Építési és bontási hulladékokban rejlő lehetőségek
A hulladékkezelés és -feldolgozás világszinten komoly kihívás elé állítja az építőipart. A keletkezett hulladék mennyisége és kezelésének módja nagyon eltérő nemcsak kontinensenként, de akár az EU tagállamain belül is.
Hulladék helyzetkép
Az építési és bontási hulladék az összes globális hulladék 30–40%-át teszi ki világszinten. Annak ellenére, hogy a potenciális újrahasznosítási arány igen magas, egyes becslések szerint akár 70%-a is újrafelhasználható lenne, a valós újrahasznosítási arány ennél jóval kisebb. Amíg a statisztikák szerint az Egyesült Királyság az építési és bontási hulladék több mint 60%-át hasznosítja újra, addig az Egyesült Államokban ez az arány csupán 20–30%. Az Európai Unióban az építési és bontási hulladék (Construction and Demolition Waste, CDW) a teljes hulladéktermelés több mint egyharmadát teszi ki. A legfrissebb adatok szerint az EU-ban évente mintegy 2,15 milliárd t hulladék keletkezik, melyből az építési és bontási hulladék 807 millió t. Nem meglepő, hogy az EU egyik legfontosabb szakirányú prioritása, hogy az építőiparban is érvényesüljenek a körforgásos gazdaságra jellemző irányelvek. A zöld megállapodásban szereplő, az EU 2050- re vonatkozó éghajlatsemlegességi céljával összhangban az Európai Bizottság 2022 márciusában a körforgásos gazdaságra való gyorsabb átállást célzó intézkedéscsomagra tett javaslatot, amikor bejelentette a körforgásos gazdaságról szóló cselekvési tervet, mellyel egyértelmű célként fogalmazódott meg, hogy csökkentsék a hulladéklerakóba kerülő mennyiséget, és növeljék a minőségi újrahasznosítás arányát.
Ausztriai kontra magyarországi gyakorlat
Európán belül nagyon eltérő az építési és bontási hulladék újrahasznosításának szabályozása és gyakorlata is. Ausztria azon tagállamok közé tartozik, amelyek jó példaként, a fenntarthatósági szempontokat követve dolgozzák fel a szektorban keletkező hulladékot. Mayer Zsanett, a Holcim Magyarország Kft. Geocycle vezetője a 2024-es Beton Fesztiválon tartott előadásában mutatta be az ausztriai gyakorlatot egy sikeresen működő cégen keresztül.
Ausztriában a jogi szabályozás előírja, hogy a hely függvényében, a bontás helyszínén kötelező külön gyűjteni a bontott anyagot (betont, téglát, műanyagot stb.), míg Magyarországon fő tömegben vegyesen gyűjtik. Míg itthon csak a betont kezelik kiemelten, a téglás törmeléket bányai feltöltésre használják, addig a nyugati szomszédunknál a betont és a téglát is újrahasznosítják. Több osztrák jogszabály és irányelv is tartalmazza, hogy mekkora mennyiségben és milyen jellegű újrahasznosított építőanyagot kell felhasználni az új épületek építése során. A hulladéklerakókba csak azok kerülnek, amelyek anyagukban nem újrahasznosíthatók!
Követendő jó példa: RCH RECYCLING CENTER HIMBERG
Ausztria egyik vezető hulladék-újrahasznosító specialistája, amely több mint 60 éves tapasztalattal rendelkezik és évente több mint 700 000 t hulladék feldolgozására van kapacitása. Tetőalapanyag-gyártással és homok-, zúzott kő- és kavicsértékesítéssel foglalkoznak, mindezt két telephelyen megvalósítva. Himbergben tégla, beton és ásványi építési hulladékok átalakítását végzik magas minőségű másod-, újrahasznosított termékekké. Míg a bécsi telephely ideiglenes tárolóként működik, ahol gyűjtik, fogadják és válogatják a fővárosból érkező hulladékot, majd továbbítják Himbergbe, ahol alapos ellenőrzést követően a tiltott anyagok kivételével újrahasznosítják azokat. A cég rendelkezik mobil törőgépekkel, amelyekkel a bontás helyszínén nyújt hulladék-újrahasznosítási szolgáltatást, ezzel akár az adott helyszínen egyből lehetővé teszik az újrahasznosított anyagok felhasználását, beépítését is.
A téglahulladék újrahasznosítását egy professzionális berendezéssor segítségével végzik. A hulladék gépi rostáláson, kézi válogatáson, mosáson, törésen és osztályozáson megy keresztül, hogy elérje a minősített újrahasznosított anyagi formáját. A mosáshoz szükséges technológiai vizet a saját fúrt kútjukból biztosítják a fenntarthatóság jegyében, így nem az ivóvizet használják a gyártási folyamataik során. Ezzel a technológiával magas minőségű, különböző frakcióméretű tört téglát állítanak elő.
A betontörmelék és az ásványi építőanyag kezelése is gépi, többlépcsős folyamaton megy keresztül: törés, gépi rostálás, fémleválasztás, légszeparátor, kézi válogatás után végül az alapján osztályozzák, hogy milyen frakcióméretű terméket kívánnak belőle gyártani.
Magas minőségű, terméktanúsítvánnyal rendelkező újrahasznosított beton és tégla anyagot értékesítenek különböző szemcseméretekben. A betondarálék kiválóan alkalmas laza felső és alsó alaprétegek, cementkötésű alaprétegek, mezőgazdasági útépítés készítésére, mivel jó minőségű árokkitöltő anyag. Továbbá ez a termék adalékanyagként is felhasználható a betongyártás során. Az RCH többek között a himbergi telephelyén épült saját betonüzemében is újrahasznosítja ezt a terméket.
A tégladarálék is számos területen alkalmazható, többek között beton és könynyűbeton gyártásához, stabilizáláshoz, vízelvezető-rétegekhez, töltésekhez, de tereprendezéshez és kertépítéshez is jó alapanyag. Ennek az anyagnak a felhasználásával készíti az RCH az extenzív zöldtetőkön alkalmazott ültetőközeget, amely a magyar piacokon is megtalálható.
Magyarországi helyzetkép
Magyarországon az építési és bontási hulladék újrahasznosítása fontos környezetvédelmi cél, amely a hazai és uniós irányelvekben is megfogalmazódik. Az elmúlt években a keletkező építési és bontási hulladék mennyisége jelentős volt: évente mintegy 10 millió tonna ilyen hulladék keletkezett. Az újrahasznosítás legfőképpen a beton hulladékokra koncentrálódik, míg a többi, vegyes, téglás hulladékokat inkább korábban kitermelt bányák feltöltésére használják. Az újrahasznosított anyagok felhasználására egyre nagyobb kereslet jelentkezik, elsősorban az útépítések terén.
Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos szabályozás, jogi környezet még alakításra, átgondolásra szorul, az építőipar oldaláról láthatók már a kezdeményezések és iparági törekvések a hazai jó gyakorlatok kialakítására. Így például a Holcim Királyegyházi Cementgyárában is már alternatív nyersanyagként hasznosítanak építési és bontási hulladékot, azonban további jogszabályi és technológiai fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a cementgyártáshoz használt mészkövet részben vagy teljes egészében ki tudják váltani ilyen jellegű anyagokkal.
(forrás: Holcim, fotó: Beton újság)