A cementipar technológiai megújulása a zöld átállás záloga
Az építőipar napjaink történetének egyik legnagyobb szerkezeti átalakulásán megy keresztül. A zöld átállás elképzelhetetlen az alapanyaggyártás, ezen belül a cementipar technológiai megújulása nélkül. A dekarbonizáció, a másodlagos nyersanyagok hasznosítása, a fosszilis energiahordozók kiváltása és a megújuló energiaforrások bevonása ma már nem csupán vállalati célkitűzés, hanem az iparág hosszú távú versenyképességének és fenntartható működésének alapfeltétele.
Az építőipar jövőjét a népességnövekedés, az urbanizáció, az energiahatékonyság iránti igény és a moduláris építkezések terjedése alakítja. A növekvő kereslet ugyanakkor jelentős környezeti terheléssel jár: az épületek a globális CO₂-kibocsátás 38%-ához, a cementipar pedig önmagában mintegy 8%-ához kapcsolódik. Ezért a cementgyártás technológiai megújulása kulcsszerepet játszik a fenntarthatóbb épített környezet kialakításában.
A Holcim Magyarország Kft. erre konkrét technológiai és beruházási programokkal válaszol. A Királyegyházi Cementgyár 2011-es indulása óta fokozatosan építi dekarbonizációs útvonalát, amelynek hosszú távú célja a nettó zéró működés elérése 2040-re.
„A cementipar szerepe kettős: nélkülözhetetlen alapanyagot biztosít az épített környezet számára, miközben jelentős felelőssége van a karbonlábnyom csökkentésében. Ezért a technológiai megújulás nem választható opció, hanem az iparág jövőjének egyik legfontosabb feltétele” – hangsúlyozta Hoffmann Tamás, a Holcim Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a Pollack Expo keretében tartott „Körforgásos cementgyártás” című előadásában.
Körforgásos megoldások: hulladékból erőforrás
A cementgyártás karbonlábnyomának mérsékléséhez az energiahatékonyság javítása önmagában nem elegendő: a gyártás során használt alapanyagok és energiahordozók átalakítása is elengedhetetlen. A Királyegyházi Cementgyárban már 2014 óta alkalmaznak alternatív tüzelőanyagokat. Ezt a folyamatot az elmúlt években számos környezetvédelmi célú technológiai fejlesztés kísérte, köztük a klór bypass, a flash dryer és az iker dokkolóállomás üzembe helyezése. A folyamatos fejlesztések eredményeként a 2025-ös évben már 92%-os alternatív tüzelőanyag- és 11%-os alternatív nyersanyag-hasznosítási arányt értek el.
„A körforgásos cementgyártás lényege, hogy a korábban hulladékként kezelt anyagokra erőforrásként tekintsünk. Az alternatív tüzelőanyagok és másodlagos nyersanyagok használata egyszerre támogatja a fosszilis energiahordozók kiváltását, a természetes erőforrások kímélését és a cementgyártás karbonlábnyomának csökkentését, miközben a hulladéklerakókat is tehermentesíti” – említi Hoffmann Tamás.
A vállalat jövőbeli tervei között olyan innovatív megoldások szerepelnek, mint az építési-bontási hulladékok fokozottabb körforgásos hasznosítása, a hidrogén logisztikai alkalmazása, valamint a CCUS technológia előkészítése. A Holcim célja emellett a klinkerfaktor 60% alá csökkentése 2030-ra, ami közvetlenül és érdemben hozzájárul a cementgyártás karbonlábnyomának mérsékléséhez.
Fenntartható termékportfólió és megújuló energia
A technológiai fejlődés a késztermékek környezeti teljesítményében is megjelenik: a klinkertartalom csökkentése és a kiegészítő cementanyagok tudatos alkalmazása mérsékelheti a cementek karbonlábnyomát, miközben azok továbbra is megfelelnek az építőipari teljesítményelvárásoknak.
A fenntarthatóbb cementgyártás másik kulcsterülete a villamosenergia-felhasználás zöldítése. A Királyegyházi Cementgyár működését egy 28,45 MWp kapacitású napelempark támogatja, amely 2025-ben az energiafelhasználás mintegy 40%-át fedezte. A további fejlesztések között az akkumulátoros energiatárolás bevezetése, ill. egyéb megújuló energiaforrás bevezetése is szerepel.
„A fenntartható cementgyártás nem kizárólag a gyártási folyamat átalakításáról szól. Legalább ilyen fontos, hogy a fejlesztések a termékekben is megjelenjenek: alacsonyabb karbonlábnyomú cementekre, megújuló energiaforrásokra és olyan technológiákra van szükség, amelyek a teljes értéklánc környezeti teljesítményét javítják” – emeli ki Hoffmann Tamás.
Összefogás és transzparencia
A cementipar dekarbonizációja nem áll meg a gyárkapunál. Ahhoz, hogy az építési és bontási hulladékok újrahasznosítása nagyobb léptékben is működjön, szoros együttműködésre van szükség a bontást végző vállalatok, a hulladék-előkészítő szereplők, a logisztikai partnerek, a szabályozói oldal és az építőanyag-gyártók között. Ugyanilyen fontos a piaci szemléletváltás is: a tervezőknek, kivitelezőknek és beruházóknak is nyitottabbá kell válniuk az alacsonyabb karbonlábnyomú, környezettudatos építőanyagok alkalmazására.
A Holcim Magyarország a technológiai fejlesztések mellett a transzparens működésre és a tudásmegosztásra is hangsúlyt fektet. A gyárlátogatások, nyílt napok, oktatási együttműködések és szakmai rendezvények lehetőséget adnak arra, hogy a partnerek, a helyi közösségek és a fiatalok közvetlenül is megismerjék a cementgyártás működését és fenntarthatósági kihívásait.
„A zöld átállás közös feladat. Az iparági szereplők, a szabályozói oldal, a partnerek és a piac együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a körforgásos szemlélet ne kivétel, hanem általános gyakorlat legyen az építőiparban. A Holcim Magyarország célja, hogy ebben a folyamatban technológiai fejlesztéseivel, transzparens működésével és fenntarthatóbb termékeivel aktív szerepet vállaljon” – zárja gondolatait Hoffmann Tamás.
(fotó: Holcim)
