Lapszámok

Az építési termékek forgalomba hozatalát két fő rendelet szabályozza: az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) a harmonizált területre, valamint a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet a beépítést is tartalmazó nem harmonizált területre. Bár a 2024/3110/EU (CPR) rendelet 2025. január 7-től már hatályba lépett, az csak 2026. január 8-tól váltja fel a 305/2011/ EU-rendeletet, de egyes cikkei 2040. január 8-ig hatályban maradnak. Várhatóan a közeljövőben meg fog jelenni a nem harmonizált területet szabályozó új Korm. rendelet is.

Még nagyon sok a kérdés, de a jelenlegi ismeretek alapján megkísérlem összefoglalni az új előírás lényegét, felvázolni az átállást az új rendeletre.

Mint ismeretes, a 305/2011/EU rendelet 2013. július 1-től váltotta fel a régi EU-irányelvet az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált szabályok megállapításával. Ekkor ismertük meg a Teljesítménynyilatkozatot (TNY) a korábbi Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat helyett. Ebben a gyártó felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek, valamint a vonatkozó követelményeknek. Az építmények biztonsági szintjét a tagállamok, a belső piac keretfeltételeit az unió határozzák meg.

A bizottság a tapasztalatok 2019-es értékelésében megállapította, hogy az építési termékekre vonatkozó keret több szempontból alulteljesít, ezért csökkenteni kell az átfedéseket, meg kell szüntetni az ellentmondásokat és az ismétlődő követelményeket, csökkenteni kell a bürokráciát és jól működő – elektronikus – információáramlást kell kialakítani. Egyidejűleg a körforgásos gazdaság megvalósításának útján is elindultunk, amelyben az építési termékeknek jelentős környezeti hatásaik miatt kiemelt szerepük van. Ennek érdekében küszöbszinteket kell megállapítani a környezeti teljesítményre és termékkövetelményekre, valamint a gyártóknak biztosítaniuk kell a lehető leghosszabb idejű használhatóságot, a termékük körforgásos jellegének fokozását a körforgásos eszközrendszerekkel.

Az új CPR jóval terjedelmesebb, mint a korábbi: 95 cikk, 15 fejezet és 11 melléklet alkotja. 2025. január 8-tól főként az általános előírások és a fogalommeghatározások, valamint a harmonizált szabványokhoz, eljárásokhoz kapcsolódó cikkek és az új mellékletek léptek hatályba. 2026. január 8-tól teljes mértékben felváltja a 305/2011/EU-rendeletet, kivéve az átmenetet biztosító cikkeket (pl. Fogalommeghatározások, Teljesítménynyilatkozat, CE jelölés, Teljesítményszintek és -osztályok, a teljesítmény állandóságának értékelése és ellenőrzése), amelyek 2040. január 8-tól vesztik hatályukat. Az új rendelet szankciókat is előír (92. cikk), amelyeket 2027. január 8-tól kell alkalmazni.

A 2024/3110 EU rendelet fontosabb átmeneti rendelkezései:

• az építésitermék-információs kapcsolattartó pontokat e rendelet szerint is kijelöltnek kell tekinteni;
• a kijelölt vagy bejelentett műszaki értékelést végző és bejelentett szervezeteket e rendelet szerint is kijelöltnek vagy bejelentettnek kell tekinteni (az időszakos újraértékelési ciklusnak megfelelően, de legkésőbb 2030. január 8-ig újbóli értékeléssel és kijelöléssel);
• a 2026. január 8-án hatályban lévő, feltételeknek megfelelő harmonizált szabványok visszavonásig vagy hatályon kívül helyezésig érvényben maradnak;
• 2026. január 8-ig közzétett feltételeknek megfelelő európai értékelési dokumentumok lejáratig, de legkésőbb 2031. január 9-ig használhatók (a termékek 2036. január 9-ig hozhatók forgalomba a kiadott műszaki értékelések alapján);
• a kiadott tanúsítványok, vizsgálati jelentések és európai műszaki értékelések műszaki alapként feltételekkel használhatók az új rendeletnek való megfelelésre.

Az új rendelet számos területen biztosít a bizottságnak lehetőséget jogi aktusok indítására, amelyben egy – a tagállamok által kijelölt szakértőkből, az európai szabványügyi és európai érdekelt szervezetek képviselőiből álló – szakértői csoport (az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoport) segíti. A csoport többek között részt vesz a tagállamok uniós harmonizáció iránti kérelmeinek feldolgozásában, a termékkövetelmények, a biztonsági, környezetvédelmi, éghajlatpolitikai és a körforgásos jellegre vonatkozó célkitűzések meghatározásában. A bizottság felhatalmazást kap arra is, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse, módosítsa a rendeletet, mellékleteit. A teljesítményre vonatkozó alapvető jellemzőket, az értékelésre szolgáló módszereket és kritériumokat a kötelezővé tett harmonizált szabványokban kell meghatározni. A bizottság értékeli a harmonizált szabványok megfelelőségét, összeférhetőségét és a szakértői csoporttal folytatott konzultációt követően eltérhet az európai szabványügyi szervezet javaslataitól.

A rendelet a gazdasági szereplők kötelezettségeiről és jogairól is rendelkezik, akiknek minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a folyamatos megfelelés biztosítása érdekében. A rendelet gazdasági szereplőként nevesíti a gyártókat, a meghatalmazott képviselőket (nem uniós gyártó egyetlen meghatalmazott képviselőt jelöl ki), az importőröket és forgalmazókat (gyártónak minősülnek, ha saját név alatt, módosítva, eltérő felhasználásra, eltérő jellemzőkkel, döntése alapján forgalmazza a terméket), logisztikai szolgáltatókat, online piactereket, valamint az internetes és egyéb távértékesítéseket.

Az építési termékek – köztük a 3D-nyomtatott termékek, használt termékek – teljesítményének alapvető jellemzőik tekintetében történő értékelésére szolgáló módszereket és kritériumokat a kötelezővé tett harmonizált szabvány, egy vagy több termékkategóriára vonatkozóan a bizottság vagy az európai értékelési dokumentumok határozzák meg. Az európai értékelési dokumentum tartalmazza:

• az érintett termék vagy termékkategória leírását és rendeltetését;
• lényeges alapvető jellemzők, környezetvédelmi jellemzők felsorolását és a teljesítmény értékelésének módszereit, feltételeit.

Meghatározza:

• az alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszerek műszaki részleteit;
• iránymutatások, termékinformáció, használati utasítás és biztonsági információ elkészítéséhez szükséges műszaki részleteket;
• a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat emberek által és géppel olvasható formátumainak átjárhatóságát biztosító iránymutatásokat.

Az európai értékelési dokumentumok képezik az európai műszaki értékelések alapját. Ezek a termékek CE-jelölést és ezáltal ugyanolyan státuszt kaphatnak, mint a harmonizált műszaki előírások alapján CE-jelöléssel ellátott termékek, amennyiben a gyártó eleget tesz a rendeletben meghatározott kötelezettségeknek.

A tervek szerint 2026. II. felében létrejön a digitális termékútlevél-rendszer, míg a digitális átadási kötelezettség 18 hónappal később, 2028. év elején élesedik. A nyílt szabványokon alapuló, géppel olvasható, strukturált, kereshető rendszerrel szemben támasztott elvárásokat is tartalmazza a rendelet. A rendszerben elérhetővé válik a termék digitális útlevele a következő információkkal:

• teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat;
• általános termékinformáció, használati utasítás és biztonsági információk;
• műszaki dokumentáció;
• megfelelő címke;
• egyedi azonosítók.

Azok a termékek, amelyekre alkalmazható a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat kiállítása alóli mentesség, mentesülnek a digitális termékútlevél benyújtásának kötelezettsége alól is.

A termékek alapvető jellemzőinek meghatározásához, valamint a szabványosítási kérelmek, harmonizált műszaki előírások és európai értékelési dokumentumok elkészítéséhez az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket kell figyelembe venni, mint a:

• szerkezeti integritás (tervezés, építés, használat, karbantartás és szétszerelés/bontás);
• tűzbiztonság;
• védelem a káros higiéniai és egészségügyi hatásokkal szemben;
• biztonság és akadálymentesség;
• hang áthaladásával szembeni ellenállás, akusztikai tulajdonságok;
• energiahatékonyság és hőteljesítmény;
• kibocsátások a kültéri környezetébe;
• természeti erőforrások fenntartható használata.

Az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel kapcsolatos tervezett élettartamnak figyelembe kell vennie az éghajlatváltozás várható hatásait is.

A harmonizált műszaki előírásoknak és az európai értékelési dokumentumoknak a termék életciklus-értékeléséhez kapcsolódó, a rendelet II. mellékletében előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzőkre kell kiterjedniük.

A teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatnak ki kell térnie a terméknek a teljes életciklusa során a következő alapvető jellemzők tekintetében nyújtott teljesítményére:

• 2026. január 8-tól: az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások – összesen, fosszilis tüzelőanyagok, biogén anyagok, földhasználat és -változás (II. melléklet a–d) pont);
• 2030. január 9-től: az ózonréteg lebontása, savnövelési potenciál, az édesvíz eutrofizálódása, a tengervíz eutrofizálódása, szárazföldi eutrofizálódás, fotokémiai ózon, abiotikus lebomlás – ásványok, fémek; fosszilis tüzelőanyagok (II. melléklet e–m) pont);
• 2032. január 9-től: vízfelhasználás, lebegő részecske, ionizáló sugárzás, emberi egészségre gyakorolt hatások, ökotoxicitás, édesvíz, humán toxicitás – rákkeltő és nem rákkeltő hatások, földhasználattal összefüggő hatások (II. melléklet n–s) pont).

A bizottság a megfelelő működést és teljesítményt biztosító termékbiztonsági és környezetvédelmi termékkövetelményeket állapíthat meg a termékcsaládra vagy termékkategóriára vagy azok részeire vonatkozóan. A termékbiztonsági követelmények kiterjednek az emberekre a termék szállítása, üzembe helyezése, karbantartása, használata vagy szétszerelése során, valamint a termék életciklusának végén, újrahasználata vagy újrafeldolgozása során. Környezetvédelmi termékkövetelmények az anyagok kitermelésével és előállításával, a termék gyártásával, a szállítással, karbantartással, a körforgásos gazdaságban való lehető leghosszabb fennmaradással és a termék életciklusának végfázisával kapcsolatosak.

A 35 termékcsalád nem változott, mindöszsze kiegészült a 36. Rögzített létrák termékkel.

A rendeletből kitűnik, hogy a megfelelés biztosítására rengeteg – ma még pontosan nem definiálható – feladat vár a szabványok, műszaki előírások és európai értékelési dokumentumok kidolgozóira, a megfelelőségértékelő szervekre és a gazdasági szereplőkre egyaránt.

Szakirodalom:
2024/3110 Eu rendelet
305/2011 EU rendelet
275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet CEN-TC 241_N1149_24-143_EC presentation on new CPR
SME's-Guide on New CPR

A következő részben az építőanyag-gyártókra fókuszálva foglalom össze a feladatokat, teendőket.