási projektek, szabványfordítások, valamint számos egyéb szakmai kiadvány és kezdeményezés fűződik ehhez az időszakhoz.

Vass Zoltán olyan szakmai közösséget épített, amelyben a közös célok, a szakmai együttműködés és az egymás iránti elkötelezettség kerültek középpontba. Egy olyan közösséget, amely a piaci verseny mellett is képes együtt gondolkodni és együtt dolgozni, és amely a mostanihoz hasonló, kihívásokkal teli időszakokban is megőrzi összetartását.

Az elnöksége alatt megteremtett stabil gazdasági háttér pedig hosszú távon is biztos alapot teremtett a szövetség zavartalan működéséhez és szakmai munkájához.

A rendezvény záró programjaként a „Minden építés alapja – 2026 betonpályázat egyetemi hallgatóknak” eredményhirdetése következett. A díjazott munkákat a bírálóbizottság elnökeként Pálfy Sándor DLA, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének profes - szor emeritusa ismertette, a díjakat pedig Szigeti Csaba (MABESZ) és Urbán Ferenc (CeMBeton) adták át.

A betonépítés, építészet kategóriában idén az eddigi évek színvonalát is meghaladó pályamunkák érkeztek, amelyek közül a bírálóbizottság 4 pályamunkát is kiemelkedőnek tartott, ezért javaslatára a kiíró a pályázati kiírásnak megfelelően megváltoztatta a díjazást és annak megosztását. Anyag, technológia kategóriában 3 pályázat volt kiemelkedő, így azok részesültek díjazásban.

A díjazott pályaművek a beton.hu weboldalán tekinthetők meg.

A fesztivált idén is a nagy népszerűségnek örvendő, a betonban rejlő sokszínűséget bemutató „betondizájnerek” kiállítása színesítette, kiegészülve néhány szobrász, képzőművész alkotásainak szabadtéri bemutatójával.

A Beton Fesztivál teljes programja vis - szanézhető YouTube-csatornánkon!

(fotók: Beton újság)