Lapszámok

Lapunk előző számában áttekintettük a harmonizált területet szabályozó új rendelet általános részeit, átmeneti rendelkezéseit. A mostani részben a jelen ismeretek alapján a gazdasági szereplőkre fókuszálva boncolgatom tovább a rendelet előírásait. Bár a nem harmonizált területet szabályozó új Korm. rendeletet még nem látjuk, de elveit tekintve várhatóan az új CPR-t fogja követni, így írásom erre a területre is értelmezhető.

Az új rendelet rögzíti, hogy a 2026. január 8-án érvényes szabványok, vizsgálatok, értékelések, tanúsítások, teljesítménynyilatkozatok továbbra is érvényesek, illetve a régi rendelet egyes cikkei is 2040. január 8-ig hatályban maradnak. Már a rendelet kidolgozásakor is felmerült, hogy nem szerencsés ez a hosszú átmenet és a két rendelet „együttélése”, ami a szokásosnál is több félreértelmezésre adhat okot. Az új CPR kötelezővé teszi az új harmonizált műszaki előírások alkalmazását, így az egyes építési termékek áttérése a rájuk vonatkozók közzétételével fokozatosan valósul meg.

A CPR célja, hogy egységes szabályokat állapítson meg az építési termékek teljesítményének kifejezésére, ezáltal biztosítja, hogy a CE-jelöléssel ellátott építési termékek további nemzeti vizsgálatok vagy tanúsítások nélkül szabadon mozoghassanak az EU belső piacán. A termékek használatára vonatkozó nemzeti szabályoknak tiszteletben kell tartaniuk a harmonizált szabványok műszaki előírásait, azonban továbbra is meghatározhatják saját biztonsági és teljesítménykövetelményeiket az építményekre vonatkozóan. A gyártók csak akkor kötelesek követni az eljárásokat, ha harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozó termékeket forgalmaznak, vagy az európai értékelési dokumentum (EAD) alapján igazolják a megfelelőséget. A bizottság csak a harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozó termékekre állapíthat meg termékkövetelményeket és három fő területre összpontosíthat: a funkcionalitásra, a biztonságra és a fenntarthatóságra.

Harmonizált műszaki előírások a kötelezővé tett harmonizált szabványok (hEN), ennek hiányában a bizottság végrehajtási jogi aktusokkal meghatározhatja az alapvető jellemzőket, azok értékelési módszereit és műszaki részleteit, illetve ezekhez felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal további termékkövetelményeket állapíthat meg termékcsaládra, termékkategóriára vagy azok részeire vonatkozóan.

A 2026. január 8-án harmonizált szabványok hatálya alá tartozó termékek 1 év átmeneti időszakkal térnek át az új CPR-re onnantól, hogy az Európai Bizottság kötelezővé teszi a rájuk vonatkozó harmonizált műszaki előírást.

MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK KAPCSOLATA

EAD – European Assessment Document – Európai Értékelési Dokumentum
TAB – Technical Assessment Body: az ETA-t (European Technical Assessment) az EAD alapján készíti és adja ki

Ha a termékre nem vonatkozik harmonizált szabvány, ellenőrizni kell az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, amiket a termékcsaládra keresve találhatunk meg az adatbázisban.

A megfelelőség szempontjából elsősorban a harmonizált szabvány ZA mellékletére kell összpontosítani, amely az alapvető jellemzőkkel és azok előírt értékelési módszerrel való összekapcsolásával foglalkozik, továbbá útmutatást ad a termék teljesítményének meghatározásához. A gyártók nem kötelesek olyan alapvető jellemzőkről nyilatkozni, amelyek nem kötelezőek azon a piacon, ahol a terméket forgalomba hozzák, kivéve ha a szabvány előírja azt (pl. a környezeti fenntarthatóság alapvető jellemzői).

Ha a termékre nincs harmonizált műszaki előírás, vagy a termék rendeltetése vagy anyaga eltér attól, vagy az értékelési módszer nem megfelelő, akkor európai értékelési dokumentumot (EAD) kell kérni (amennyiben nem áll rendelkezésre). EAD kidolgozására/ módosítására, majd az EAD alapján az Európai Műszaki Értékelés (ETA) kiadására a gyártónak egy műszaki értékelő szervhez (TAB) kell fordulnia, aki az eljárást a gyártóval együttműködve lefolytatja a műszaki értékelést végző szervek szervezete (EOTA) keretében. Ezt követően a TAB európai műszaki értékelést (ETA) ad ki a termékre, amely a CE-jelölés alapjául szolgálhat, és lehetővé teheti a termék értékesítését az EU-n belül (amennyiben a gyártó eleget tesz a rendeletben meghatározott kötelezettségeknek).

A régi CPR keretében kiadott EAD alá tartozó termékek az új CPR hatályba lépési napjától számított öt évig, az ezt meghaladó érvényességi idővel rendelkező termékek további ötéves időszakban, legfeljebb 2036-ig hozhatók forgalomba. Ha a termék harmonizált műszaki előírások hatálya alá kerül, annak hatályba lépésétől egyéves átmeneti időszak áll rendelkezésre az átállásra.

Ha a termékre kiadnak harmonizált szabványt, az együttalkalmazási időszak után az ETA már nem használható.

Az új CPR kezeli a használt, újragyártott építési termékeket is. A használt építési termék akkor tartozik a rendelet hatálya alá, ha azt az első építési munkálatokba történő beépítése után hozzák forgalomba és az adott termékre vonatkozó harmonizált műszaki előírás a használt termékre vonatkozik. Az ugyanabban az építési projektben (ahol eredetileg beépítették) újrafelhasznált termékekre nem kell új értékelést végezni, amennyiben a használt termék tulajdonjoga nem száll át. Azokat az újragyártott termékeket, amelyeket a teljesítményük megváltoztatása érdekében tovább alakítottak, új termékként kell kezelni.

Ha egy terméket az építménybe való beépítés előtt egy másik termékbe kell integrálni vagy készletként más termékekkel kell kombinálni, akkor az nem minősül építési terméknek, azonban a gyártója kérheti, hogy a rendelet hatálya alá tartozzon.

Ha a gyártó úgy dönt, az egyedi megrendelésre vagy a kizárólag műemléki/örökségvédelmi célokra előállított, nem sorozatban gyártott, azonosított építménybe beépített építési termékekre mentességet vehet igénybe. Ebben az esetben a gyártó felelős a biztonságos beépítésért, a terméken nem szerepelhet a CE-jelölés, és nem tekinthető az egységes piacon forgalomba hozottnak.

A legfontosabb változás, hogy a gyártónak értékelnie kell a termék környezeti fenntarthatósági teljesítményét a teljes életciklusra vetítve, ami magában foglalja a nyersanyagok beszerzését, gyártását, felhasználását, valamint az életciklus végi ártalmatlanítást vagy újrahasznosítást. Ezt az Európai Bizottság által biztosított szoftver legújabb verziójával kell kiszámítani, aminek frissítésekor azt egy éven belül újra alkalmazni kell!

A szoftverhez adatokat kell megadni a termék anyagösszetételéről (beleértve a felhasznált nyersanyagokra, azok beszerzésére és mennyiségére vonatkozó információkat), fel kell mérni és jelenteni az energiafelhasználással, a vízfogyasztással, a kibocsátással és a termék gyártása során keletkező hulladékkal kapcsolatos környezeti hatásokat. Tájékoztatást kell adni a termék használatáról és az életciklus végi folyamatokról (újrahasznosítás, ártalmatlanítás), hogy a szoftver kiszámíthassa a környezeti hatásokat. Külső adatokhoz is hozzá kell férni (a gyártó saját működésén kívüli nyersanyag-kitermelés és -feldolgozás, a gyártási folyamatok, a szállítás és az életciklus végi tevékenységek környezeti hatásai). Ilyen adatokat adatbázisok és adatkészletek, valamint a szállítói adatok szolgáltatnak. Magának a terméknek az értékelése mellett fel kell tüntetni a használt vagy valószínűleg használt csomagolást is.

Az egyes termékcsaládok jellemzőit a harmonizált műszaki előírások (hTS) vagy az európai értékelési dokumentumok (EAD) határozzák meg, és a bejelentési kötelezettség fokozatosan lép életbe a felülvizsgált és kötelezővé tett harmonizált műszaki előírások megjelenésével.

A környezeti jellemzők értékelését a bejelentett szervezetek ellenőrzik a 3+ rendszer használatával további vizsgálatok nélkül a számítások és a bemeneti adatok értékelésére összpontosítva, amiről validálási jelentést állítanak ki. Ez magában foglalja a kezdeti helyszíni ellenőrzést is (vállalatspecifikus adatok és a bemeneti adatok gyártóüzemi technológiával való összhangjának ellenőrzését), ami nem tekinthető az üzemi gyártásellenőrzés ellenőrzésének.

A gyártó felelős a terméktípus meghatározásáért, amely magában foglalja a termék tervezett felhasználásának meghatározását, a deklarált jellemzők azonosítását, beleértve a vonatkozó teljesítményosztályokat vagy -szinteket is. A gyártónak biztosítania kell a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatban leírtak szerinti egyenletes teljesítményt és a termékkövetelményeknek való megfelelést, fenn kell tartania az üzemi gyártásellenőrzési rendszert, amit a bejelentett szervezetnek kell ellenőriznie és értékelnie a termékre vonatkozó értékelési és ellenőrzési rendszerek (AVS) szerint (kivéve az AVS 4 rendszerben, ahol a gyártó külső ellenőrzés nélkül felelős).

A tevékenységek értékelési és ellenőrzési rendszertől (AVS) függő végzése

Gy – Gyártó, B – Bejelentett szervezet

Bejelentett szervezet: a teljesítményértékeléssel és -ellenőrzéssel, a megfelelőségértékeléssel és a környezeti fenntarthatósági számítások ellenőrzésével kapcsolatos, harmadik fél által végzett feladatok elvégzésére felhatalmazott harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől vagy terméktől.

A bejelentett szervezetek az értékelési és ellenőrzési rendszereknek (AVS) megfelelő következő értékeléseket és ellenőrzéseket végzik el:

• értékelik a termékek teljesítményét és megfelelőségét;
• ellenőrzik a termékek megfelelőségét;
• ellenőrzik a termékek teljesítményének állandóságát;
• validálják a gyártó által végzett környezeti fenntarthatósági számításokat;
• ellenőrzik, hogy a gyártó teljesíti-e az e rendeletben foglalt kötelezettségeket.

Értékelési és ellenőrzési rendszerek (a vonatkozó műszaki specifikáció határozza meg):

1+: teljes körű bejelentett szervezeti ellenőrzés, beleértve az auditált minták vizsgálatát is
1: teljes körű bejelentett szervezeti ellenőrzés az auditált minták vizsgálata nélkül
2+: az üzemi gyártásellenőrzésre összpontosító bejelentett szervezeti ellenőrzés
3+: a környezeti fenntarthatósági értékelés bejelentett szervezet általi ellenőrzése
3: a terméktípus meghatározására összpontosító bejelentett szervezeti ellenőrzés
4: gyártói önellenőrzés és öntanúsítás

A rendelet horizontális szabályokat is megfogalmaz, amely előírja a gyártóüzem ellenőrzését a jelentős gyártási folyamatok helyszínein, a gyártási folyamat ellenőrzését a nyersanyagtól a termékig, a vizsgálatokat és azok felhasználását. A környezeti fenntarthatóság validálása során ellenőrizni kell, hogy a bemeneti adatok tükrözik-e a termék teljesítményét, a szoftver használatát, a vállalatspecifikus adatok megbízhatóságát.

Az új CPR is tartalmaz egyszerűsített eljárásokat. A típusvizsgálatot vagy a típusszámítást a gyártó – meghatározott feltételek teljesülése esetén – a műszaki dokumentációjában egy olyan résszel is helyettesítheti, amely alternatív módszerekkel igazolja a megfelelést. Ugyanez vonatkozik a mikrovállalkozásokra is 3-as rendszer esetén.

Ha a gyártó már értékelte a termékét egy bejelentett szervezetnél, de be kell vonni egy második értékelő szervezetet is, az akkor fogadhatja el az első értékelését, ha a terméket megfelelően ellenőrizték, és a gyártó megosztja az összes releváns adatot. A második tanúsítvány érvényessége az elsőhöz lesz kötve.

Mentességek, egyszerűsített eljárások alkalmazásakor az 1., 1+ vagy 3. rendszer esetén a bejelentett szervezetnek vagy a műszaki értékelést végző szervnek kell ellenőriznie az egyszerűsített eljárások követelményeknek való megfelelését.

A gyártónak műszaki dokumentációt kell összeállítania, amelynek tartalmaznia kell a termék bejelentett használatát, a teljesítményének és megfelelőségének igazolásához szükséges valamennyi releváns elemre vonatkozó információt (pl. tervezési részletek, a gyártási folyamatok és vizsgálati eredmények). Ha a terméket bejelentett szervezet értékelte, mellékelni kell a tanúsítványt vagy az értékelési jelentést.

A fenntarthatósági állítások alátámasztásához nyilvántartást kell vezetni az életciklus-értékelés (LCA) számításairól, hogyan számították ki a termék környezeti hatását, és hivatkozni kell a számításokhoz használt szoftverre.

Minden dokumentációt a termék utolsó forgalomba hozatalát követő legalább 10 évig meg kell őrizni.

Az új CPR IV. melléklete részletesen megadja az általános termékinformáció, használati utasítás és biztonsági információk tartalmi elemeit, amelyekből néhány csak akkor kötelező, ha rendelkezésre áll. Ilyen általános termékinformáció pl. a termék azonosítása, leírása, a gyártó vagy a meghatalmazott képviselő elérhetősége, a tagállami építésitermék-információs kapcsolattartó pont elérhetőségei.

Használati utasítás és biztonsági információk:

• szabályok a szállítás, beszerelés, leszerelés, karbantartás, szétszerelés és bontás során;
• kompatibilitás és rendszerekbe vagy készletekbe történő integráció;
• karbantartási igények a termék teljesítményének fenntartása céljából;
• biztonsági szabályok a használat során;
• a biztonságos használathoz teljesítendő képzési és egyéb követelmények;
• további kockázatcsökkentési lehetőségek;
• ajánlások a termék javítására, leszerelésére, újrahasználatára, újragyártására, újrafeldolgozására, biztonságos elhelyezésére…

A teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot a rendelet V. mellékletében meghatározott minta szerint kell elkészíteni és a termék teljesítményét a meghatározott értékelési módszerek szerint kell kifejezni annak alapvető jellemzőihez viszonyítva. Információkat tartalmaz a termék életciklusára (beleértve a csomagolást is) vonatkozó, előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzők tekintetében is. A gyártó nem köteles minden lényeges jellemzőt bejelenteni, de egyes jellemzők kötelezővé tehetők (az előre meghatározott környezeti jellemzőket kötelezően be kell jelenteni). Kiállításával a gyártó felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek és az összes alkalmazandó termékkövetelménynek, továbbá a szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban felelősség terheli.

Ha van, fel kell tüntetni, hogy a bizottsági követelmények teljesítését igazolták, és a CE-jelölésen kívül más jelölés nem helyezhető el rajta.

A gyártónak elektronikus úton be kell nyújtania a digitális termékútlevél-rendszerbe, amit annak kötelezővé tétele előtt az elektronikus változat vásárlók részére történő megküldésével vagy a weboldalon történő elérhetővé tételével kell teljesítenie. A weboldalon módosíthatatlan formátumban, ingyenesen hozzáférhetően, emberi és géppel olvasható formában kell rendelkezésre bocsátani és egy egyedi azonosítókóddal kell a termékkel összekapcsolni (QR-kód vagy állandó hivatkozás használható a kapcsolat biztosításához). Minden egyes tagállam nyelvén rendelkezésre kell állnia, ahol a terméket forgalmazzák.

Az Európai Bizottság (várhatóan 2026 őszére) létrehozza az építési termékekről részletes információkat tartalmazó építőipari digitális termékútlevél-rendszert, amit az új CPR szerinti harmonizált műszaki előírások és európai értékelési dokumentumok hatálya alá tartozó termékek gyártói kötelesek használni. Ezt a bizottság egy későbbi szakaszban határozza meg az alábbi lehetőségek vizsgálatával:

• a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat közvetlen feltöltése egy központi adatbázisba,
• a rendszer összekapcsolása piaci szolgáltatók adatbázisaival, vagy
• közvetlenül a gyártók webhelyeihez csatlakoztatva.

Ha a gyártásban vagy az üzemi gyártásellenőrzési rendszerben bekövetkezett változások befolyásolják a termék jellemzőit, új teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot és kapcsolódó dokumentumokat kell benyújtani, amihez el kell végezni az összes releváns feladatot a megváltozott jellemzőkkel kapcsolatban.

A gyártók felelősek a jogszerű forgalomba hozatalért, a harmonizált műszaki előírás változása esetén biztosítaniuk kell, hogy annak hatályba lépési napját követően forgalomba hozott termékek megfeleljenek az új követelményeknek.

Felhasznált irodalom:
2024/3110 Eu rendelet
305/2011 EU rendelet
275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet
CEN-TC 241_N1149_24-143_EC presentation on new CPR
SME's-Guide on New CPR

(fotók: Beton újság)