Lapszámok

MGYOSZ Csúcstalálkozó 2023. március 30.

Az MGYOSZ Csúcstalálkozó-sorozatának idei első rendezvénye az energia(politika) jövőjéről, illetve a jövő energiájáról szólt. A 2023. március 30-án tartott eseményen dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az MVM Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója és dr. Futó Péter, az MGYOSZ-BusinessHungary elnöke beszélt az ország energiaszektort érintő kihívásairól, illetve azok megoldási lehetőségeiről.

Dr. Futó Péter, az MGYOSZ-BusinessHungary elnöke

Az energia az egyik legfontosabb tényező az életünkben, a jelenlegi helyzet pedig különleges megpróbáltatások elé állít bennünket, így a csúcstalálkozó célja az volt, hogy számba vegye a kihívásokat és lehetőségeket a hazai energiaágazat szempontjából.

Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az MVM Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója

Dr. Futó Péter bevezetőjében elmondta, hogy a jelenlegi, elsősorban Európát érintő energiaválság várhatóan felgyorsítja az energiapiac átalakulását, ennek következményeként valószínű a fosszilis energia háttérbe szorulása és a megújuló energia nagyobb térnyerése. A Európa jövője – így Magyarországé is – a fenntarthatóságra és az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való áttérésről szól. Ez nemcsak környezeti szempontból és a klímaváltozás miatt lényeges, hanem az energiafüggőség csökkentése okán is.

Az MGYOSZ a közelmúltban felmérést végzett a tagjai között, amely szerint:

Szinte minden tag tervez valamilyen lépést az energiapiaci kitettsége ellen, egyharmaduk megújuló energiába, egyötödük pedig egyéb energiahatékonyság-növelő fejlesztésekbe tervez beruházni; a cégek 20%-a pedig az energiafelhasználás optimalizálásával kíván javítani energiapiaci helyzetén.

Ugyanakkor a válaszadók magas hányada (83%-a) véli úgy, hogy igen kicsi vagy egyáltalán nincs mozgástere az energiaöszszetétel módosítására. A földgáz kiváltására a vállalkozások több mint fele a megújulóenergia-hordozókat preferálja, tizedük pedig a saját kiserőmű beruházása mellett voksol.

Sajnálatos azonban, hogy a válaszadók 72%-a szerint egyáltalán nincs vagy csak kicsi esélyt lát arra, hogy lesz fedezete arra, hogy komolyabb energetikai beruházást tudjon megvalósítani a közeljövőben.

Dr. Czepek Gábor közigazgatási államtitkár, az MVM Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója volt a nap vendége. Elmondta:

Az árrobbanás következtében a kezdeti kb. 20 eurós MW/h-kénti elektromos áramdíj először 80–100–150 euróra, majd a 2022 februárjában kirobbant orosz–ukrán háborút követően júniustól novemberig ismét brutális mértékkel emelkedett, így már elérte az 500–800 eurós szintet is. Ebben közrejátszott a kivételesen aszályos nyár is. A gáz ára is hasonlóképpen növekedett erre az időszakra: 300–350 euróra kúszott fel.

Európa egyszerűen nem volt felkészülve, megkérdőjelezhetetlen gazdasági tényezők dőltek meg ebben az időszakban, az olcsó energia kora végleg lejárt.

A gáz piacán az orosz energia Európa teljes felhasználásának kb. egyharmadát teszi ki, így ez rövidtávon egy az egyben pótolhatatlan.

Az áram tekintetében elektrifikáció jellemzi Európát, amelynek egy részét megújulóenergia-forrásokkal kívánjuk előállítani – mondta az államtitkár. Mint ismeretes, 2030-ra kb. 55%-os villamos energia felhasználás-növekedést prognosztizálnak Európában.

Elsődleges feladatunk az importfüggőség és a kitettség csökkentése, az energiaszuverenitásunk elérése. A klímapolitikai vállalásokat ezzel együtt nem adja fel a kormányzat!

Az enyhe tél nekünk kedvezett, a tél végére a gáztárolókban 32%-nyi tartalék maradt.

Fontos még a beszerzési útvonalak diverzifikációja és a hazai infrastruktúra fejlesztése (uniós forrásokkal számolunk!). Az államtitkár kiemelte, hogy a rezsicsökkentés megvédése mellett elkötelezett a kormány, kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi rezsicsökkentett – átlagfogyasztás alatti árakat – semmilyen mértékkel, még az esetleges piaci infláció mértékével sem tervezik növelni a következő egy évben.

A kormány eddig – többek között – 6 fő intézkedést hozott az energetikai válságra reagálva:

• lakossági rezsivédelem,
• vállalati szerződések (előrefizetés és fix árak: erre azért volt szükség, mert a kereskedők sem tudták finanszírozni a saját vásárlásaikat),
• alulfogyasztás engedély,
• vállalatokat segítő programok,
• önkormányzatok támogatása,
• tőzsdei fedezések a jövőbeni ellátottság biztosítására.

Egyelőre a napenergia-visszatáplálást a rendszerek nem bírják el, cél az ehhez megfelelő infrastruktúra kialakítása és a viszszatáplálás újra lehetővé tétele.

A villamos energia terén a teljes hazai felhasználás előállítására, így a szuverenitás elérésére reális esélyünk van. Azt érdemes tudni, hogy a jelenlegi, nagyságrendileg évi 17 milliárd eurónyi energiaigényből 5-6 milliárdot a kormány finanszíroz. Jelenleg egy átlagos napi fogyasztás 6000–6500 MW, Paks és az egyéb konvencionális erőművek kb. 3000 MW-ot termelnek. Az ipari méretű naperőművek egy adott napon a közelmúltban kb. 2360 MW-ot termeltek. Volt olyan időpillanat e nap folyamán, amikor a fogyasztás 100%-át karbonmentesen termelő erőművek biztosították.

Paks I.-nek és Paks II.-nek megkerülhetetlen a szerepe az energiaellátásban. Ki kell használni az üzemben rejlő további lehetőségeket. A nukleáris kapacitásokat fenn kell tartani és bővíteni kell azokat. Jelenleg nemzetközi trend, hogy az atomenergia rehabilitációja zajlik. Paks I. az ország átlagfogyasztásának 1/3-át adja, ezért a lassan lejáró üzemidejét meg kell hosszabbítani. A Paks II. projekt mellett elkötelezett a kormány, álláspontja szerint atomenergia nélkül nincs fenntartható klímapolitika.

A gáz tekintetében gázmezők, feketeszénbányák és tengerek híján országunk alapvetően nehéz helyzetben van, így elsősorban a beszerzési útvonalak diverzifikálásában tudunk lépéseket tenni, sőt ebben már elég jól állunk.

SZÉLENERGIA MINT KIEGÉSZÍTŐ TECHNOLÓGIA
A szélerőművek termelése hideg évszakokban a legnagyobb, nyáron visszaesik, így a turbinák átlagos kihasználtsága 20–25% körül alakul. A szélerőművek jól kiegészítik a naperőműveket. Az új technológiáknak köszönhetően az új turbinák a korábbi kapacitások háromszorosára is képesek és nem igényelnek számottevő mezőgazdasági területet. A koncepció és a jogszabálytervezet elkészült a településekre vonatkozó szabályok enyhítésére, akár tavasszal az országgyűlés elé kerülhet.

GEOTHERMIA
A távhő 10%-át látjuk el geotermikus forrásból, ez a rendszer műszakilag képes lenne áram előállítására is.

BIOGÁZ, BIOMASSZA ERŐMŰVEK ÉS FŰTŐMŰVEK
Ezeket az ipar, valamint a háztartások energiaellátására használjuk leginkább, valamelyest növekszik a felhasználásuk, de van még benne potenciál.

Összességében elmondható, hogy az energiaellátásban kiszolgáltatottá váltunk, de az egész kontinens bajban van, itt az ideje egy energetikai rendszerváltásnak. Csökkenteni kell a külföldi kitettségünket, ezzel együtt növelni a megújulók részarányát, a gazdasági növekedés miatti többletigényeket pedig ki kell elégíteni.

(forrás: MGYOSZ, Energiaügyi Minisztérium, fotók: MGYOSZ, MTI)