Lapszámok

Pier Luigi Nervi munkásságának ismertetését követően megismerkedhettünk a Bauhaus-jelenséggel és Walter Gropius életművével, majd Le Corbusier szerteágazó munkásságáról olvashattunk. Ezt követően Kenzo Tange-t, a modern japán építészet kimagasló egyéniségét vettük górcső alá. Most egy bauhausos magyar munkásságát tekintjük át, akiről lapunk előző számában már olvashattak, mivel hírt adtunk a Hiány és emlékezet címmel Pécsett megrendezett nagyszabású emlékkiállításról, amelyet Breuer Marcell tiszteletére tekinthettünk meg a Zsolnay Negyedben 2023. november 9-től, és amely 2024. február 12-ig volt látogatható.

Breuer Marcell, a 20. századi modern építészet meghatározó alakja
Breuer Marcell Lajos, vagy ahogy a világ őt ismeri Marcell Breuer Pécsett született 1902. május 21-én és New Yorkban hunyt el 1981. július 1-én. Világhírnévre tett szert a magyar építész és formatervező, a Bauhaus mestere, aki Walter Gropius tanítványa, majd később munkatársa volt. Családi származását tekintve Breuer Jakab győri születésű fogtechnikus és Kann Franciska fiaként látta meg a napvilágot. Alap- és középfokú tanulmányait még Pécsett végezte el, de már 1920 szeptemberében a bécsi Művészeti Akadémián kezdett szobrászatot tanulni, amit hamarosan abbahagyott. Ez az időszak számára az útkeresés volt, és 1920 decemberében Weimarba utazott, ahol beiratkozott a Bauhausba és Walter Gropius tanítványa lett. Itt ismerte meg a Bauhaus szellemiségét, ami azután egész szakmai tevékenységére rányomta a bélyegét.

Breuer Marcell nagy méretű portréja a pécsi emlékkiállításon

A Bauhaus inspirálta művészete
Walter Gropius szárnyai alatt előbb asztalosnak tanult és tanulmányai közben már konyhaberendezést is tervezett, majd az inasvizsgát is letette. 1924–25. fordulóján látogatást tett Párizsban, ahol megismerkedett Le Corbusier-vel, Georges Braque-kal, Fernand Léger-vel, Robert Delaunay-vel és a francia avantgárd más jeles képviselőivel. E párizsi kitérő után visszatért Dessauba, ahol – Gropius felkérésére – 1925 áprilisától mesterként vezette a Bauhaus bútorműhelyét. Ez alatt az időszak alatt nemcsak bútorterveket készített, de épületek berendezésével is foglalkozott. Formakeresése közben játékos kísérletezéssel, öncélú formaképzéssel foglalkozott és ez tette őt a formagazdagító törekvések egyik első képviselőjévé. Ekkor született meg a modulrendszerbe foglalható szekrényelemek terve, amely a modul raszter előfutárának tekinthető. Híres csővázas ülőbútorait a kerékpárkormány felépítése inspirálta. E bútorok legelső változata előbb B3, majd Klub fotel, végül Vaszilij-szék néven vált ismertté.

Építészeti tevékenységét egy kisebb acélvázas épület megtervezésével indította – amelyet Dessauba tervezett –, valamint az, hogy Walter Gropius mellett ő is kiállt az elemes építkezés koncepciója mellett. Belsőépítészeti tevékenységét fémjelzi – többek között – a dessaui Bauhaus épületének belső berendezése, valamint egy berlini lakás belsőépítészeti kialakítása, de ez már egy másik történet. A Bauhaust 1928-ban hagyta el Gropius-szal együtt.

Építészeti tevékenysége az 1930-as években
Dessaui tartózkodását követően Berlinbe utazott és itt kezdte meg magánépítészi pályafutását. Ezenkívül azonban továbbra is tervezett bútorokat és berendezési tárgyakat, sőt kiállítások tervezésében is jeleskedett. Egy szállodaépület tervét és annak egy felépített lakóegységét mutatta be az 1930-as Werkbund kiállításon. Eközben még arra is jutott ideje, hogy a harkovi színház tervén is dolgozzon. A tervek mellett már két jelentős lakóépülete meg is valósult. Az egyik Wiesbadenben épült meg 1932-ben, ez volt a Harnischmacher-ház. A másik 1934–36 között jött létre, amelyet a Roth testvérekkel közösen tervezett. Ez utóbbi lakóház együttest Zürich– Dolderthal-ban készítették el Sigfried Giedion svájci építészettörténész számára. Berlini tartózkodását követően két évet Londonban töltött, ahol F. R. S. Yorke munkatársaként végzett építészeti tevékenységet. Ebben az időszakban születtek meg azok a rétegelt lemez bútorok, amelyeket azután világszerte utánoztak.

A híres székeit és egyéb bútorait bemutató pécsi emlékkiállítás részlete

Építészeti hitvallása
„Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy azt az embert, akit modern építésznek nevezünk, őszinte csodálattal és szeretettel tölti el a hamisítatlan népi művészet – a valódi parasztház – és a nagy művészeti korok remekei Kielégít bennünket, hogy ezekben olyan teremtőerőre találunk, melyet … nemzedékek fejlesztettek ki, s amely a legutóbbi kor (a XIX. század) építészetének … hiúságától mentes. Mi tanulunk ezekből, de eszünkbe nem jutna, hogy hasonló műveket alkossunk. Talán képtelenségnek látszik, ha a népi építészet és művészet, meg a modern mozgalom között, bizonyos értelemben, párhuzamot vonunk. Mégis érdekes, hogy ennek a két annyira ellentétes építészetnek-művészetnek két közös tulajdonsága van:

1. Az elemek és formák személytelen jellege.
2. A tipikusra, a divatnélkülire és a szükségszerűen fejlesztettre törekvés.

Valószínű ezek azok a tulajdonságok, melyek a valódi, az igazi népi produkciót nekünk oly rokonszenvessé teszik.” (Breuer Marcell idézet a pécsi kiállításról)

Az Európában és Amerikában megvalósult épületeit összefoglaló terem

Szembesülés a szomorú valósággal
1934-ben tért haza Budapestre, azonban az akkori politikai helyzet nem kedvezett számára. A Mérnöki Kamara zsidó származása miatt nem vette fel a tagjai közé, pedig szakmai tevékenysége alapján ez megillette volna őt. Fischer Józseffel és Molnár Farkassal összefogva közösen pályáztak és nyerték meg a BNV (Budapesti Nemzetközi Vásár) tervpályázatát. Ezenkívül Várnai Mariannal indult a szegedi Országos Társadalombiztosító Intézet tervpályázatán, amit szintén megnyertek. Tekintettel azonban az őt körülvevő egyre nehezebb helyzetre, 1935-ben Angliába kényszerült távozni.

A Breuer Ház makettje a pécsi kiállításon (Menyhárt Marcell alkotása, 2023.)

Kiemelkedő építészeti alkotásai Amerikában
Építészként Amerikában és Európában is alkotott maradandót. Ezek közül meg kell említeni egy későbbi, de igen fontos művét, a Museum of Art épületének északi szárnyát az Ohio állambeli Clevelandben. A Hubbell és Benes építészek által tervezett neoklasszicista múzeum 1916-ban épült meg, és eddig háromszor bővítették: 1958-ban, 1971-ben és 1983-ban. Az 1971-es bővítés fűződik Breuer Marcell nevéhez, melynek nincs kapcsolata az 1916-ban épült eredeti múzeummal, mert ez a szárny külön egységet alkot. Tartószerkezete vasbeton felhasználásával létesült. A bejáratot egy hosszú beton előtag hangsúlyozza. Lépcsőzetes, kéttónusú gránithomlokzatával a modernista építészet egyik megtestesítője. Ez a kiegészítés szögletes vonalakat biztosított, és a múzeum főbejáratát is ide helyezték át. Nemcsak a főbejárat, de a nézőtér, a tantermek és az előadótermek is ide kerültek. Ez az átrendezés lehetővé tette, hogy az eredeti épületben lévő tereket galériatérként újítsák fel.

Kiemelkedő alkotása még a New York-i Whitney Museum of American Art, melynél szobrászként formálta meg a vasbetont. Az épület, amelyet informálisan „The Whitney” néven ismernek, egy művészeti múzeum. Az intézményt eredetileg 1930-ban alapította Gertrude Vanderbilt Whitney (1875–1942), prominens amerikai társasági személyiség, szobrász és művészetpártoló, akiről azt el is nevezték. A Whitney Múzeum 1966 és 2014 között a Madison Avenue 945. szám alatt állt, Manhattan Upper East Side-jén, amelyet Breuer Marcell és Hamilton P. Smith tervezett. A múzeum ezen a helyen 2014 októberében bezárt, és átköltözött jelenlegi épületébe. A Breuer Marcell által tervezett épület homlokzata lépcsőzetesen, konzolosan nyúlik ki az utca fölé és alighanem ez Breuer legismertebb alkotása. Kritikusai „fejreállított babiloni zikkurathoz” hasonlították. A homlokzat sajátos eleme a hét különböző szögben elforgatott, trapéz alakú ablaknyílás. A bejárat előtt egy – a járószint alá süllyesztett – betonhíd fogadja a látogatókat. A szabad alaprajzú kiállítótereket rácsos szerkezetű, előregyártott betonelemekből összeállított mennyezet fedi le, amely nemcsak a világítótesteket foglalja magába, hanem lehetővé teszi a mobil válaszfalak rögzítését is.

A Museum of Art épülete Cleveland-ban

Egy emblematikus remekmű Európában
Egy másik fontos, de korábbi alkotása az UNESCO székháza Párizsban, amelyet Bernhard Zehrfussal és Pier Luigi Nervivel közösen, több fordulóban terveztek. A székház harmadik és végleges tervét 1953. július 1-én hagyta jóvá a közgyűlés, amely három épületet jelentett. Ezek közül az első az Y alaprajzú, vasbetonvázas szerkezetű titkársági épület, melynek tiszta megformálása a második világháború utáni építészet egyik emblematikus remeke. A második, négyzet alaprajzú, szintén vasbeton szerkezetű épületben kaptak helyet az állandó küldöttségek. Külön említést érdemel még a harmadik épületben elhelyezett tanács- vagy konferenciaterem híres redőzött lemezrendszere, amely nemcsak szerkezetében, de téralakító elemként is érdekes. A komplexum 1958-ra lett készen, amelyen még több érdekessége is van. Ezek közül kiemelkedik a belső térben elhelyezett hatalmas falfestmény, amely Picasso alkotása, valamint az épület közelében található csendes japánkert.

Breuer, Gropius és a lakóházépítés
Breuer még 1937-ben a Harvard Egyetemen tanított építészetet, majd 1938-tól 1941-ig Gropius munkatársaként dolgozott a Massachusetts állambeli Cambridge-ben. Tevékenységük során ötvözték a Bauhaus nemzetközi jellegét Új-Anglia favázas épületeivel. E kettős hatás igen erősen hatott az ottani családiház-építészetre, de nemcsak ebben a régióban, hanem jóformán az Egyesült Államok egész területén. Breuer Marcell Massachusetts államban telepedett le és ide tervezte meg 1939-ben saját lakóházát is, amelyen az említett kettős hatást figyelhetjük meg. Szintén e kettősséget láthatjuk a waylandi Chamberlain-házon is 1940-ből.

Hiány és emlékezet – Breuer Marcell emlékkiállítás
Miután hazájában nem kapott megfelelő támogatottságot, és egyetlen épülete sem épült meg Magyarországon, késői elismerésként 1968-ban a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorrá avatta. Londonban emléktáblát állítottak az ő, Moholy-Nagy László és Walter Gropius emlékére. Nevét viseli Pécsett a Breuer Marcell sétány. 2023. november 8-án leplezték le finombeton emléktábláját szülőházának, az Irgalmasok utcája 4. szám falán, valamint ekkor nyílt meg az m21 galériában nagyszabású időszaki emlékkiállítása is, amelyről már tettem említést, és amelyet személyesen is meglátogattam.

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának építészeti doktori iskoláját róla nevezték el Breuer Marcell Doktori Iskolának. Ezenkívül Mezősi Ágnes jóvoltából fut a Marcel Breuer Project Archiválva 2020. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, mely az épületeiről friss fotókat készít.

Felhasznált irodalom:
Hiány és emlékezet – Breuer Marcell emlékkiállítás Pécsett, Beton 2023. december, valamint: https://m21.pecsigaleriak.hu/
Breuer Marcell: https://hu.wikipedia.org/ wiki/Breuer_Marcell, 2023. november 27.
Vámossy Ferenc: Korunk építészete, Gondolat Kiadó, 1974.
Design és építészet – Breuer Marcell kiállítás a glasgow-i The Lighthouse-ban 2006. június 16. – augusztus 27., Építész Fórum, 2006. 06. 03.
Whitney Museum: https://en.wikipedia. org/wiki/Whitney_Museum, 2024. január 3.
Kovács Dobák Barnabás: A Cleveland Art Museum bővítése Breuer Marceltől – 4. rész: A Breuer-ösztöndíjasok beszámolója – Építészfórum, 2008. 12. 01.: https://epiteszforum.hu/a-cleveland-art-museum-bovitese-breuer-marceltol
Mezősi Ágnes: Breuer Marcell – Modernet Párizsba – UNESCO Székház – Párizs – Tervlap, 2022. 12. 15.: https://tervlap.hu/cikk-nezet/ breuer-marcell-modernet-parizsba
(fotók: A Breuer Marcell emlékkiállításon a fotókat a szerző készítette, Wikipédia, https://hu.123rf.com/)