Lapszámok

Bevezető

A Körforgásos Gazdasági Jogszabály (Circular Economy Act – CEA) jogalapjáról megjelent egy közös európai iparági nyilatkozat. A Nyilatkozat fő üzenete, hogy a CEA jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke szerinti belső piaci rendelkezésre szükséges alapozni, nem pedig a 192. cikk szerinti környezetvédelmi jogalapra. Az állásfoglalás szerint a körforgásos gazdaság ambiciózus céljai kizárólag harmonizált, az egész EU-ra kiterjedő szabályozással érhetők el, amely képes csökkenteni a tagállami hulladékgazdálkodási rendszerek közötti jelentős különbségeket, és valódi egységes másodnyersanyag-piacot hoz létre. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a jelenlegi fragmentált szabályozási környezet akadályozza az egységes piac működését, gyengíti az uniós versenyképességet, és növeli a külső erőforrás-függőséget. A dokumentum ezért kifejezetten ellenzi a 192. cikk alkalmazását, amely az aláíró szervezetek megítélése szerint további jogbizonytalanságot és tagállami eltéréseket eredményezne. A nyilatkozatot rendkívül széles európai iparági koalíció írta alá több mint 70 szervezet részvételével, köztük meghatározó csomagolóipari, élelmiszeripari, italipari, műanyagipari, fém- és papíralapú csomagolási, valamint EPR-szervezetekkel. A kezdeményezést az EUROPEN koordinálta, és azt megküldték az Európai Bizottság vezetésének, több biztosnak, a tagállamok képviselőinek, valamint európai parlamenti képviselőknek.

Nyilatkozat a hulladékgazdálkodás lépésváltozásának előmozdítására

Az aláíró iparági szövetségek erősen támogatják az Európai Unió körforgásra irányuló törekvéseit. A valódi körforgásos gazdaság és a másodlagos nyersanyagok működő európai piacának eléréséhez a közelgő új Körforgásos Gazdasági Törvénynek (CEA) belső piacra vonatkozó jogi alapon kell nyugodnia (ÜT 114. cikk).

Az ambiciózus körforgásos gazdaság céljait csak harmonizált szabályok révén lehet elérni, amelyek az EU-ban fokozatos hulladékgazdálkodási változást eredményeznek. A mai hulladékgazdálkodási környezet az EU-ban rendkívül széttagolt, amelyet egyenetlen teljesítmény és eltérő nemzeti szabályozási keretek jellemeznek. Az EU-tagállamok közel fele még mindig több mint 30%-át deponálja a települési hulladékának, négy ország esetében ez a csúcspontot érintve 60% és 80% között¹ van. Az újrahasznosítás terén várhatóan csak kilenc tagállam fogja teljesíteni a 2025-ös újrahasznosítási célt.²

A Hulladék Keretirányelv (Waste Framework Directive - WFD) legutóbbi célzott felülvizsgálata során végül nem sikerült orvosolni azokat a mélyen gyökerező szerkezeti hiányosságokat, amelyek továbbra is akadályozzák az európai hulladékgazdálkodási rendszerek hatékonyságát. Az új CEA egyedülálló lehetőséget jelent ezeknek a strukturális hiányosságoknak a kezelésére azzal, hogy közös szabályokat fogalmaznak meg, hogy minden tagállam, nem csak néhány élen járó ország, teljesítse a körforgásos gazdaság céljait. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó harmonizált szabályok hiánya nemcsak aláássa Európa képességét arra, hogy közösen elérje ezeket a célokat, hanem egyben megakadályozza, hogy létrehozzanak egy egységes piacot a másodnyersanyagok számára. Ahogy az Európai Bizottság elismerte az Egységes Piaci Horizontális Stratégia³ -ban, az eltérő hulladékszabályok a leggyakrabban jelentett egységes piaci akadályok közé tartoznak, melyek az úgynevezett „Szörnyű Tíz”-ek. Ezeknek az akadályoknak a következményei tehát környezeti, gazdasági és geopolitikai jellegűek, melynek eredménye a külső függőségek növekedése.

Erősen hiszünk abban, hogy a Bizottságnak szilárdan ki kell állnia a CEA megfogalmazásában, és vissza kell fognia minden olyan törekvést, amely ambícióját rugalmasságnak álcázza, azzal az ürüggyel, hogy megvédje a nemzeti sajátosságokat. A végső cél annak biztosítása, hogy a lemaradók utolérjék az élvonalban haladókat, és végső soron minden tagállam hozzájáruljon a körforgásos gazdaság céljainak eléréséhez. A 192. cikk (környezetvédelem) jogi alapként bevezetésére irányuló bármilyen igényt el kell utasítani, mivel ez tovább súlyosbítja a jelenlegi helyzetet, jogi bizonytalanságot teremt a tagállamok maradék felelősségeivel kapcsolatban, és negatívan befolyásolja az EU körforgásos és klímasemleges gazdaságra való átállásának támogatását. Az Európában érintettek széles körű támogatásával arra kérjük az EU Bizottságot és a társ jogalkotókat, hogy teljes mértékben tartsák fenn a belső piaci jogi alapokat, amelyek leginkább a jövőbeli CEA céljainak elérését szolgálják.

Brüsszel, 2026. február

(fotó, ábra: Beton újság)

¹ Európa települési hulladéklerakói arányai országonként (2010 és 2023) | Hulladék elterelése a hulladéklerakókból Európában | Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
² Az EU Számvevőszékének 2025-ös jelentése a települési hulladékkezelésről megállapította, hogy a 27 tagállamból csak 9 éri el a 2025-ös újrahasznosítási célját a települési hulladék tekintetében, és sok tagállam kihívásokkal néz szembe a körforgás felé vezető előrelépés terén, főként pénzügyi korlátok és tervezési, végrehajtási gyengeségek miatt. Hozzátette, hogy annak ellenére, hogy megerősített célpontokat és egyéb jogi követelményeket alkalmaztak, a Bizottság későn indította a jogsértési eljárást a kihagyott hulladékcélok miatt.
³ Az Egységes Piac: európai hazai piacunk egy bizonytalan világban. A stratégia az egységes piac egyszerűvé, zökkenőmentessé és erőssé tételére itt; 6. szakasz Töredezett szabályok a csomagolásra, címkézésre és hulladékra.