Lapszámok

2016. január-február XXIV. évf. 1-2. szám

Csorba Gábor: Az ipari padló felújítási lehetőségei (3)

Folytatjuk a talajradar-diagnosztika egyéb célra való használhatóságának be - mutatását az ipari padlók és a térbetonok, utak és más vonalas létesítmények alépítményi és altalaji anomáliáinak kimutatása tárgykörében.

Az előző részhez kapcsolódva, egy tönkrement munkahézag és az ágyazatsüllyedés összefüggéseit mutatjuk be az 1. és a 2. kép segítségével.

A talajradar kimutatta, hogy az ágyazat hol és milyen mértékben süllyedt meg, ezáltal a szükséges javítási helyeket, a javítóanyag típusát, mennyiségét, valamint a javítás költségét az eddigieknél pontosabban meg lehet határozni, illetve optimalizálni lehet a javítási technológiát.

 A második példában egy régi és egy új csarnok alatti ipari padló eltéréseit láthatjuk. Jelentős az eltérés az új (bal oldali) és a régi (jobb oldali) csarnok talajrétegződése, tömörsége között (3. kép).

A régi csarnok alatti rétegrend jelentősen tömörebb, nagyjából homogén. Amíg a régi (15 éves) ipari padló gyakorlatilag hibamentes, az új padló (alig 2 éves) komoly károkat szenvedett, táblabillegések, fugamegnyílások, fugaszél-letöredezések tapasztalhatók. A hiba oka főleg az ágyazati és alépítményi rétegrend gyengesége, süllyedésérzékenysége.

A területen a 80-as évek végéig sittlerakó és hulladéklerakó működött, emellett magas a talajvízszint. Ilyen esetben – amikor nem csak az ágyazat gyenge, hanem az altalaj is problémás (sittfeltöltéses rétegek, amelyben szerves hulladék is volt) - az ágyazat utólagos javítása pl. injektálással nem valószínű, hogy tartós eredményre vezetne, mert az alsóbb rétegekre a megerősített ágyazat nem tud feltámaszkodni.

Az egész ágyazat tovább süllyedhet és „húzhatja” maga után az ipari padlót. Persze erre a hibára is van azért jó megoldás, a mélyinjektálás, amikor kisátmérőjű cölöpöket fúrunk a teherbíró talajrétegig, de ennek a költségvonzata azért nyilván magasabb. Egy harmadik példa arra, hogy a legjobb, legpontosabb diagnosztikát a különböző vizsgálatok kombinálásával lehet elérni, valamint a javítást így lehet ténylegesen optimalizálni: csak ott és csak úgy javítsunk, ahol és ahogy a legjobb eredményt érhetjük el. A pontos diagnosztika tehát jelentős költségmegtakarítást eredményez.

A talajvíz szintje 2005-ben, az építkezés megkezdése előtt még a felszínen volt. Ide épült egy áruház, parkolóval együtt. A megépült parkoló területén, az útburkolaton és a csapadékvíz-elvezető rendszerben jelentős károk keletkeztek.

A 2015. évi talajmechanikai vizsgálat és a radar felmérés kimutatta, hogy az építési területen nem került sor lényeges mértékű talajcserére (1. táblázat), így nem is csoda, hogy problémák léptek fel. A javítás módja lehet a csatornarendszer nyomvonalán a bontás, majd az aknák, víznyelők és vezetékek alatti réteg megerősítése, gyakorlatilag újbóli építése. És ez csak a vízelvezető-rendszer javítása lenne, maga az útburkolat pedig továbbra is hibás marad, illetve helyi javításokkal lehet a további állagromlást lassítani, mert a teljes parkolóterület burkolatrendszerének újjáépítése aránytalanul költséges.