Lapszámok

2023. április XXXI. évfolyam II. szám

Meiszterics Gábor: Munkabiztonság: nézzük át az eszközöket, a határidőket – 2. rész

Az egyik legtágabb fogalom, ahol időszakonként kötelezők a felülvizsgálatok, azok a munkaeszközök.

E téma feldolgozásához az első lépés, hogy tisztázzuk a munkaeszköz fogalmát. A jogszabályok alapján munkaeszköz minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz). A munkaeszközök lehetnek veszélyes és nem veszélyes munkaeszközök. E cikkben a nem veszélyes munkaeszközöket, azon belül is egy igen elhanyagolt témát, a létrákat fogjuk boncolgatni. A létrákat, legyenek akár helyhez kötöttek, akár mobil létrák, maximum 5 évente felül kell vizsgálni. A vizsgálatnak ki kell térnie a szerkezeti vizsgálatra, a méretellenőrzésre, az elhelyezkedésre és a környezetre. Ezek mellett bizonyos esetekben, pl. vészlétrák esetén terheléses vizsgálatot is kell végezni, amit a vizsgálatot végző cégnek dokumentálnia kell tudni. Ezért is kiemelten fontos, hogy olyan szakértőt bízzunk meg ezzel a feladattal, akinek a vizsgálat elvégzéséhez a megfelelő műszerei is megvannak.

Az érintésvédelem célja aktív és passzív módszerekkel megakadályozni a berendezések feszültség alatti részeinek véletlen érintését, valamint hogy az elektromos árammal működő gépek külső, érinthető burkolata a berendezés meghibásodása esetén se okozzon áramütést.

Az érintésvédelmi ellenőrzéseket az érvényben lévő 10/2016.(IV.5) NGM rendelet a villamos berendezés üzembe helyezése előtt, és előirt rendszerességgel időszakosan határozza meg a következő módon:

  • áramvédő kapcsoló: 3 havonta;
  • hordozható villamos gépek, kéziszerszámok: évente;
  • Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein: 6 évente;
  • minden más villamos berendezésen: 3 évente.

Villamos kéziszerszámnak minősül az az erősáramú berendezés, melyet a munkavégzés alkalmával kézben tartunk. Tehát a kézi fúrógép és az egykezes sarokcsiszoló igen, de nem minősül kéziszerszámnak az oszlopos fúrógép vagy az asztali köszörű. Munkaterületen, illetve műhelyben üzem közben áthelyezhető berendezéseket a rendelet ugyan nem kötelezi vizsgálatra, de célszerű az időszakos éves felülvizsgálat alkalmával ellenőriztetni. Pl. betonkeverő, munkapados gyors daraboló, tégladaraboló stb.

Ugyanakkor mind érintésvédelmi, mind a fentiek értelmében a hegesztőgépeket is felül kell vizsgálni a berendezésekre előírt többletvizsgálatokkal.

Az érintésvédelmi megfelelőség esetén is javasolt néhány egyszerű szabály betartása:

  • horpadt, törött, sérült villamos eszközöket ne használjunk;
  • fémtestű készülék villás dugóját csak földelt aljzatba csatlakoztassuk;
  • csak három eres szabályos hosszabbítót használjunk;
  • ha a csatlakozóvezeték sérült, elrepedt, kilátszanak a vezető erek ne használjuk a készüléket, cseréltessük ki a vezetéket;
  • a hibás vezeték szigetelőszalaggal való betekerése nem biztonságos.

Meghatározott foglalkozási ágak és munkakörök esetén a jogszabály tűzvédelmi szakvizsga meglétét is előírja. A meghatározott foglalkozási ágak és munkakörök naprakész tűzvédelmi ismereteket igényelnek.


1. táblázat

Ezek mellett, bár a felsorolt tevékenységek elvégzéséhez előírás a tűzvédelmi szakvizsga, azonban annak megléte önállóan nem jogosít fel a tevékenység végzésére. Sok esetben egy-egy munkakörhöz szakképesítés, gyakorlat stb. szükséges.

A tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány a kiállításától számított 5 évig érvényes. Lejárata esetén nem végezhető tovább a tevékenység, amíg nem újítják meg azt.

Ha időszakos felülvizsgálatokról beszélünk, mindenképp ki kell emelni a különböző emelőgépek felülvizsgálatát.

Emelőgépnek hívjuk azt a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezetet vagy berendezést, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítani képes. Ebbe a fogalomkörbe tartozik szinte minden olyan gép, amit a napi munkavégzésünk során használunk, például daruk, targoncák, elektromos emelők, emelőhátfali berendezések stb.

Mivel a munkafolyamatok során használt berendezések elhasználódnak, megváltoznak a használati tulajdonságaik, meghibásodhatnak a biztonsági berendezéseik, így az üzemeltetésük magasabb kockázatot hordoz magában. Mind a munkáltató és mind a munkavállaló közös érdeke, hogy az adott emelőgép üzembiztos, jó műszaki állapotban legyen.

Pontosan erre irányulnak az emelőgép-felülvizsgáló szakember által végzett úgynevezett munkavédelmi szempontú gépvizsgálatok. Az időszakos gépvizsgálatok elvégeztetése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek alapkövetelménye. Ezen felülvizsgálatokat jogszabályok, rendeletek, valamint szabványok határozzák meg, tehát elvégzésük kötelező munkáltatói feladat. A vizsgálatok alkalmával ellenőrizni kell, hogy az emelőgép üzemeltethető-e rendeltetésszerűen és biztonságosan, megfelel-e a gépkönyv és a szabványok előírásainak, azaz működőképes állapotban van-e.

Több különböző vizsgálatot különböztetünk meg és ezeknek a gyakorisága üzemi csoportonként is eltérő, amelyet az összefoglaló táblázatban mutatunk be.

Amennyiben az emelőgép üzemórával felszerelt, úgy egyes szabványok adhatnak meg arra vonatkozóan is maximum értékeket.

Ha közúti forgalomban is részt vevő rendszámos eszközökről beszélünk, úgy 3 havonta szükséges a szerkezeti vizsgálat, évente a műszaki vizsga időpontjakor fővizsgálat és esetenként terheléspróba, 5 évente pedig időszakos biztonsági felülvizsgálat. A különböző üzemi csoportok különböző vizsgálataira való jogosultságot a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról tárgyalja.

Zárásképpen pedig beszéljünk kicsit az eszközök élettartamáról. Nagyon sok olyan munkavédelemmel kapcsolatos eszköz, anyag van, amelyek lejárati idővel rendelkeznek. Bár ezek nem vagy nem minden esetben felülvizsgálat-kötelesek, attól még figyelni kell a lejárati időre, mert azután nem használhatók, cserélni kell őket. Ilyenek lehetnek az elsősegély-felszerelések, a légzésvédők vagy a különböző vegyi anyagok (pl. csavarlazítók). Ezek mellett érdemes külön kiemelni a védősisakokat, ahol bizonyos esetekben még az időszakos felülvizsgálat is előírás. Ezeknél az eszközöknél igen fontos, hogy már vásárláskor is ellenőrizzük az adatokat és a tulajdonságokat. Nem mindegy, hogy 2.000 Ft-ért veszünk egy védősisakot, aminek a gyártástól számítva 3 év az élettartama és már csak fél évig használható, vagy veszünk egyet 10.000 Ft-ért, amit még 5 évig használhatunk. Nem beszélve az állandó beszerzéssel járó többletköltségről és időről.

Összefoglalva elmondható, hogy rengeteg olyan terület van, amiket időszakonként szükséges ellenőriznünk, felülvizsgálnunk. E cikkben próbáltunk néhány általánosabb területet kiemelni ezekből, de specifikusan még sokat meg lehetne említeni, gondoljunk csak a különböző nyomástartó edényekre vagy a hegesztőgépekre. Továbbá nagyon fontos, hogy a fent leírtak a jelenleg hatályos jogszabályi, szabványi minimumot tárgyalják. Ettől akár a gyártói utasítás, akár helyi, egyedi kockázatmegelőző intézkedés keretében szigorúbb irányba el lehet térni.

Javasoljuk az időszakosan ismétlődő feladatokra pontos nyilvántartás felállítását és előre ütemezését olyan időpontokra, amikor csendesebb időszak van a cégnél, így biztos nem marad el az ellenőrzés.

(fotók: GAZEK)