Lapszámok

2026. augusztus XXXIV. évfolyam IV. szám

Az oktatás és a piac közötti szakadék csökkentését tűzte ki célul az építőipari ÁKT új elnöke

Fábián Zoltán okleveles építőmérnököt, a Mapei Kft. szaktanácsadói csoportvezetőjét nevezték ki az építőipari Ágazati Készségtanács (ÁKT) elnökévé. Az új vezető célja az építőipar és a szakképzés kapcsolatának erősítése, a technológiai változásokhoz alkalmazkodni képes szakemberek képzésének támogatása, valamint az ágazat társadalmi elismertségének növelése.

A most kinevezett elnök, Fábián Zoltán szerint a testület fő feladata elsősorban az ágazati területek, az oktatás, a vállalatok és a kivitelezők közti kapcsolódások megerősítése. „Egyfajta mediátori szerepet kívánok betölteni. A célom az, hogy közelebb hozzam egymáshoz az építőipar valós piaci igényeit és az oktatást, és hogy a képzések olyan irányba fejlődjenek, amelyek érdemben emelik a szakma presztízsét" – hangsúlyozza az új elnök.

Ez a szemlélet, a szakma presztízsének emelése nem idegen tőle: a Mapei a folyamatos képzésben hisz, aktívan támogat iskolarendszerű oktatásokat, és többek közt szorosan együttműködik az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) is. Ennek az együttműködésnek hosszú ideje az egyik kulcsfigurája Fábián Zoltán.

A munka fő iránya most a szakképzés megújulásának, megújításának előkészítése lesz. „Az építőipar technológiai fejlődése és a munkaerőpiaci elvárások változásai megkövetelik a szakképzés folyamatos megújulását. Olyan végzős mesteremberekre van most szükség, akik használható, naprakész tudással lépnek ki az iskolapadból" – véli az új elnök.

Szétforgácsolt iparág
Az ÁKT ereje a sokszínűségében rejlik: a testületben a mikrovállalkozásoktól a piacot meghatározó óriásvállalatokig, a képzőközponttól a gyártón keresztül a kivitelezőkig minden szegmens képviselteti magát. Fábián kinevezésében döntő szerepet játszott, hogy korábban egyaránt megismerte a gyártói és a kivitelezői oldalt, és olyan kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amely alkalmassá teszi a sokszor egymásnak feszülő érdekek koordinálására. „Az építőiparban a strukturális szétforgácsoltság uralkodik. Van körülbelül 60–80 ötmilliárdos árbevétel feletti ágazati nagyvállalatunk. További pár száz évi egymilliárdos árbevétel feletti vagy akörüli szereplő. Azonban a szektor jó részét egy hatalmas alvállalkozói réteg, több tízezer mikro- és kisvállalkozás adja, miközben a stabil középvállalati réteg szinte hiányzik. Emellett sajnos a szereplők – oktatók, cégek, vállalkozók és gyártók – közötti párbeszéd hagyományosan gyenge" – mondja Fábián Zoltán.

Technológia és törésvonalak
Az oktatási rendszer egyik kihívása, hogy a kiváló gyakorlati érzékkel rendelkező szakképzős fiatalok csak elvétve jutnak el az egyetemig, a mérnöki karokról kikerülők pedig sokszor alig találkoztak kétkezi alapokkal. Ezt az egyensúlytalanságot egyre súlyosabb munkaerőhiány kíséri, amit a szektor mind nagyobb arányban külföldi, nemritkán más építési kultúrákhoz szokott munkavállalókkal old meg. A helyzetet bonyolítja, hogy a szülők gyakran nem szívesen engedik el kiskamasz gyerekeiket távoli városok kollégiumaiba, függetlenül attól, hogy a piacnak éppen mire lenne szüksége.

Mindeközben a technológia elképesztő ütemben változtatja át a szakmát, azonban mindezt a képzőhelyek tananyagai, kurzusai sokszor nehezen tudják követni.

Az objektív nehézségek mellett az iparág társadalmi megítélése is probléma: az építőipart sokan ma is „futottak még" opciónak tekintik. Fábián Zoltán hasonlata szerint míg egy luxusautót azonnal felismerünk, az építészet mögötti óriási technológiai és digitális fejlődést nem látja a laikus szem. Ez rontja a beiskolázást, így a diákok egy része elhivatott, míg mások „jobb híján" érkeznek.

Ki tanítja a holnap mestereit?
Az ideális az lenne, ha az aktív kivitelezésben megfáradt 50 év feletti, ám évtizedes éles gyakorlattal rendelkező mesteremberek tömegesen mennének el az iskolákba tanítani. Ez a modell azonban ritka: az oktatói bérrendezés csak részben történt meg, így vegyes az oktatói gárda is. A duális képzés bevezetése az egyik sikeresebb lépés volt, de van még munka e téren is.

Ugyanakkor szerencsére a Szakma Sztár Fesztivál és a pályaválasztási kiállítások is közelebb hozzák a fiatalokhoz az építőipari szakmákat. A WorldSkills és EuroSkills versenyeken elért magyar sikerek pedig bizonyítják, hogy létezik világszínvonalú hazai szakmai elit. Az ÁKT Fábián Zoltán vezetésével ezen az úton halad tovább: egy olyan integrált oktatási és piaci ökoszisztéma támogatása a cél, amely hosszú távon visszaadja az építőiparnak a megérdemelt társadalmi megbecsülését.

(forrás: Mapei)