Minden építés alapja 2025 – A Betonpályázat egyetemi hallgatóknak díjazottjai
A 2025-ben kiírt „Minden építés alapja” pályázat kategóriáiban a bírálóbizottság által díjazásban részesített kiemelkedő pályamunkák – amelyekhez szerkesztőségünk is gratulál – a következők:
BETONÉPÍTÉS, ÉPÍTÉSZET EGYETEMI HALLGATÓKNAK:
1. helyezett: Kovács Valéria, Kovács Eszter és Walter Lilla – Moduláris szanitációs pont Kibérában
1. helyezett: Kovács Valéria, Kovács Eszter és Walter Lilla – Moduláris szanitációs pont Kibérában Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Konzulens: Valkai Csaba
„Nairobi nyomornegyedébe terveztünk egy moduláris szanitációs pontot, melyet egy helyi termékből a helyi munkaerő meg tudja építeni, valamint karban is tudja tartani. Emellett célunk volt az elmúlt évtizedek építészeti és szociológiai következtetéseit összefoglalni, azokból kialakult irányelvek mentén egy új szemléletű tervezési folyamatot megfogalmazni és alkalmazni, melynek eredménye egy gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg is végiggondolt, fenntartható épület. A TwistBlock egy beton zsalukő elem, melynek különlegessége íves végében rejlik. Ez lehetővé teszi, hogy az épületek kontúrjai rugalmasan alkalmazkodjanak a nyomornegyed szabálytalan »telekhatáraihoz«, »utcáihoz«, azokkal együtt hullámozzanak. Védelmet nyújt a környéket sújtó futótüzek és áradások ellen, amelyek nagy károkat okoznak a vályogból, fémlemezekből, fából készült épületekben. Összeillesztésükhöz nincs szükség habarcsra, betonkitöltésre csak a statikailag indokolt helyeken, ezzel nyersanyagot spórol meg és gyorsabbá teszi az építkezést.”
2. helyezett: Gyémánt Anett Csenge – Kültéri ülőbútor tervezése
2. helyezett: Gyémánt Anett Csenge – Kültéri ülőbútor tervezése Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Kön - nyűipari és Környezetmérnöki Kar Konzulens: dr. Hottó Éva
„A Városliget zöldfelülete és az Új Nemzeti Galéria kortárs építészeti karaktere inspirálta azt a kültéri bútorcsaládot, amely egyszerre válik funkcionális ülőalkalmatossággá és a helyhez kapcsolódó vizuális élménnyé. A tervezés során kiemelt szerepet kapott a taktilis térképfelület integrálása, amely tapintható módon mesél a környezetről. A formák célja, hogy támogassák a különböző üléshelyzeteket az elvonulástól a közösségi jelenlétig, miközben egy egyszerű, letisztult geometriai rendszerben kapcsolódnak a park természetes ritmusához. Az ülőbútor alapanyaga szálerősített beton, amely lehetővé tette a vékonyabb, ugyanakkor stabil és időtálló szerkezetek kialakítását. A taktilis beton térkép motívumait különböző gyártási eljárásokkal teszteltem. A pozitív és negatív formák kombinációja révén domborulattal és mélyítéssel is jól érzékelhető felület jött létre.”
2. helyezett: Jenei Blanka Réka – Katlan fürdő, Pécs
2. helyezett: Jenei Blanka Réka – Katlan fürdő, Pécs Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: dr. Zilahi Péter
„A koncepció az volt, hogy olyan épületet hozzak létre, ahol a látogatók maguk mögött hagyhatják a mindennapi stresszt, aggódást és problémákat. A legfontosabb cél a testi és lelki feltöltődés elősegítése. A fürdő erre a legjobb megoldás, amit már a római fürdőkultúrában is alkalmaztak. Az épületet egy csendes környezetbe terveztem, ahol adott a nyugalom. Ezenkívül koncepcióm fő pillére volt a barlangfürdő hatás, hogy a látogatók szeparálva és komfortosan érezzék magukat. Az épület külső megjelenésében fontos volt, hogy egységes képet kapjunk. Emiatt hom lokzati burkolatnak a stampfbetont, vagyis a döngölt betont választottam. Ezt az indokolja, hogy a megálmodott masszív épülethez és a terület adottságaihoz nem passzol sem a kis, sem a nagy táblás burkolat, illetve egy egyszerű külső színezés sem. A másik fontos tényező, hogy a tervezett épületben sok ív található. Így olyan anyagot kellett találnom, ami ezeket ugyanolyan módon fel tudja venni, mint a tartószerkezethez használt vasbeton, amit 30 cm vastagságban alkalmaztam.”
ANYAG, TECHNOLÓGIA EGYETEMI HALLGATÓKNAK:
1. helyezett: Cziráki Bálint – Alkáli aktivált cementek nyomtatására alkalmas 3D nyomtató és anyagi összetételek fejlesztése Pannon Egyetem Konzulens: dr. Korim Tamás, Fitosné dr. Boros Adrienn
„A projekt célja egy kifejezetten geopolimer anyagokra fejlesztett 3D-nyomtató és adagolórendszer létrehozása. A munka során saját tervezésű, vibráltatással és kevertetéssel támogatott extruder készült, amely képes diszperz fázisú, újrahasznosított összetevőket is kezelni. Az anyag- és gépfejlesztés párhuzamos optimalizálása révén egy olyan rendszer jött létre, amely új lehetőségeket nyit a környezetbarát additív gyártásban. A projekt során salak- és üvegportartalmú, alkáli aktivált cementek nyomtathatóságát vizsgáltam. A cél olyan összetételek kialakítása volt, amelyek egyszerre biztosítanak megfelelő folyósságot, extrudálhatóságot és alakmegtartást. A fejlesztéshez egy egyedi, vibráltatott és kevertetett extruder készült, amely csökkenti a betömődést és stabil anyagáramot biztosít. Az anyag reológiai tulajdonságait úgy állítottam be, hogy alkalmas legyen a rétegről rétegre építésre, különösen diszperz fázis esetén.”
2. helyezett: Kovács Eszter – Nagy szilárdságú, nagy teljesítőképességű betonok alkalmazása szigetelés és burkolat nélküli hidak pályalemezein Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Konzulens: Kővári Ákos, dr. Kovács Tamás
„A fenntarthatóság alapelve az építőiparban úgy tud érvényesülni, hogy csak azt hozzuk létre, amire valóban szükség van. Ha nem tudjuk elkerülni, hogy új szerkezetet építsünk, akkor a cél az, hogy az a lehető legkisebb környezeti terheléssel, tudatos és felelős anyaghasználattal történjen. Így született meg a gondolat, hogy a tervezendő földúti hidak a lehető legkevesebb anyagfelhasználással – a legkisebb környezetterheléssel készüljenek. A földúti hidak egyik problémáját a mezőgazdasági járművek által okozott nyomvályúsodás jelenti. Ennek a kihívásnak a megoldására, hazai és külföldi példák alapján, egy olyan híd tervezése valósult meg, amely figyelembe veszi az anyagfelhasználás minimalizálása és az üzemeltetés egyszerűsítésének szempontjait. A híd felszerkezetét aszfaltburkolat és szigetelés nélküli NSZ/NT betonból készült pályalemez alkotja. Vizsgálom a hagyományostól eltérő részletkialakításokat és a hidratáció utáni hűlési és zsugorodási szakaszt a korai repedések megelőzéséhez. Részletes életciklus-elemzést (LCA) és gazdasági ös - szehasonlítást végzek, és tanulmányozom a pályalemez komplex betontechnológiáját is.”
3. helyezett: Bekő József – Vízkivételi műtárgy tartószerkezeti tervezése Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: Juhász Tamás
„A Duna bal partjába süllyesztett vízkivételi műtárgy méretezése a hatályos Eurocode szabványok előírásainak megfelelően az alábbi részletezéssel: Tanulmány készítése a lehetséges vízkivételi eljárásokról, összehasonlító elemzés; Az optimálisnak ítélt eljárás indoklása, tartószerkezetének megválasztása; Tartószerkezet méretezése, részletes statikai, és ellenőrző számítása: vasbeton födémek, vasbeton falak, gerendák; A műtárgy alatti talajfizikai jellemzők meghatározása, alapozásának megválasztása, süllyedésvizsgálat, állékonyság-vizsgálat.
Vasbetontechnológia az aknaépítésben, a vasbeton monolit technológia előnyei és hátrányai, a betonozás helye az építési sorrendtervben. Vasbeton monolit technológia sajátosságai, zsaluzása, falak-födémek kialakítása. Beton medencék tervezési sajátosságai, tartószerkezeti kialakítása, alapozása, szigetelése, vasalásának kialakítása. Kitéti osztályok, betonminőség megválasztásának szempontjai az aknatervezésben, a víz környezeti hatásainak figyelembevételével. Betonfedés meghatározása a környezeti osztályok figyelembevételével.”
3. helyezett: Hegedűs Benedek Bence és Sallai Borbála – Vasbetonszerkezetek relatív hatékonyságvizsgálata Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Konzulens: dr. Pluzsik Anikó, dr. Burai Pál, dr. Koltai Tamás
„Az építőipari gyakorlatban jelenleg nincs olyan mérőszám, amely megközelítőleg megmondaná, hogy a választott megoldás men - nyire hatékony más hasonló példákhoz viszonyítva. A szerkezetek megfelelősége jelenleg csak teherbírás és használhatósági szempontból értelmezhető egzakt módon, azonban ezek mellett a költség és a környezeti terhelés sem lenne elhanyagolható! Dolgozatunkban vasbeton gerenda- és födémszerkezeteknél vizsgáltuk, hogy a jelenleg rendelkezésre álló vasbetonépítési technológiák alkalmazásakor mekkora költség fogadható el, mennyi és milyen minőségű felhasznált alapanyagra (beton, betonacél) van szükség egy adott feladat megoldásához, továbbá az adott technológiához és erőforrás-felhasználáshoz milyen teherbírású, környezeti lábnyomú vasbeton szerkezet tartozhat. A vázolt probléma megoldására relatív hatékonyságvizsgálatot (DEA, Data Envelopment Analysis) alkalmaztunk. A módszer mára széles körben elterjedt közgazdasági problémák megoldásánál, a legfőbb megválaszolandó kérdés: vajon alkalmazható-e ez tartószerkezeti problémák elemzésére is.”