Asztalos István: Betonépítészet a nagyvilágban: A beton a hétköznapokban I. rész
Pier Luigi Nervi munkásságának ismertetését követően megismerkedhettünk a Bauhaus-jelenséggel és Walter Gropius életművével, majd Le Corbusier szerteágazó munkásságáról olvashattunk. Ezt követően Kenzo Tanget, a modern japán építészet kimagasló egyéniségét vettük górcső alá. Ezután visszatértünk a Bauhaushoz és Breuer Marcell tevékenységét tanulmányoztuk. Körüljártuk a brutalista építészetet, és egyik művelőjének, Goldfinger Ernőnek építészeti tevékenységét. Megvizsgáltuk egy észak-európai ország, a finn építészet sajátosságait, majd a betonépítészet néhány meghökkentő példáját láthattuk. Ezt követően a mérnöki szerkezetek felé vettük az útirányt és megnéztünk néhány különleges hídszerkezetet. Megtekintettünk néhány vékony héjú betonkupolát és egy műtárgykomplexumot, majd az előző részben a nyersbetonnal, látszóbetonnal, illetve látványbetonnal ismerkedtünk. Most azt próbálom összefoglalni, hogy mit is jelent a beton jelenléte hétköznapjainkban.
Az otthon mint vizsgálódásunk kiindulópontja
Egy lakás, egy családi ház vagy egy lakóház azt jelenti, hogy a tér egy részét lerekesztjük privát szféránk számára. Ezt praktikusan a földön helyezzük el és azt szeretnénk, hogy az biztonságos legyen. Ne süllyedjen meg, ne dőljön össze és kellemes legyen benne a klíma. Tehát először is szakszerű alapot kell készítenünk. Egy biztonságos alap mindig a talajviszonyoktól függ, legjobb, ha sziklára vagy legalábbis szilárd kőzetre építkezünk. A Kárpát-medencében azonban ez ritkaság, inkább a laza kőzetek és talajok a jellemzők. A talajviszonyok függvényében – amelyet gondos feltárással, adott esetben ún. talajmechanikai szakvéleménnyel kell megállapítanunk – lehet meghatározni az alapozás fajtáját. Ezek lehetnek síkalapozások (sávalap, pontalap, gerenda- vagy gerendarácsalap és lemezalap) vagy mélyalapozások (cölöpalapozás, kútalapozás, szekrényalapozás vagy ún. légnyomásos alapozás), vagyis sokfélék, de napjainkban ezeknek van egy közös jellemzőjük, éspedig az, hogy ezek mindegyikének beton, vasbeton vagy feszített beton az anyaga.
A teret körülhatároló falazathoz már többféle anyagot használhatunk, téglát, fát, gipszkartont stb., de használhatunk betont is. A falazatot mindenképpen szigetelni is kell, egyrészt a hideg, illetve meleg ellen, valamint a hanghatásokat is ki kell küszöbölnünk. Ha betont alkalmazunk, akkor az lehet például olyan könnyűbeton, amely már anyagában hő- és hangszigetel, így a határolófal egyfajta anyagból készülhet. Azt, hogy pontosan milyenek is a határolófalak, azt az alkalmazott építési rendszer határozza meg. Csak néhány jellemzője ezeknek: tömör téglafalas (hossz-, haránt- vagy vegyesfalas), öntöttfalas, panelos, vázas stb. Természetesen a bevilágításról is gondoskodnunk kell, tehát ajtókat és ablakokat kell a falszerkezetbe építenünk. Ezek anyaga lehet fa, műanyag vagy fém, de a betont erre a célra a fajsúlya miatt nem javaslom, hacsak nem óvóhely ajtajáról van szó, bár ott is inkább az acélt alkalmazzák.
A körbekerített teret le is kell fednünk, hogy azt megvédjük az időjárás hatásaitól. A födém egy teherhordó szerkezet, így megint csak a beton kívánkozik erre a célra a legalkalmasabbnak vasbeton vagy feszített beton formájában, mivel a beton önmagában csak nyomófeszültségek felvételére alkalmas. Egy födémszerkezetben – mivel az hajlításra van igénybe véve – húzófeszültségek is fellépnek, ezért szükség van az azokat felvenni képes acélbetétekre. Természetesen a födémet, ha az zárófödém, szintén el kell látni hő- és hangszigeteléssel, továbbá a csapadék elleni vízszigeteléssel is. Közbenső födém esetén elegendő a hangszigetelés, mivel mindkét tér fűtött. Pincefödém esetén szükséges az alsó hőszigetelés, mivel a pince általában nem fűtött. Ezzel – erősen leegyszerűsítve – létrehoztuk azt a teret, amely otthonként fog funkcionálni. Láthattuk, hogy hány helyen és célra van szükségünk betonra, tehát a mai korszerű otthonok nem nélkülözhetik a beton használatát.
Az otthonunkat be is kell rendezni, hogy azt otthonossá, kellemessé tegyük. Berendezési tárgyaink bútorok, használati és dísztárgyak lehetnek. Ezek jellemzően nem betonból készülnek, de a dizájnerek már ilyen tárgyakat is alkotnak betonból, például konyhapultokat, szanitereket, padló- és falburkolatokat és más dísztárgyakat. A virágcserepeket általában kerámiából vagy műanyagból állítják elő, de erre a célra a beton is alkalmas. Gondoljunk csak a francia Joseph Monier kertészre, aki virágcserepek készítésével is foglalkozott és a betont is felhasználta erre a célra. 1849-ben arra jött rá, hogy ha a betont vashuzalokból összeszerkesztett vázzal megerősíti, akkor a virágcserép már nem olyan törékeny. Ezt az eljárást szabadalmaztatta és kiterjesztette más célokra is1. Napjainkban ismét kaphatók a beton virágcserepek.
Az otthonunk kiszolgáló terei a konyhák, fürdőszobák és más hidegburkolatú helyiségek. Ezeket általában kerámialapokkal burkolják, de ma már olyan betonlapok is készíthetők, amelyeknek bármilyen megjelenést tudunk kölcsönözni. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a betonlapoknak a megjelenése például a kerámialapok megjelenését is tudja utánozni, ugyanakkor az sem megvetendő szempont, hogy ezek olcsóbbak. Sőt, betonlapokkal fa parkettát vagy laminált padlóburkolatot is tudunk utánozni, amely például padlófűtés esetén igen előnyös, mert a fa hőszigetelő, így lerontja a padlófűtés hatékonyságát, a beton viszont nem. Így fa megjelenésű burkolatot tudunk készíteni például a nappaliba vagy a hálószobába is abban az esetben, ha padlófűtéssel kívánjuk temperálni ezeket a tereket.
A kert mint a lakhelyünket övező régió
Cikksorozatom előző részében bemutattam az ún. mosott beton egy szép példáját, amelyet Németországban, Düsseldorfban láttam, ahol utcabútorok formájában készítettek el kukatárolókat. Tehát ha kilépünk az otthonunkból az utcára vagy a kertbe, a beton ott is hasznos lehet, de nemcsak az esztétikus kukatároló az egyetlen kültéri megoldás. Egy családi vagy társasház kertje sok mindenre alkalmas lehet. Természetesen ültetünk bele fákat, bokrokat, virágokat és be is füvesíthetjük. Ugyanakkor szeretnénk mindebben gyönyörködni, ami azt jelenti, hogy hosszabb vagy rövidebb időre itt is tartózkodunk. Ez kerti utakat, pihenőpadokat, pergolákat igényel, de a téli hideg elől fagymentes helyre helyezendő növényeinknek mozgatható cserepekre, dézsákra is szüksége van. Ezekre a feladatokra ismét a beton a legalkalmasabb anyag, mert esztétikus, tartós és szabadon formálható. Persze a konkrét kialakításokat gondos tervezésnek kell megelőznie. A kertiutak burkolatára kiválóan alkalmasak a beton térkövek, amelyek ún. vibropréses eljárással készülnek és így igen tömörek és fagyállók. Sokféle formában és színben kaphatók, azonban egy ilyen kerti utat is gondosan le kell alapozni a későbbi süllyedések és deformációk elkerülése érdekében. A kerti utakat pihenőkkel, teraszokkal célszerű megszakítani, hogy itt leülve gyönyörködhessünk a ház környezetében és sütkérezzünk a napsütésben.
Az épületet körülvevő kert tevékenységek színhelye is lehet, hiszen létesíthetünk medencéket vízinövények vagy kisebb vizet kedvelő állatok számára. Az egyszerűbb medencéket fóliával tehetjük vízzáróvá, de ha tartós megoldást szeretnénk, akkor ismét a beton jöhet szóba, akár vízzáró formában, vízszigetelés nélkül. Egy mesterséges tó karbantartást igényel, ezért jó, ha az aljzata tartós betonból van. Így nagyobb takarítások alkalmával nem sérül a tó medre. A vízellátáshoz szükséges aknák anyaga is célszerűen beton, mert azok hosszú időn keresztül tudják szolgálni használóikat és fagyállóak. Mesterséges tavainkat kisebb szökőkutakkal, csobogókkal színesíthetjük. Ha úszómedencét akarunk létesíteni, akkor az már komolyabb szakértelmet kíván, de egy ilyen úszómedencéhez is általában betonra van szükségünk.
Készíthetünk a kertben tűzrakó- vagy grillezőhelyeket is, amelyeket beton térburkolattal tudunk körbevenni. Ezek centrumában célszerű elhelyezni a tűzteret, amelyet így nagyobb társaság is körbe tud ülni. Mind a térburkolat, mind a tűztér és az azt körülvevő ülőbútorok szabad térben vannak, kitéve az időjárás hatásainak, a téli fagyoknak. Ezért célszerű azokat betonból készíteni, mert így azokat télire is kinn hagyhatjuk. Ha már eljött a jó idő, akkor a beton ülőkéket párnákkal tehetjük kényelmessé. A tűzterek kialakítása nagyobb szakértelmet igényel, de ezek előregyártott formában is kaphatók, így csak el kell azokat helyezni a térburkolat közepén. Természetesen a grillezők, kandallók vagy kisebb kemencék helyét gondosan alapozással kell ellátni, hogy elkerüljük azok későbbi megsüllyedését, tekintettel arra, hogy ezek súlyos darabok.
Felhasznált irodalom:
Gábor László: Épületszerkezettan, II. kötet, 7. és 9. fejezet: Alapozás és Építési és szerkezeti rendszerek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1975.
Balázs György: Beton és vasbeton I. – Alapismeretek története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.
Asztalos István: A beton története III. rész – A románcement, a portlandcement és a vasbeton feltalálása. Beton c. lap, XXIX. évfolyam, II., 2021. áprilisi szám
Grasreiner, Wolfgang: Konyhák és fürdőszobák. Sziget Kiadó, Budapest, 2000.
Himmelhuber, Peter: Teraszok, kerti pihenők. Cser Kiadó, Budapest, 2001.
Hájek, Václav: Kerti medencék, tavak, tűzrakóhelyek. Cser Kiadó, Budapest, 1999.
Winkelmeyr, Stefan: Kerti grillsütők, kandallók és grillezőhelyek. Cser Kiadó, Budapest, 2001.
(fotók: Beton újság)