Kis Tünde: A MABESZ 2025. évi életműdíjasa: Szilvási András
A Magyar Betonszövetség és a 2004-ben megalakuló Magyar Betonelemgyártó Szövetség ügyvezetője is volt pályafutása során Szilvási András, aki a 2025-ös Beton Fesztiválon vehette át a MABESZ Életműdíját. Szilvási András 1968-ban kezdett el dolgozni a 43-as számú Állami Építőipari Vállalatnál, ahol a nagyelemes építési mód közvetlenül befolyásolta a betonhoz való viszonyát. A szerkezetépítő diploma megszerzését követően a beton töltötte ki az élete szakmai részét. Nagy népszerűségnek örvendő betonos konferenciákat, hazai és nemzetközi szakmai kirándulásokat szervezett az iparági szakembereknek, valamint építkezés-látogatásokat egyetemi hallgatóknak. Nagyon sok színvonalas betonos szakmai kiadvány szerkesztésében és kiadásában is közreműködött. Alapítótagja volt a CeMBeton és a MABESZ által létrehozott Betonnépszerűsítő Munkacsoportnak, de oroszlánrészt vállalt az első Beton Fesztiválok megrendezésében is.
- Miért került közeli kapcsolatba a betonnal, milyen perspektívát látott benne?
- Először egyetemista koromban Pogány professzor úr, aki a szerkezetépítő szakon építészetet tanított, számos betonból készült épületet mutatott meg nekünk, ott megfertőződtem ennek az anyagnak a szeretetével. Sokáig nem igazán becsültem, csak azt láttam benne, hogy fantasztikusan kemény és mindent kibír, de az egyetemen annyi oldalát megismertem, külföldi építész újságokat olvasgattam, láttam, hogy milyen csodákat építenek belőle, hogy ez jelentősen hatott rám. A műegyetem után a házgyárba kerültem gyártásvezetőnek, onnantól kezdve az életem markáns része lett ez az anyag. A legjobban talán akkor, amikor bevezettük az új európai szabványt, amelyen sokat dolgoztunk dr. Balázs L. György és Újhelyi professzorokkal, ekkor került a köztudatba a látszóbeton fogalma is. Az idő tájt találkoztam a fantasztikus betonépületeket tervező Oscar Niemeyer betonnal kapcsolatos hitvallásával: „Ezzel az anyaggal, a betonnal egy tetszőlegesen formálható, végtelen variációs képességű lehetőség került a kezünkbe és csak rajtunk múlik, hogy mit készítünk belőle”. Ez sok mindent megváltoztatott bennem.
- Az anyag melletti elköteleződés következménye, hogy a szakmai életében nagy szerepet játszott a beton népszerűsítése, szakmai utak, konferenciák szervezése?
- Igen, és annak felfedezésére, hogy mi és hogyan hozható létre belőle, többedmagammal a világ és Európa számos pontjára elmentünk. Az új betonszabvány bevezetése jó apropó volt arra, hogy a betonról mint korszerű anyagról előadásokat tartsunk, egyszer összeszámoltam, több mint ötven betonos konferencián vettünk részt előadóként rendkívül céltudatosan, egy-egy beton- vagy épületfajtára, a beton különböző tulajdonságaira fókuszálva. A csúcs Debrecen környékén volt, amikor kétszáznál is többen jöttek el az előadásra, ez elképesztő szám egy ilyen szűk szakmában.
- Miben látja a szakmai pályafutása alatt akár maga az anyag, akár a beton iparág fejlődését?
- Az új szabvány bevezetése, ahogy végigjártuk vele az országot, és megszerkesztettük a szabványnépszerűsítő kiadványokat, amit vittek, mint a cukrot, áttörte a gátat a technológusok, a tervezők fejében, sokak gondolkodását változtatta meg. Rengeteg építésztervező eljött az ilyenfajta beszélgetéseinkre. A betonszabványban leírt látszóbeton kihívásának felelt meg a zsalutechnológia, számos új eljárást hoztak be az országba a cégek. Egyszer s mindenkorra vége lett annak a világnak, amikor lapáttal kevertük három az egyhez arányban a betont.
- A MABESZ ügyvezetőjeként eltöltött évek sikereiből mit emelne ki?
- Fontos volt magát a szövetség működését rendbe tenni, amelyhez jelentős segítséget kaptam Polgár Lászlótól, Tápai Antaltól, valamint nagyon sokat tanultam Klaus Einfalttól, aki egy újfajta szellemiséget és gondolkodásmódot hozott Ausztriából. Számos szakmai konferencia és kiadvány által edukáltuk a szakmát, szorosabb együttműködést alakítottunk ki az MCSZ-szel és a BME Anyagtanszékével, az Ybl Miklós Főiskolával. Beindultak a betonnapok. Átdolgoztuk és építészbarátabbá tettük a Beton újságot, amelybe betonépítészeti cikksorozatot írhattam. Erősítettük a jelenlétünket az interneten, ahol tájékoztatókat, tudnivalókat, újdonságokat jelentettünk meg. Nagyon köszönöm ebben a munkában Rácz Attila segítségét.
- Nyugdíjasként milyen kapcsolata van a szakmával?
- Az elmúlt években eltávolodtam a szakmától, más lett az érdeklődésem, bár a jó kapcsolatok megmaradtak, ezáltal rengeteg információ eljut hozzám, és időnként magam is felkeresek néhány szakmai portált az interneten. Mostanában főként a családdal foglalkozom, az unokáimmal, és ismét előkerült a vászon, a festék, szívesen festek. Most ez köt le igazán.