CeMBeton: A kiszámítható szabályozási környezet a fenntartható iparági átállás kulcsa
A kiszámíthatatlan jogszabályi környezet, a nem megfelelő ösztönzőrendszerek és a beruházások elmaradása jelentik a legnagyobb kihívást a hazai építőanyag-ipar zöld átállása során. A ViVeTech által június közepén szervezett BeerUP Tech Fest szakmai konferencián a napenergia, a hidrogéntechnológia és a fenntartható építés képviselői értékelték a zöld átállás helyzetét. Az építőanyag-ipar képviseletében Hoffmann Tamás, a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (CeMBeton) elnöke osztotta meg tapasztalatait a szektor céljairól és a szabályozási környezetről.
A fenntarthatóság sokáig elsősorban környezetvédelmi ügynek számított, mára azonban egyre inkább gazdasági, versenyképességi és beruházási kérdéssé vált. Hoffmann Tamás hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás ténye és a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása egyértelmű iparági válaszlépéseket követelnek meg. A zöld átállás nem egy átmeneti tendencia, hanem olyan gazdasági valóság, amelyre a szektornak haladéktalanul reagálnia kell.
„A sikeres fenntarthatósági stratégia alapja, hogy a környezetvédelmi célkitűzések mögött valós gazdasági és piaci ösztönzők álljanak. Amennyiben a vállalkozások számára a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére megfelelő – a büntető helyett ösztönző – szabályozási környezetet alakítanak ki, a további beruházások természetes piaci folyamatként valósulnak meg. Ezzel szemben a bizonytalan szabályozási környezet és a nem várt piaci beavatkozások jelentősen késleltetik a fejlesztési döntéseket” – osztotta meg gondolatait Hoffmann Tamás.
A CeMBeton elnöke rámutatott az Európai Unió szén-dioxid-kereskedelmi rendszerének (EU ETS) szerepére, amely önmagában is hatékony ösztönzőként szolgál a vállalati kibocsátáscsökkentő beruházásokhoz. A rendkívüli fiskális intézkedések és a gyakran változó különadók ugyanakkor csökkentik a rendszer hatékonyságát, és bizonytalanságot teremtenek a beruházók számára. A szén-dioxid-kvótákhoz kapcsolódó plusz terhek és a szabályozási instabilitás évekre visszavethetik a nagy befektetési igényű és hosszú távon megtérülő zöldberuházásokat. A CeMBeton álláspontja szerint a hatékonyan működő piaci mechanizmusok torzításmentes alkalmazása biztosítja a leggyorsabb és legfenntarthatóbb eredményt.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a klímacélok elérése elképzelhetetlen a meglévő épületállomány átfogó energetikai korszerűsítése, valamint az építési-bontási hulladékok fokozottabb újrahasznosítása nélkül.
„A bontott építési anyagokat nem hulladékként, hanem értékes másodlagos nyersanyagforrásként kell bekapcsolni a termelési körforgásba. Nemzetközi – például osztrák – jó gyakorlatok mutatják, hogy a megfelelő technológia és szabályozási ösztönzők jelenlétében a beérkező bontási törmelék akár 90%-a is visszavezethető a gyártásba. A hazai szabályozásnak és iparági gyakorlatnak is ebbe az irányba érdemes elmozdulnia” – világított rá Hoffmann Tamás a cement- és betonipar szemszögéből.
A szakmai beszélgetés konklúziója alapján a zöld átállás felgyorsítása nem feltétlenül újabb állami támogatási konstrukciókat, hanem elsősorban kiszámítható és stabil jogi környezetet, a jogbiztonság garantálását, valamint a piaci ösztönzők zavartalan működését igényli. A megfelelő és hosszú távon kiszámítható szabályozási keretek között a piaci szereplők saját gazdasági érdekükből fakadóan is végrehajtják a szükséges fenntarthatósági beruházásokat.
(fotó:CeMBeton)