Lapszámok

A2024-es Beton fesztivál pódiumbeszélgetése ezúttal a mesterséges intelligencia (MI) építőiparban betöltött szerepéről szólt Hoffmann Tamás, a CeMBeton elnöke, Galló Ferenc, a MABESZ elnöke, Ritter Ádám, a Moratus Kft. ügyvezető-helyettes műszaki igazgatója, valamint Kovács Ferenc, a KV Kft. ügyvezetője részvételével.

A mesterséges intelligencia (MI, angolul AI, azaz artificial intelligence) olyan technológia, amelynek célja, hogy a gépek képesek legyenek az emberi intelligenciát utánzó feladatok elvégzésére. Ezek közé tartozik a tanulás, a problémamegoldás, a döntéshozatal és a minták felismerése. A mesterséges intelligencia az információk feldolgozására és algoritmusokra épül, ezek segítségével képes komplex feladatokat megoldani. Napjainkban a mesterséges intelligencia a mindennapi élet szinte minden területére beszivárgott a pénzügyektől a gyógyászatig, az ipari folyamatok optimalizálásán át a közlekedésig. Az MI fejlődésének egyik legizgalmasabb területe a mélytanulás (deep learning), amely a gépi tanulás egyik ága. Ebben a technológiában neurális hálózatok révén hatalmas menynyiségű adatból képesek tanulni a gépek. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap a generatív mesterséges intelligencia, amely nemcsak felismerni, hanem előállítani is képes új tartalmakat. Ez a technológia teszi lehetővé, hogy gépek a meglévő adatok alapján új képeket, szövegeket vagy akár zenét hozzanak létre. Ilyen technológiákat alkalmaznak már az építészeti tervezésben, a kreatíviparban és az automatizált tervezési folyamatokban is. Az MI fejlődése folyamatos és egyre több területen játszik központi szerepet. Ahogy a technológia fejlődik, új lehetőségeket nyit meg az iparban, így az építőiparban is, ahol nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem új megoldásokat kínál az automatizálás, a tervezés és a biztonság területén is.

- Az MI milyen hasznát, konkrét térnyerését tapasztalják a saját vállalkozásukban, az iparágon belül?

Hoffmann Tamás: A cementgyártásban egyre jobban átveszi a mesterséges intelligencia az ember szerepét. Ezek a gyárak rendkívül komplex feladatokat látnak el, és már automatizáltak is. Az az előfeltétele annak, hogy a MI-t tudjuk alkalmazni, hogy legyen robotizáció, tehát minél több dolgot végezzenek gépek, és rengeteg adat álljon rendelkezésünkre. Az adat a jelenlegi építőanyag-gyártásnak szintén egy kulcseleme. Egy cementgyári operátornak a vezérlőben több mint 5000 adatot kell figyelnie párhuzamosan, erre nyilván képtelen. Az, hogy ezek az adatok egymáshoz képest hogyan változnak, lehetetlen követni emberi aggyal. Nálunk a Királyhegyházi Cementgyárban már működik a mesterséges intelligencia a gyártásban, ugyanígy a minőségbiztosításban is megtalálható. Illetve van egy nagyon érdekes példa: már a HR-folyamatainkat is az MI kezeli. Egyrészt a LinkedIn-profilok alapján keresi, hogy ki lehet a potenciális jelölt egy adott pozícióra, majd ír egy levelet, aztán küld egy meeting meghívót, és egy videókonferencián elbeszélget a jelölttel. Már van olyan kolléganőnk, aki ennek a folyamatnak az eredményeként dolgozik nálunk, méghozzá felsővezetői pozícióban. Nemsokára a saleseseknek is lesz egy ilyen eszközük, a projektfigyelő, és az internetet böngészve az MI a paraméterek alapján meglátja, hogy érdemes-e a képviselőnek felkeresnie vagy sem az adott projektet. Nyilvánvalóan megfelelő minőségű adatokkal kell az inputot kiszolgálni, és akkor az output is olyan lesz.

Ritter Ádám: A Market csoportban azt szoktuk mondani, hogy jelen pillanatban ott használjuk általánosan az MI-t, ahol megjelenik magától. Ez azt jelenti, hogy a termelésirányító és a vállalatirányítási szoftverünkben megjelenik, használjuk már adatelemzésre, az adataink kategorizálására, klasszifikációra. Most van egy Equipment Optimalization projektünk, ahol tulajdonképpen gépeket akarunk okosítani, ezekből szeretnénk adatokat nyerni, legyen az toronydaru vagy egy egyszerű szállítójármű, és ezeknek az adatoknak a feldolgozásához már egészen biztosan használni fogjuk az MI-t. A nagy nyelvi modelleken alapuló generatív AI-t, például a ChatGPT-t általánosan nem használjuk, de néhányan már vagyunk a cégben, akik ezt komolyan teszteljük. Néhány hónapja a ChatGPT képes arra, hogy ha feltöltök neki egy random zsaluzási vagy vasalási tervet, felismeri, hogy milyen tervről van szó. Össze tudja foglalni, hogy ez egy lakóház vagy irodaház terve, és ha jól kezdek el vele beszélgetni és próbálom tanítani, le tudom kérni például, hogy hány pillér van a terven, mi a pillérek mérete, száma, és listázza ki nekem a felületet, a köbmétert is, egyszerűen CSV fájlba exportálja nekem ki. Ki tudom gyűjteni, ha jó a terv, jó a struktúrája, hogy milyen beépítendő szerelvények vannak rajta. A cégcsoporton belül most ezzel kezdünk foglalkozni mélyebben, ehhez szükség van a folyamataink erős digitalizációjára. Ezek azok a tiszta és jó adatok, amire az MI-t majd rá lehet engedni, hogy belőlük becsüljön elő a következő házakra ütemezést, például átfutási időt stb.

Kovács Ferenc: Mi a kkv-szektorban működünk, vasbeton elemeket gyártunk. Természetesen nálunk is megjelenik az AI, de nem magától, hanem főként az én IT-s és az információs technológiára ráálló szemléletem miatt. A vállalatnál legelőször én kezdtem el használni, például akár vezetői szöveg összeállítására, mint például legutóbb a Beton újságba írt cikkemhez. De az anyagbeszerző kollégám is látta, hogy mikre képes a ChatGPT, és most már ő is használja nap mint nap a munkájában. Így most már nem jelent semmilyen akadályt a nyelvi nehézség, ha angolul, szlovákul vagy bármilyen más nyelven kell kommunikálnia. A KV Kft.-nél is az a cél, hogy az analóg vállalatvezetést digitálissá formáljuk át – éppen ezen az úton járunk –, mert a mesterséges intelligencia csak akkor jelent segítséget, ha nem analóg módon vezetjük a céget. Mindenkit arra bátorítok, hogy próbálgatni kell, és utána jön majd az inspiráció, hogy mire lehet használni. Azt gondolom, hogy az MI terjedésénél nagyon fontos lesz a felhasználás. Például mi is adtunk vasalási terveket a ChatGPT-nek, és nagyon jól Excelbe tudta konvertálni azt, amit egyébként egy kollégám mondjuk egy félórás munkával és esetleg egy minimális pontatlansággal felvitt volna.

Galló Ferenc: A MABESZ tagvállalatai közül többen használják már az MI-t, főleg termeléstervezésre, de egyelőre inkább csak kezdeti stádiumról beszélhetünk. A saját cégemben, az SV Umwelltechnik Kft.-ben már több mint egy fél éve a munkatársunk a ChatGPT. Persze felsővezetői szinten ezt le kell szabályozni, kell egy felsővezetői döntés vagy elköteleződés hozzá, meg némi anyagi ráfordítás is, de az a tapasztalatom, hogy onnantól, hogy megadtuk a kezdőlöketet a kollégáknak, akik tulajdonképpen nyitottak voltak rá és szinte kikövetelték maguknak, elkezdett önálló életet élni. Ugyanúgy, mint minden másnál, az MI-vel kapcsolatban is elmondhatjuk, hogy van, aki egyáltalán nem használja, más viszont már nagyon sok mindenre, de inkább egyelőre az egyszerűbb feladatokra, amik által könnyen helyettesíthető az ember: fordítási feladatok, egyszerűbb dokumentációk, marketinganyag összeállítása vagy a levelezésekben nagyon jó segítséget nyújt. Azt látom, hogy kezdenek rájönni a kollégák, hogy rengeteg időt meg tudnak spórolni ezzel. És van még egy terület, ahol használjuk az MI-t, amit Tamás is említett: projektfigyelésre. Az interneten fellelhető összes formátumban és összes olyan utalást monitorozza a rendszer, ami bármilyen projektre utalhat, és ebből próbálunk projektinformációkat megszerezni.

- Hogyan tudjuk felkészíteni az építőipari szakembereket, akár a fiatalokat a jövő építőiparára? Nem biztos, hogy mindenki rendelkezik azzal a képzettséggel, hogy ezeket a korszerű eszközöket kezelni tudja.

Hoffmann Tamás: A jövő generációinak nyelveket kell tudniuk, és fogékonynak kell lenniük a digitális eszközökre. Nem kell IT-gurunak lenni ahhoz, hogy ezeket valaki használja, sokszor elég a józan paraszti ész. A jövő építőipari munkaerőjének kell tudnia legalább angolul, meg még egy másik nyelven, és akkor az szerintem áthidalja ezeket az akadályokat. A fiatalok előtt abszolút nyitva áll a jövő, hiszen már mindenki mobiltelefonnal a kezében születik, pont emiatt fog robbanásszerűen teret hódítani az MI.

Kovács Ferenc: Egy aktív angolnyelvtudást egy jó darabig még nem fogja helyettesíteni semmilyen technikai eszköz, mert az prompt egyből a fejedben van és az agyad mindig nálad van. Én inkább a kreativitást emelném ki, hogy az ember gondoljon rá, hogy az AI-t választja-e eszköznek. 4-5 évvel ezelőtt ha valamit nem tudtam, nem feltétlenül vettem elő rögtön a Google-t, hanem elgondolkodtam, hogy vajon az hogy lehet. Most pedig már szoktatom magam arra, hogy kérdezzem meg az AI-t. Fontos a kreativitás, és az, hogy vezetőként hívjuk fel rá a dolgozók figyelmét, hogy ezt máshogy is lehet.

Ritter Ádám: Én már félig a digitalizációs korban nőttem föl, és ahogy annak idején átmentünk az analóg világból a digitalizált világba, úgy fogunk a digitalizált világból átmenni a mesterséges intelligencia által támogatott világba. Jönnek a fiatalok, akik sok mindent tudnak, úgyhogy én az irányba mozgok, hogy képezzem magamat, ezt tudom ajánlani mindenkinek. A másik, hogy a professzionális felhasználás programozók nélkül nem fog menni. Meg kell tanulnunk az ő nyelvükön beszélni, és majd néhány éven belül, de 5–10 éves távlatban biztosan velük együtt dolgozni, ha versenyképesek akarunk maradni a piacon.

Galló Ferenc: Szerintem nekünk, vezetőknek, cégtulajdonosoknak azzal is van feladatunk a közeljövőt tekintve, hogy a munkavállalóknak, főleg az idősebbeknek biztos, hogy az is megfordul a fejében, hogy a mesterséges intelligencia el fogja venni a munkáját. Ezt kell kiverni a fejükből, mert lehet, hogy a jövőben hatékonyabban tudunk gyártani, és sok mindenben segíteni fogja a munkánkat, de ezek a munkakörök inkább csak átalakulnak vagy egyszerűbbek lesznek.

- Milyen segítséget vagy közreműködést várnak a kormányzattól vagy egyéb hasonló szervezetektől, hogy a mesterséges intelligencia használatát elősegítő folyamatot támogassák?

Hoffmann Tamás: Töröljék el a különadókat, és mind szabályozással, mind ösztönzéssel tegyék lehetővé, hogy a cégek, a magyar kkv-k is meg tudják engedni maguknak az MI használatát, különben csak kevesen fogják bevezetni.

Ritter Ádám: Fontosnak tartom a képzést, akár az egyéni képzést. Aztán például mondjuk lehetne finomítani a GDPR-t. Volt egy projektünk a BME-vel, toronydarukat vizsgáltunk volna érzékelőkkel, hogy hogy mozognak, mennyit emelnek egy építési területen, közben fotóztuk volna az építési területet. Mindezt képfelismeréssel is lehetett volna vizsgálni, megnézni, hogy mennyi időt betonozunk, mennyi zsalut, betonacélt emelünk. Az ott dolgozó emberekre vonatkozó GDPR miatt azonban nem lehet így fényképezni az építési területet, a szabályok szerint nem lehet hosszan tárolni a fotókat, nem is nézhetem, hogy az általam fizetett nekem dolgozó munkás mit csinál az építési területen. Ezen mindenképpen kellene változtatni, így mindenkinek könnyebb lenne.

Kovács Ferenc: Azt gondolom, ahol a kormányzat az MI-vel kapcsolatban esetleg léphetne, az az oktatás területe. Nem azt mondom, hogy mindent váltsunk ki vele, de az oktatásban is lehetne használni, akár tanárhiány esetén is. A kreativitásuk fejlesztése érdekében is érdemes megmutatni a diákoknak az MI működését. Szerintem a kreativitás elősegítésénél fontos lenne egy ilyen törekvés elősegítése.

Galló Ferenc: Többen említették már az adatgyűjtést és a digitalizációt, amivel teljesen egyetértek, ez az egész alapja, és ha ebben nem tudunk továbblépni, akkor a még jobb használatnak ez lesz a legnagyobb korlátja. Jelenleg a kormányzati vagy támogatási oldalt tekintve kevés ilyen pályázati lehetőség van, de amikor több van, akkor is inkább valamilyen beruházást vagy eszközvásárlást, esetleg innovációs projektet támogatnak a vissza nem térítendő támogatásokkal. Azt nagyon nehéz elérni, hogy az adatgyűjtést vagy a digitalizációt támogassák. Szerintem ez egy egyszerűen megfogható és nagyon egyszerű irányváltás lenne a kormányzat részéről, amire nekünk, vállalkozásoknak szükségünk van. Nem az kerül sokba, hogy használjuk a ChatGPT-t, hanem az, hogy eszközeink legyenek hozzá, oktatás legyen hozzá, hogy minél több adatot gyűjtsünk, mert minél több adatunk van, annál inkább tudunk diagnosztizálni – és ez a betontechnológiára is érvényes. Cégünknél a minél jobb és minél hibamentesebb betonok előállításához rengeteg múltbéli adatot kellene feldolgoznunk, amiből következtetéseket tudunk levonni. Valójában ez kerül pénzbe és energiába, amire jelenleg a piacon nem tudunk támogatásokat elérni.

A teljes beszélgetés elérhető a Beton Fesztivál YouTube-csatornáján: https:// www.youtube.com/watch?v=Xb-aPtLTQWU
(fotó: Beton újság)