Lapszámok

2026. április XXXIV. évfolyam II. szám

Clean Industrial Deal State Aid Framework (CISAF) – Tiszta Ipari Megállapodás Állami Támogatási Keretrendszere

Bevezető

Az Európai Bizottság 2025. június 25- én fogadta el a Tiszta Ipar Megállapodást Kísérő Állami Keretrendszert (CISAF). Ez hivatott segíteni a tagállamokat abban, hogy támogassák a tiszta energia, az ipari dekarbonizáció és a tiszta technológiák fejlesztését.

2025. november 4-én a Bizottság a CISAF végrehajtását kísérő dokumentumot tett közzé, amely ismerteti a főbb szakpolitikai döntéseket és bemutatja a Bizottság által a rendelet elfogadásakor figyelembe vett főbb bizonyítékokat és tapasztalatokat.

A CISAF 2025. június 25-től 2030. december 31-ig alkalmazandó.

A CISAF a következő típusú támogatási intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza:

  • A tiszta energia bevezetését felgyorsító intézkedések;
  • Az energiaigényes felhasználók villamosenergia-költségeit támogató intézkedések;
  • Az ipar dekarbonizációját elősegítő intézkedések;
  • A tiszta technológiák megfelelő gyártási kapacitását biztosító intézkedések; • Magánberuházások kockázatmentesítésére vonatkozó intézkedések.

A Bizottság hivatalos értesítéseket és iránymutatásokat adott ki a tagállamok számára a CISAF alkalmazásának megkönnyítése érdekében.

Tiszta Ipari Megállapodás – Állami Támogatás Keretrendszer – EB kommunikáció (forrás: Cement Europe)
4.5 Ideiglenes villamosenergia-ár-kedvezmény energiaigényes felhasználóknak
(113) A tagállamok ideiglenes villamosenergia-árkedvezményt nyújthatnak […]
(116) Ez a CEEAG 1. mellékletében felsorolt ágazatokra vonatkozik (a cement jogosult).
(122) Ezek a beruházások nem részesülhetnek más támogatási intézkedésből.
(126) Az e szakasz szerinti támogatás legfeljebb három évig nyújtható a kedvezményezetteknek. A kifizetésekre 2030. december 31. után nem kerülhet sor.

„4-szer 50 megközelítés”:
(120) az éves átlagos nagykereskedelmi piaci ár legfeljebb 50%-os csökkentése
(120) az éves villamosenergia-fogyasztásuk legfeljebb 50%-ára vonatkozóan
(120) nem eredményezheti az ár 50 EUR/ MWh vagy 0,05 EUR/KWh alá csökkenését
(121) köteles a támogatási összeg legalább 50%-át a következőkre fordítani:

  • Megújulóenergia-termelő kapacitások fejlesztése;
  • Energiatárolási megoldások;
  • A keresletoldali rugalmasság növelését célzó intézkedések;
  • A villamosenergia-keresletet befolyásoló energiahatékonysági fejlesztések;
  • És megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállítására szolgáló elektrolizátorok fejlesztése.

Legfontosabb a versenyképes elektromosenergia-ár elérése (A Cement Europe WG B megbeszélésén elhangzott felvetések):

  • Miért ez a legfontosabb?
    • Az energia-költségek 50–60%-a az elektromos energia költsége;
    • A környező országokhoz képest magas elektromosenergia-ár;
    • Az elektromos áram iránti kereslet a dekarbonizációval növekedni fog.
  • Célok és üzenetek:
    • Rövid távon:
      • Az EU ETS -en beüli indirekt kompenzáció/Állami támogatás;
      • Tiszta Ipari Megállapodás – Állami Támogatás Keretrendszere (CID section 4.5) lehetővé teszi a tagállamok számára ideiglenes adókedvezmények nyújtását (szigorú feltételek mellett);
      • Energiaadó Irányelv (ETD): az ásványtani folyamatok tekintetében (pl. cementgyártás) mellőzhető ennek az irányelvnek az alkalmazása, ami azt jelenti, hogy a tagállamok áttérhetnek a nulla adókulcsra ezen iparágak esetében.
    • Hosszú távon:
      • Piaci reform (határárképzési rendszer megváltoztatása);
      • Hálózati összekapcsolás;
      • Hálózati hozzáférés.
         
  • Főbb érdekeltek
    • Indirekt kompenzáció: DG COMP, DG GROW, DG ENER, Ribera Kabinet, Tagállamok (Olaszo., Portugália, Spanyolo., Lengyelo.);
    • Jogi szabályozás: CID 4.5 szakasz, ETD 1 (2) bekezdés: ásványtani folyamatok kivételt képeznek, valamint a 16 d (1) bekezdés: a tagállamok csökkenthetik az adó mértékét akár 0-ra is.
       
  • Kapcsolattartás és időzítés:
    • Indirekt kompenzáció esetében alacsony a siker esélye, mert az alacsony kereskedelmi intenzitás miatt a cementgyártás nincs rajta a kompenzációs listán, a klinkernek magasabb a kereskedelmi intenzitása (48%). Ez a probléma minden tagország esetében fennáll és az EU-n belüli piac torzulásához vezethet;
    • Jogi szabályozás befolyásolása tekintetében a Cement Europe a bevált és legjobb gyakorlatok megosztásával segíti a tagországokat.

A cementipar strukturálisan magas villamosenergia-költségekkel néz szembe, amelyek tagállamonként jelentősen eltérnek. A szükséges piaci reform, a hálózat kiépítése és a jobb összekapcsolás nem hoz azonnali enyhülést. Azonnali fellépésre van szükség nemzeti szinten az állami támogatási szabályok és programok igénybevételével, vagy az energiaadó-irányelv alkalmazásával.

Az elektromosenergia-árak alakulása az egyes tagállamokban: