Lapszámok

Pier Luigi Nervi munkásságának ismertetését követően megismerkedhettünk a Bauhaus-jelenséggel és Walter Gropius életművével, majd Le Corbusier szerteágazó munkásságáról olvashattunk. Ezt követően Kenzo Tanget, a modern japán építészet kimagasló egyéniségét vettük górcső alá. Ezután visszatértünk a Bauhaushoz és Breuer Marcell tevékenységét tanulmányoztuk. Körüljártuk a brutalista építészetet, és egyik művelője, Goldfinger Ernő építészeti tevékenységét. Megvizsgáltuk egy észak-európai ország, a finn építészet sajátosságait, majd a betonépítészet néhány meghökkentő példáját láthattuk. Ezt követően a mérnöki szerkezetek felé vettük az útirányt és megnéztünk néhány különleges hídszerkezetet. Megtekintettünk néhány vékony héjú betonkupolát és egy műtárgykomplexumot, majd a nyersbetonnal, látszóbetonnal, illetve látványbetonnal ismerkedtünk. Az előző két részben összefoglaltam, hogy mit is jelent a beton jelenléte hétköznapjainkban. A sorozat zárásaképpen most megpróbálom előrevetíteni a beton jövőképét.

A beton jelene
Áttekintve a korábbi, A beton története, valamint jelen cikksorozatomat, meg kell állapítanom, hogy a beton – és vele a portlandcement – ugyan lassan fejlődött ki, de napjainkra elmondhatjuk, hogy szinte kizárólagossá vált abban az értelemben, hogy ma beton nélkül nem jöhet létre építés. Nem véletlenül választotta a CeMBeton Szövetség jelmondatának azt, hogy „az építés alapja”. Hihetetlen módon fejlődött az elmúlt években, évtizedekben a cementgyártás technológiája, és ezzel párhuzamosan a betonkészítés módszerei is igen változatosakká váltak, beleértve az előregyártás eszközkészletét is. Az i-re a pontot a 3D-nyomtatás tette fel, amely forradalmasíthatja a helyszíni szerkezetépítés módszereit is. A számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a robottechnika adta lehetőségek már napjaink eszköztárát jelentik, de új távlatokat is nyitnak mind a helyszíni, mind az előregyártás területén.

A beton mint energiatermelő
A beton többé nem csupán építőanyag lehet, hanem talán más, új szerepkörben is találkozhatunk majd vele. Több helyen foglalkoznak azzal, hogy hogyan lehetne energiatermelésre is felhasználni. Egy legutóbbi hír szerint kínai kutatók olyan innovatív cement-hidrogél kompozitot fejlesztettek ki, amely nemcsak hőenergiát tud átalakítani elektromos árammá, hanem az így kapott áramot képes tárolni is. Persze mindez még csak kutatási stádiumban van, de ez ös - szekapcsolhatja az épített környezetet és az energiaellátást. Anélkül, hogy a kedves olvasót a fejlesztés részleteivel untatnám, érdemes belegondolnunk, hogy a technológia alkalmazása forradalmi változásokat hozhat mind az energiatermelésben, mind a városfejlesztésben. Az olyan lakónegyedek, amelyekben az épületek tartószerkezete aktívan hozzájárul az energiaellátáshoz, mindenképpen figyelemre méltó futurisztikus elképzelés.

A betonok új generációja
Az alkotóművészek már régóta felfedezték a betont mint szoboralkotó anyagot. Gondoljunk csak Marosits István vagy Csurgai Ferenc szobrászművészek betonszobraira, kompozícióira. A legújabb alkotások már más üzeneteket is próbálnak közvetíteni. Felismerve a CO2 -kibocsátás és az ezzel összefüggő klímaváltozás problematikáját Kolodko Mihály szoboregyüttese megpróbálja a környezettudatos élet szükségszerűségét elénk vetíteni. A felhasznált alapanyagok, mint a hulladékok és a kötőanyagnak választott alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású cement, ezt szimbolizálja. A cementek fejlesztése nem állt meg. Újabb irányt jelenthetnek a nanocementek, beleértve a nanocső-szálerősítéssel előállított nagy teljesítőképességű betonokat is. Hasonlóan új lehetőségeket láthatunk az olyan nanotechnológiás betonadalékszerek alkalmazása során, mint például az újgenerációs légbuborékképző adalékszerek, vagy a betonok vízzáróságának fokozására kifejlesztett nano kiegészítő anyagok. A betonelemgyártás szintén új lehetőségekkel kecsegtet. Gondoljunk csak a zsalutechnika, a betonacélmegmunkálás és -szerelés, a betonozás és vasvázszerelés, valamint a kizsaluzás új módszereire és háttér eszközparkjára.

A habbetonok térhódítása
A habbeton piac méretét 2022-ben 3,81 milliárd USD-re becsülték. A habbeton iparág várhatóan 4,13 milliárd USD-ről (2023) 8,5 milliárd USD-re (2032) fog növekedni. De mi is az a habbeton? A habbeton egy olyan cementkötésű keverék, amely portlandcementet, vizet és előre kialakított, borotvakrémnek tűnő habot tartalmaz, amelynek mennyisége változó, hogy szabályozza a keverék egységnyi tömegét. A habot egy habgenerátorban folyékony habképző adalékszerből állítják elő. A habbeton egy olyan könnyűbeton, amelynek térfogatsúlya kisebb, mint a vízé, így a belőle készített betonkocka úszik a vízen. A statisztikák szerint a habbetonpiac jelentős növekedést mutat, amelyet olyan tényezők vezérelnek, mint a könnyű építőanyagok iránti növekvő kereslet, a költséghatékony megoldások az építőiparban és az infrastrukturális projektekben, valamint a fenntarthatóságra való növekvő hangsúly. A legújabb trendek a zöldebb építési gyakorlatok felé való elmozdulást jelzik, egyre nagyobb hangsúlyt fektetve a környezetvédelmi előírásokra és szabványokra. A habbeton elterjedése nemcsak összhangban van ezekkel a fenntarthatósági célokkal, hanem kielégíti az energiahatékony építőanyagok iránti növekvő keresletet is. Továbbá a gyártási technológiák fejlődése a habbetont elérhetőbbé és sokoldalúbbá teszi az alkalmazásában.

Az ultranagy szilárdságú és az öngyógyuló beton
Az ultranagy teljesítményű betont (UHPC) már 1980 óta használják különleges projekteknél, de egyre elérhetőbbé válik más célokra is. Az UHPC-t korábban csak infrastrukturális projekteknél, például hidaknál alkalmazták, mert nyomó- és szakítószilárdsága akár 10-szer is nagyobb lehet, mint a hagyományos betoné. Arról nem is szólva, hogy várható élettartama eléri, de meg is haladhatja a 100 évet. Mivel ez a betonfajta ilyen erős, az anyag további előnye, hogy kevesebb karbantartást igényel. A más típusú szerkezetekben való alkalmazás lehetősége miatt az előregyártott UHPC-termékek jelentős költség- és hatékonyságnövelő tényezőt jelentenek az építőiparban.

Egy másik különleges terület az öngyógyuló betonok. Ilyen anyag kifejlesztése a betonszerkezetek élettartamát is javíthatja. Mivel a legkisebb repedés is a betonacél és a beton integritásának romlásához vezethet, a szerkezet fenntartásához minden repedés azonnali kitöltésére van szükség. A biológiailag termelő baktériumok betonba való bekeverése lehetővé teszi a baktériumok számára, hogy gyógyító mészkövet termeljenek, amely kitölti a sérült területet. Ezek a baktériumok akár 200 évig is elélhetnek a betonban, így ez a lehetőség ideális kis- és közepes méretű, hosszú távú használatra szánt szerkezetekhez. Óvatosan kell azonban az ilyen szereket használni, mivel magát a betont is módosítják.

A beton jövőjéről szólva csak néhány lehetséges irányt villantottam fel, jelezve ezzel is az anyag sokszínűségét. Persze minden kutatási eredménynek csak akkor van értelme, ha az a gyakorlatba át tud kerülni és el tud terjedni. Cikksorozatomat egy idézettel szeretném zárni, jelezve az óvatos és megfontolt fejlesztési lépések fontosságát: „Haladni csak úgy lehet, ha míg az egyik lábunkkal előrelépünk, a másikat helyén hagyjuk.” Eötvös József

Felhasznált irodalom:
Kasik Tamás: A betonelemgyártás jövője. Beton c. lap, XXXIII. évfolyam, I., 2025. februári szám
Magyar Napelem Napkollektor Szövetség: Megszületett a jövő betonja – áramot termel, tárol és forradalmasíthatja a városokat, Budapest, 2025. április 20.
BAMA – Baranya Megyei Hírportál: A beton új generációja a jövő generációjáért – Rendkívüli szoborcsoport rendkívüli alapanyagból Kolodko Mihálytól, Pécs, 2024. június 6.
Dr. Nehme Salem: Alapanyagok hatása a korszerű betontechnológiára, Budapest, 2024. november 15.
BME Díszterem, Első magyar építőanyag-ipari konferencia
Pradeep Nandi: Global Cellular Concrete Market Overview, Market Research Future, 2025. június
Cabr-Concrete: Sejtes beton, 2023. június 29.

(fotók: Beton újság)