Lapszámok

Abeton.hu, a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (CeMBeton), a Magyar Betonelemgyártó Szövetség (MABESZ) és ezen szervezetek tagvállalatai támogatásával ismét a Lágymányosi-öböl partján a Dürer Kertben rendezte meg a jelen és a jövő betonos szakemberei számára a Beton Fesztivált. Az egykori hangos gyár, a Hengermalom hatalmas betontömbjeivel rejtélyessé vált építmény szomszédságában, gyönyörű természeti környezetben, igazi fesztiválhangulatban zajlott az esemény. Továbbra is a körforgásos, karbonsemleges gazdaság iparágunkra háruló megvalósításának kihívásait boncolgattuk két témakörben, amelyeket pódiumbeszélgetéssel zártunk. Idén sem maradhatott ki egy innovatív kivitelezési projekt bemutatása, és a szokásos díjátadók.

A rendezvényt élőben a YouTube-csatornánkon online is közvetítettük.

A Beton Fesztivált 2015-ben indította újtára a beton.hu azzal a céllal, hogy a jelen és a jövő szakembereit összehozza, megismerje és megismertesse az anyaggyártás, építészet és kivitelezés újdonságait, valamint a betonban rejlő sokszínű lehetőségeket úgy a felhasználás módját, mint a dizájnt tekintve. A kezdeti célok továbbra is változatlanok, de az elmúlt években egyre nagyobb teret nyert a körforgásos gazdaság és a karbonsemleges jövő kérdésköre. Idén ezt a szakmai ívet folytatva új aspektusokból, friss szempontok mentén vizsgáltuk, hogyan alakítják ezek a kihívások és lehetőségek az építőipar fejlődését.

Az életciklus-elemzések előretörésével az építőanyaggyártás irányába a közeljövőben minden gyártó új kihívások elé néz, és sorra jelennek meg az ezt előíró, támogató rendeletek, szabványok. Előadásainkat két tematikus blokkba szerveztük a legfrissebb szakmai kérdések ismertetésére, megvitatására. Az első blokkban az épületek karbonlábnyomáról és az ESG (Environmental Social Governance) – fenntartható vállalatirányítási szempontok érvényesítéséről hallhattunk, míg a második blokk a megjelent új építési termék rendelet (CPR) és a jövőben hozzá még szorosabban kapcsolódó szabványok gyakorlati alkalmazására fókuszált. Mindkét tematikus egységet pódiumbeszélgetés zárta, ahol a szakértők közösen elemezték és vitatták meg a felvetett kérdéseket. És ahogy megszokhattuk, idén sem maradt el egy innovatív kivitelezési projekt bemutatása.

A program méltó lezárásaként átadtuk a MABESZ és a CeMBeton Életműdíjait, valamint kihirdettük a Minden építés alapja 2025 – Betonpályázat egyetemi hallgatóknak eredményeit.

Az előző években igyekeztünk rámutatni a körforgásos és karbonsemleges gazdaságra való átállás során az iparágra váró szigorodó követelményekre azzal a céllal, hogy amikor az elkövetkező években, évtizedekben ezek élesednek, a gyártók felkészülten álljanak az előírásokra adandó válaszokkal, technológiai megoldásokkal. Az életciklus-elemzés bevezetése és a karbonsemlegesség felé tartó építőanyaggyártás meghatározó rendelete az új CPR, amely számos új kihívás elé állítja a gyártókat. Fontos változás, hogy a közeljövőben megerősödik a szabványok szerepe, a kötelezővé tett új szabványoknak, műszaki előírásoknak kezelniük kell a CPR-ben előírt követelmények teljesíthetőségét.

A fesztivál koordinátorai, moderátorai idén Turbéki Judit és Szalai Tamás voltak.

Épületek karbonlábnyoma és az ESG

Az első előadást Dr. Szalay Zsuzsa, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense tartotta. Bemutatta az életcikluselemzés-számítás módszertanát, elterjedtségét, és azt, hogyan épülnek be ezek az adatok az épületminősítési rendszerekbe és a közelgő szabályozásokba. Átfogó képet kaphattunk arról, hogy miért fontos az épületek karbonlábnyomának vizsgálata, és felhívta a figyelmet a gyűjtött adatok csekély mennyiségére, amin változtatni szükséges.

A következő előadás fókuszában az ESG állt, vagyis az a kérdés, hogyan válhat zöldebbé a hazai építőipar. A MABESZ képviseletében Végh Stella fenntarthatósági referens bemutatta, mit takar az ESG, kinek és miért fontos, valamint hogyan járul hozzá az előregyártott szerkezetek alkalmazása a fenntarthatóbb építési gyakorlat kialakításához. Rávilágított, hogy miért kulcsfontosságú az ESG-szempontok érvényesítése a fenntartható fejlődés érdekében.

Az első blokkot pódiumbeszélgetéssel zártuk, melyben tovább vizsgáltuk a karbonlábnyom-számítás és az ESG alkalmazásának kérdéseit, lehetőségeit és az alkalmazásukhoz kapcsolódó kihívásokat.

Gratulálunk Mikita Istvánnak!

A szakértők megvitatták a mindennapi rutinná válás akadályait a gyártói, kivitelezői gyakorlatban, az EPD-k hasznosságának, a gyártók felkészültségének és az ezzel járó terhek viselésének kérdéseit. Szó volt a befektetők vagy üzleti partnerek részéről a döntéseknél az ESG-szempontok figyelembevételéről, a megrendelők részéről a fenntartható, ESG-kompatibilis épületek iránti érdeklődésről. Végezetül a tendenciák alapján elmondták véleményüket, várhatóan hol tartunk majd 10 év múlva és milyen új technológiákra, megoldásokra lesz szükségünk az építőipar, azon belül is a cement és betonipar „zöld átállásához”.

Az új CPR, szabványok és a fenntarthatóság

A második blokk első előadását a CeMBeton részéről Urbán Ferenc tartotta. Előadásában az építési termékek jogszerű forgalmazását szabályozó CPR-2024 rendelet újdonságait ismertette a gyártók szemszögéből. Kiemelte, hogy az új rendelet már tartalmazza a körforgásos gazdaság eszközrendszereit, az életciklus-értékeléshez kapcsolódó alapvető környezetvédelmi jellemzők definiálását, a környezeti fenntarthatósági értékelésre fókuszáló új értékelési és ellenőrzési rendszer bevezetését.

A következő előadást Rácz Attila, a MABESZ képviselője tartotta a CPR alkalmazásával kapcsolatos szabványok és termékszabványok szemszögéből. Bemutatta, hogyan kapcsolódnak ezek a szabványok a gyakorlatban az építési termékekhez az iparági termékekre fókuszálva. A hamarosan megjelenő új betonelemszabvány már tartalmazza a CPR-ben megjelenő új szempontokat, kritériumokat, bár ezek egy része jelenleg ellentmondásos, főleg a környezeti jellemzők vonatkozásában.

Gratulálunk Szilvási Andrásnak!

Ezt a blokkot is pódiumbeszélgetéssel zártuk, melynek keretében szakértőinkkel a CPR és a szabványok szerepét vizsgáltuk a fenntarthatósági szempontok, a cement- és betonipar zöld átállása tükrében. Szakértőink megvitatták az új CPR indokoltságát, a bizottság mellett működő szakértői csoport szerepét, a nem harmonizált területet szabályozó új rendelet várható témaköreit és az új betonelemszabvány helyét az új CPR alatt a jövőben kötelezővé váló szabványok vonatkozásában. Végezetül elmondták véleményüket arra a kérdésre, hogy valóban az új CPR a fenntartható építőanyagipar kulcsa?

Előregyártott szerkezetek

Utolsó szakmai előadásunk az előregyártott szerkezetek és épületelemek alkalmazását vizsgálta a lakóépületek építésében. Becker Ádám, a Bayer Construct Zrt. statikus vezető tervezője bemutatta, hogyan járulhatnak hozzá az előregyártott betonelemek a modern, fenntartható és megfizethető lakóépületek hatékonyabb és gyorsabb kivitelezéséhez. Ezután az immár hagyományos díjátadók következtek:

Hoffmann Tamás, a CeMBeton elnöke egy régi cementes hagyományt újraélesztve immár a harmadik (idén első alkalommal a Beton Fesztivál keretében) a CeMBeton Életműdíjat adta át. Ezúttal Mikita Istvánt köszöntöttük az életműdíjjal, aki közel negyven évnyi szakmai pályafutása során meghatározó szerepet játszott a hazai cementipar fejlődésében. Tanulmányait a Nehézipari Műszaki Egyetemen gépészmérnökként végezte, majd pályáját épületgépészeti területen kezdte, mielőtt 1986-ban csatlakozott a Hejőcsabai Cementgyárhoz hibaelemző mérnökként. Később a termelési részleg vezetőjeként, majd gyárigazgatóként dolgozott, széles körű szakmai tapasztalatot szerezve a klinker-, cement-, mész- és mészhidrát-termelés irányításában. Pályafutása során 2002-től néhány évig Lábatlanban vállalt gyárigazgatói feladatokat, majd újra Miskolcon folytatta gyárigazgatóként. 2011-ben csatlakozott a Holcim Magyarország Kft. csapatához gyárigazgatóként. A Királyegyházi Cementgyár zöldmezős beruházásának elindításában és a gyártósor beüzemelésében, a termelés felfuttatásában vett részt.

Pályafutása nemcsak szakmai elkötelezettséget, hanem a hazai cementipar hosszú távú fejlődéséhez való jelentős hozzájárulást is tükrözi.

Berezvai Attila, a MABESZ alelnöke adta át a MABESZ Életműdíjat Szilvási Andrásnak. András 1968-ban kezdett el dolgozni a 43-as számú Állami Építőipari Vállalatnál, ahol a nagyelemes építési mód közvetlenül befolyásolta a betonhoz való viszonyát. 1982-ben szerzett szerkezetépítő diplomát, 1999–ben a Magyar Betonszövetség ügyvezetője lett. Ettől kezdve a beton töltötte ki élete szakmai részét. Nagy népszerűségnek örvendő betonos konferenciákat, hazai és nemzetközi szakmai kirándulásokat szervezett az iparági szakembereknek, valamint építkezés-látogatásokat egyetemi hallgatóknak. Nagyon sok színvonalas betonos szakmai kiadvány szerkesztésében és kiadásában is közreműködött, sőt a legtöbb esetben ezeket ő maga koordinálta.

Rengeteg munkája mellett a 2004-ben megalakuló Magyar Betonelemgyártó Szövetség ügyvezetését is örömmel vállalta el.

A CeMBeton és MABESZ által létrehozott Betonnépszerűsítő Munkacsoportnak (Beton.hu) is alapító tagja volt, valamint oroszlánrészt vállalt az első Beton Fesztiválok megrendezésében is. A BETON újságban is rendszeresen publikált, szívügye volt a betonépítészet témaköre. Mindezek mellett még arra is maradt ideje, hogy az ORFK Teve utcai székházának építésén főmérnökként dolgozzon, és az építkezés szakmai irányítását végző munkacsoportot vezesse.

A rendezvény záró programjaként a beton. hu, a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség, valamint a Magyar Betonelemgyártó Szövetség és tagvállalataik által meghirdetett Minden építés alapja – 2025 betonpályázat egyetemi hallgatóknak eredményhirdetése következett. A díjazott munkákat a bírálóbizottság elnökeként Pálfy Sándort DLA, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének professzor emeritusa ismertette, a díjakat pedig Urbán Ferenc (CeMBeton) és Szigeti Csaba (MABESZ) adták át.

A pályázat keretében beérkezett magas színvonalú pályamunkák közül a díjazott pályamunkák kiemelkedőek voltak. A bírálóbizottság a betonépítés, építészet kategóriában 3 pályamunkát tartott kiemelkedőnek, míg az anyag, technológia kategóriában 4 pályázatot is érdemesnek tartott díjban részesíteni, ezért javaslatára a kiíró megváltoztatta a pályázati kiírásnak megfelelően a díjazást és annak megosztását.

A díjazott pályaművek a beton.hu weboldalán is megtekinthetők.

A fesztivált idén is a nagy népszerűségnek örvendő, a betonban rejlő sokszínűséget bemutató „betondizájnerek” kiállítása színesítette.

A Beton Fesztivál visszanézhető YouTube-csatornánkon!

(fotók: Beton újság)