A Concrete Europe állásfoglalása a megfizethető és fenntartható lakhatásról, hozzájárulás Európa lakhatási jövőjéhez
Európa egyre súlyosbodó megfizethető lakhatási válsággal néz szembe, mivel a kereslet számos városi területen egyre inkább meghaladja a kínálatot. Ez az egyensúlyhiány az alacsony és közepes jövedelmű háztartásokat lakhatási bizonytalanságba taszítja. A helyzetet tovább súlyosbítja a korlátozott állami beruházások – részben az emelkedő építési költségek miatt – és az építőiparban a szakképzett munkaerő növekvő hiánya, különösen az olyan városokban, mint Berlin, Párizs és Dublin. Az Eurostat szerint az EU lakosságának több mint 8%-a jövedelmének több mint 40%-át lakhatásra költi, ami meghaladja a lakhatási költségek túlterheltségére vonatkozó küszöböt. 2024-ben az Európai Bizottság bejelentette a megfizethető európai lakhatási tervet, amelynek célja a lakhatási válság kezelése a köz- és magánberuházások növelésével, valamint az energiahatékony projektek támogatására vonatkozó állami támogatási szabályok felülvizsgálatával. E terv részeként egy külön lakásépítési stratégiát dolgoznak ki, amely kulcsfontosságú elem, célja az ágazat termelékenységének és versenyképességének növelésével a lakáskínálat fellendítése. A Concrete Europe teljes mértékben támogatja ezt a kezdeményezést, hangsúlyozva a fenntarthatóság három pillérét: a környezeti felelősségvállalást, a gazdasági megvalósíthatóságot és a társadalmi befogadást.
A Concrete Europe célja, hogy szakpolitikai ajánlásokat fogalmazzon meg a megfizethető és fenntartható európai lakástervhez, beleértve a lakásépítési stratégiát is, és áttekintést adjon a betonról mint tartós, energiahatékony és újrahasznosítható anyagról, amely megfelel a megfizethető lakhatási szabványoknak.
7 szakpolitikai ajánlás a megfizethető és fenntartható lakhatási tervhez és a lakásépítési stratégiához
1. A fenntartható és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló lakhatás előmozdítása
Az Európai Uniónak (EU) átfogó megközelítést kell alkalmaznia a lakhatás terén, amely biztosítja a fenntarthatóságot, az ellenálló képességet és a megfizethetőséget. A lakáspolitikáknak összhangban kell lenniük az uniós zöld megállapodás és az épületkorszerűsítési program célkitűzéseivel az energiahatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és tartós építőanyagok, például a beton használatának előmozdításával. A lakhatás megfizethetőségét kezelni képes innovatív vezető technológiák és megoldások pénzügyi ösztönzőinek serkenteniük kell az éghajlathoz alkalmazkodó tervezést, beleértve a jobb szigetelést, az árvízálló szerkezeteket és az intelligens energiarendszereket. A fenntartható felújítások és új építések engedélyezési folyamatainak egyszerűsítésével az EU támogathatja a gyorsabb és költséghatékonyabb lakásépítést, miközben csökkenti az építőipar környezeti lábnyomát.
2. A körforgásos gazdaság elveinek beágyazása a lakáspolitikába
Az erőforrás-hatékonyság fokozása és az építési hulladék minimalizálása érdekében az uniós lakáspolitikáknak prioritásként kell kezelniük az újrahasznosítható, hosszú élettartamú és alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyagok, például a beton használatát. Az államilag finanszírozott projekteknek el kell fogadniuk a szétszerelésre való tervezés elveit az anyagok újrafelhasználásának lehetővé tétele és a környezeti hatások csökkentése érdekében. A hazai ellátási láncok megerősítése és a helyi forrásból származó, fenntartható anyagok használatának előmozdítása megerősíti a piac ellenálló képességét, csökkenti az importtól való függőséget és támogatja a megfizethetőséget a lakásépítésben.
3. A digitális innováció és a munkaerő-fejlesztés ösztönzése
Az építőiparban a digitális technológiák jelentősen javíthatják a hatékonyságot, a minőséget és a fenntarthatóságot. Az uniós döntéshozóknak ösztönözniük kell az épületinformációs modellezés (BIM), a mesterséges intelligencia (MI) és az automatizált tervezési eszközök integrálását a tervezés pontosságának javítása és az anyagpazarlás csökkentése érdekében. A készbetonból épített házak integrálhatják az energiahatékonyság, az otthoni automatizálás és az intelligens épületkezelés technológiáit, megkönnyítve az intelligens városi ökoszisztémákkal való kapcsolatukat. Ezzel párhuzamosan a szakképzésbe, a tanulószerződéses gyakorlati képzésbe és a továbbképzési kezdeményezésekbe való beruházás elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az építőipari szakemberek modern, energiahatékony módszereket alkalmazhassanak. Az uniós finanszírozásnak támogatnia kell a fenntartható gyakorlatokra, digitális eszközökre és betontechnológiákra összpontosító képzési programokat a munkaerőhiány kezelése és a magas színvonalú lakásépítés biztosítása érdekében.
4. Az állami beruházások és a lakhatás pénzügyi támogatásának bővítése
A következő többéves pénzügyi keretben az EU-nak létre kell hoznia egy célzott megfizethető lakhatási alapot, amely támogatja a tagállamokat a szociális és megfizethető lakhatás biztosításában. A köz- és magánszféra közötti partnerségeket ösztönözni kell a magánszektor beruházásainak vonzására a megfizethetőség és a társadalmi méltányosság biztosítása mellett. Az uniós strukturális és beruházási alapokat, valamint a jövőbeli forrásokat, például a Szociális Klímaalapot és az ETS II bevételeit lakásprojektekre kell mozgósítani, különösen a nagy keresletű városi területeken. Az alacsony kamatozású hitelek, a zöldkötvények és az innovációs alapok magánfinanszírozást vonzhatnak, míg a testre szabott programoknak támogatniuk kell a kisfejlesztőket és a közösségvezérelt lakhatási kezdeményezéseket.
5. A fenntartható lakhatásra irányuló közbeszerzések javítása
A közbeszerzési kereteknek prioritásként kell kezelniük a tartós, energiahatékony és alacsony kibocsátású építőanyagokat. Az életciklus-költségek értékelésének szabványossá kell válnia az ajánlatok értékelésében, biztosítva a hosszú távú értéket és teljesítményt. A közbeszerzési eljárásokat egyszerűsíteni kell a kis- és középvállalkozások szélesebb körű részvételének lehetővé tétele érdekében, támogatva az innovációt és a versenyt a fenntartható lakásépítés terén. A közbeszerzésnek figyelembe kell vennie az életciklus-költségek alapján a hosszú távú energia- és költségmegtakarítást, ahelyett, hogy kizárólag a kezdeti költségekre összpontosítana. A Level(s) keretrendszernek és az EPD módszertanának referenciaként kell szolgálnia az anyagok fenntarthatóságának és életciklus-teljesítményének értékeléséhez mind az állami, mind a magánprojektekben. A hatóságoknak példát kell mutatniuk a tartós és fenntartható építési megoldások piaci elterjedésének ösztönzése érdekében.
6. Az átfogó tűzbiztonsági előírások biztosítása
A tűzvédelmi előírásokat harmonizálni és szigorúan érvényesíteni kell a tagállamokban. Az uniós politikáknak elő kell mozdítaniuk a tűzálló anyagok használatát – például a betont, amely nem ég, nem bocsát ki mérgező füstöt, és magas hőmérsékleten is megőrzi a szerkezeti integritást –, valamint a fejlett érzékelő- és elfojtórendszereket. Finanszírozást kell biztosítani a régebbi épületek modern tűzbiztonsági előírásoknak való utólagos átalakítására, a lakók védelmére és a megfelelőség biztosítására mind az új, mind a meglévő lakásokban.
7. Az érdekelt felek bevonásának erősítése a lakásfejlesztésbe
A hatékony lakáspolitikához inkluzív párbeszédre van szükség. Az uniós intézményeknek be kell vonniuk a lakásszolgáltatókat, a közösségi szervezeteket, az iparági szakértőket és a pénzügyi intézményeket a politika és a végrehajtás kialakításába. Az éves uniós lakhatási csúcstalálkozó elősegítené az erőfeszítések összehangolását, a bevált gyakorlatok megosztását és a megfizethető, fenntartható lakhatási célok felé tett előrehaladás nyomon követését. A Concrete Europe üdvözli a Bizottság lakhatási tanácsadó testületének létrehozását, amely egy külön szakértői csoport, és független szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg a megfizethető lakhatásra vonatkozó jövőbeli európai terv támogatására. Arra biztatjuk az igazgatótanács tagjait, hogy mélyítsék el elkötelezettségüket az épített környezeti ágazatban, és támogassák a konstruktív, megoldásorientált párbeszédet e fontos kezdeményezés sikerének biztosítása érdekében.
A beton hozzájárulása a megfizethető és fenntartható lakhatáshoz
A beton kulcsszerepet játszik Európa megfizethető lakhatási igényeinek kielégítésében, miközben támogatja az EU környezetvédelmi és szociális célkitűzéseit. Miközben az EU a fenntartható, inkluzív és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló lakhatás felé halad, a betonban rejlő tulajdonságok (lásd alább) nélkülözhetetlen partnerré válnak az uniós zöld megállapodás és a megfizethető lakhatási kezdeményezés célkitűzéseinek elérésében.
- Tartósság és biztonság: A beton kivételes tartósságot, hosszú élettartamot, alacsony karbantartást, valamint kiváló tűz-, szeizmikus- és időjárásállóságot kínál. Ezek a tulajdonságok hosszú távú értéket biztosítanak, és csökkentik az életciklus-költségeket mind a fejlesztők, mind a lakók számára.
- Helyi elérhetőség: A beton helyi termék, helyben elérhető nyersanyagokkal. A kulcsfontosságú összetevő, a cement helyben is elérhető, mivel mészkőn alapul, amely széles körben és bőségesen elérhető. A beton támogatja a helyi foglalkoztatást és csökkenti az importált építőanyagoktól való függőséget, hozzájárulva az ellátási láncok ellenálló képességéhez és autonómiájához – amelyek az uniós iparpolitika fontos szempontjai.
- Környezeti előnyök: A beton támogatja az éghajlati célokat azáltal, hogy újrahasznosított tartalmat alkalmaz, minimalizálja a helyszíni kibocsátást, és kiváló hőtömeget kínál, ami javítja az energiahatékonyságot és a hőkomfortot, csökkenti az energiaszámlákat. Az újrafelhasználás és az újrahasznosíthatóság révén összhangban van a körforgásos gazdaság elveivel is.
- Költséghatékonyság: A betonépítés lehetővé teszi a költségek kiszámíthatóságát és a hulladék csökkentését az iparosított és optimalizált tervezés, illetve folyamatok révén (Modern Methods of Construction), segítve a fejlesztőket a megfizethetőségi célok elérésében, miközben fenntartják a minőségi előírásokat.
- Gyorsított szállítás: A konkrét megoldások – legyen szó előregyártott vagy késztermék és monolit bedolgozás együtt – lerövidíthetik a projekt ütemezését azáltal, hogy lehetővé teszik a párhuzamos munkafolyamatokat és a hatékonyabb helyszíni összeszerelést, felgyorsítják a szállítást és csökkentik a finanszírozási költségeket.
- Tervezési rugalmasság: A beton építészeti sokoldalúságot tesz lehetővé, biztosítva a fejlesztők számára, hogy alkalmazkodó, vonzó és közösségorientált lakhatási megoldásokat hozzanak létre, amelyek megfelelnek a különféle igényeknek, miközben megőrzik a megfizethetőséget.
Következtetés
A Concrete Europe határozottan támogatja a lakhatási válság átfogó megközelítését, amely ötvözi a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot. E jövőkép megvalósításához támogató uniós szakpolitikai keretekre, az iparosított és digitális építési módszerekbe való beruházásra, valamint képzett munkaerőre van szükség. Az európai intézményekkel, fejlesztőkkel és iparági érdekelt felekkel való együttműködés révén a beton vezető szerepet játszhat abban, hogy mindenki számára megfizethető, rugalmas és fenntartható otthonokat biztosítson.