Asztalos István: Mi az a Concrete Europe?
Kedves olvasóink talán emlékeznek még arra, hogy írtam egy cikket a BETON újság 2014. március–áprilisi számában „A beton népszerűsítése Európában” címmel. Ebben megosztottam, hogy néhány európai szövetség kezdeményezésére létrehoztak egy logót, amely az angol megfogalmazás szerint „THE CONCRETE INITIATIVE – solutions for Europe’s future”, azaz „BETON KEZDEMÉNYEZÉS – Megoldások Európa jövője számára”. Ennek beharangozó kampányát hivatalosan 2014. május 27-én indították el Brüsszelben.
Ezt a korábbi összefogást 2023-tól átalakították és a betonágazatot, valamint annak az értékláncát képviselő hat európai szövetség úgy döntött, hogy egy ernyőszervezet alá tömörül, amelyet Concrete Europe-nak neveztek el. Az egyik létrehozó szövetségnek, a CEMBUREAU-nak tagja a mi szövetségünk, a CeMBeton, így közvetve mi is részesei vagyunk a Concrete Europe-nak.
A Concrete Europe-ot létrehozó szövetségek a BIBM (Európai Betonelemgyártó Szövetség), a CEMBUREAU (Európai Cementszövetség), az EFCA (Beton Adalékanyagok Szövetségeinek Európai Szövetsége) és az ERMCO (Európai Transzportbeton Szövetség), valamint két társult tag, az UEPG (Európai Adalékanyag Szövetség) és az EUPAVE (Európai Betonburkolat Szövetség). Ennek az együttműködésnek az a célja, hogy jobban tájékoztassa az uniós érdekelt feleket és az építőipari értéklánc szereplőit a betonágazat szerepéről az uniós zöld megállapodás fenntartható építkezésre vonatkozó célkitűzéseinek elérésében. Az új szervezet az Európai Betonplatform és a Beton Kezdeményezés utódja.
Az uniós zöld megállapodásról szóló közleményében a bizottság ágazatunkat „az európai gazdaság számára nélkülözhetetlennek” nevezi. A Concrete Europe továbbra is közvetíti az uniós érdekelt felek felé ágazatunk hozzájárulását az uniós zöld megállapodás céljainak eléréséhez az alábbiak révén:
- Kibocsátáscsökkentés a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez: Amint azt a CEMBUREAU 2050 szén-dioxid-semlegességi ütemterve kiemeli, ágazatunk célja, hogy 2030-ra 30%-kal csökkentse bruttó CO2-kibocsátását a cement- és 40%- kal az értékesítési láncban. Az ütemterv kiemeli azokat az intézkedéseket és az ajánlott szakpolitikai kereteket, amelyek 2050-ig a cement- és betonértéklánc minden lépésében elérik a szén-dioxid-semlegességet.
- Aktív hőhatékonyság az épületekben a betonon keresztül: A 3E tanulmány szerint a nehézsúlyú épületek hőtömege rugalmasságot biztosíthat az energia tárolásához és a villamosenergia-hálózat igényeinek kielégítéséhez azáltal, hogy lehetővé teszi a fogyasztói energiaigény időbeli eltolódását („aktív keresleti válasz”) a strukturális hőenergia-tárolás használatával. Ez akár a következőket is eredményezheti:
- 25%-os CO2-csökkentés lakásonként;
- 50%-kal csökkentik a csúcsteljesítmény iránti igényt;
- 25%-kal nőtt a megújuló energia elterjedése.
- A beton mint megoldás a körforgásos gazdaság számára az építőiparban:
- A betonszerkezetek élettartama könnyen 100 évnél hosszabb is lehet;
- A betonszerkezet szétszerelésekor a betonelemek újra felhasználhatók vagy lebonthatók és összetörhetők, és 100%- ban újrahasznosíthatók adalékanyagként;
- A betont elsősorban a végfelhasználó közelében gyártják, és természetes, helyben elérhető anyagokat vagy minőségi újrahasznosított anyagokat használnak;
- Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által elismert beton karbonátosodása: Egy épített szerkezet élettartama alatt a cementgyártáshoz kapcsolódó folyamatkibocsátás akár 25%-a is elnyelhető. A CEMBUREAU becslése szerint a potenciális karbonátmennyiség évi 16 millió tonna CO2 az EU27-ben. Ez a folyamat fokozható a cement-, adalékanyag- és betongyártási szakaszokban, a betont szénelnyelővé alakítva.
A következő cikkben egy közleményt olvashatnak, amelyet a Concrete Europe nemrég adott ki.
Források:
https://www.theconcreteinitiative.eu/
https://www.betonujsag.hu/userfiles/ lapszam/13/pdf/20140304.pdf