Lapszámok

2022. május 1-ével létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) új kutatási szervezeti egysége a Körforgásos Gazdaság Elemző Központ, amely 2022 októberétől megkezdte a Technológiai és Ipari Minisztérium által támogatott Energiahatékonysági Zöld Projektjének megvalósítását. Ennek keretében négy alprojekt valósul meg:

• a Zöldinnovációs és Energiahatékonysági EXPO,

• a Zöldinnovációs, energiahatékonysági és fenntarthatósági tájékoztató anyagok közzététele,

• a Zöld Fesztivál/Zöld Egyetemi Napok, valamint

• az Okos energiahasznosítási térkép. Az Energiahatékonysági Zöld Projekt szakmai konferenciával egybekötött nyitórendezvényét március 1-én tartották.

Akörforgásos gazdaságról szólt prof. dr. Boros Anita, a MATE keretei között működő Körforgásos Gazdaság Elemző Központ vezetője és az Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézet igazgatója, aki a válságok árnyékában a fenntarthatóság kérdését elemezte. Az elmúlt néhány évben a világ drámai változásokkal néz szembe a többszörös válságok összesűrűsödése miatt, beleértve a klímaváltozást, a COVID-19 világjárványt és az orosz–ukrán háborút. A világjárvány a mezőgazdasági ágazatban is rávilágított a többszintű ellenállóképesség fontosságára. A lineáris gazdasági rendszerről a körforgásosra való átállás innovációs hullámot idézhet elő, és lehetőséget adhat a gazdaságok növekedésére és stabilitására. Boros Anita bejelentette a Zöldinnovációs és Energiahatékonysági EXPO indítását.

Dr. Bándi Gyula a Jövő Nemzedékek Szószólója, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala képviselője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanszékvezető professzora előadását a zöld innovációk környezetjogi vonatkozásai köré építette fel. Definiálta az innováció jelentését, különös tekintettel az agrárkörnyezetre, hogy mik is tartoznak ide:

• belvíz és árvíz visszatartás,
• a mezőgazdasági vegyszerezés visszaszorítása,
• a mezőgazdasági művelés ökológiai szempontú átalakítása,
• az aszályosodás okán megfelelő, szárazságtűrő fajok mezőgazdasági, erdészeti alkalmazása,
• a beporzók védelme,
• a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal fokozódó környezeti szerepe, valamint
• a Green Pledge marketing és reklám példája.
   

Dr. habil. Péterfalvi Attila András, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke egy mindennapjainkat érintő témát, a mesterséges intelligencia kérdésének adatvédelmi aspektusait boncolgatta. A szép új világ megfogalmazás köré csoportosította az alábbi fogalmakat:

• adatvezérelt gazdaság, big data elemzés, algoritmizált profilalkotás, gépi tanulás stb.,
• előzmény nélküli, kvantitatív és kvalitatív változás,
• önmagukban értéksemlegesek, csupán eszközök, lehetőségek,
• felhasználási mód, cél, társadalmilag hasznos/káros, de nemcsak jogi kérdés, etika, értékválasztás,
• a szabályozó, jogalkotó, tudományos elit felelőssége, nem megakadályozni, hanem szabályozott keretek közé szorítani társadalmilag hasznos célokat, elismerni és támogatni, kockázatokat kezelni, ennek eszközeit meghatározni.
   

Ezt követően részletesen ismertette az uniós adatkezelési szabályokat, amelyek a személyes adatok védelmét jelentik a mesterséges intelligencia vonatkozásában (GDPR szabályozás) és amelyeket Magyarországon is alkalmazni kell.

Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke mint a közbeszerzések szakavatott ismerője arról beszélt, hogy a zöld szempontok és a fenntarthatóság elvei hogyan érvényesülnek a közbeszerzésekben. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg korábban a gazdaságilag legelőnyösebb pályázó kiválasztása volt a fő szempont, addig napjainkra már eltolódott a hangsúly a körforgásos gazdaság szempontjai felé. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a pályázók még félnek ezek alkalmazásától, mivel a választás szempontjai még nem teljesen mentek át a köztudatba, ráadásul félnek az ellenőrzésektől is, mivel a gyakorlatban sok a környezetvédelmi bírság a meg nem felelés miatt.

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, Rigó Csaba Balázs előadásában a „Green washing” és a versenyjog kapcsolatáról tartott elemző tájékoztatót. Vizsgálataikat főként a fogyasztóvédelem területén végzik, így a reklámokkal, a fogyasztók megtévesztésével stb. kapcsolatban, a másik terület a vállalati tevékenységek vizsgálata, elemzése és ellenőrzése, amely jogi háttér vonatkozásában más hivatalokkal, hatóságokkal van szoros kapcsolatban. Ez az ún. antitröszt greenwashing, amely a versenykorlátozást vizsgálja. Ez sokszor a fenntarthatóság érdekeire hivatkozva valósul meg, ezért igen alkalmas megtévesztésre. Mindezt példákkal illusztrálva ismertette:

• megalapozatlan reklámállítások,
• valós, de összességében megtévesztő állítások,
• zöld „termékjellemzők”, amiket amúgy is jogszabály garantál,
• megtévesztő jelölések, tanúsítványok,
• „beszélj másról”, valamint
• karbonkiegyenlítés.
   

Az ICN special project ismertetésével mutatta be a gyakorlati példákat és azokat a lépéseket, amelyeket a Gazdasági Versenyhivatal tesz a negatív jelenségek megelőzése, feltárása érdekében. Egy kampány keretében „Ne legyen könnyű préda” címmel a lakosság részére tájékoztatást nyújtó kiadványok is készültek. Zöld marketing témakörben is végeznek tájékoztatásokat, hogy a fogyasztók is és a vállalkozók is jobban megértsék a fogalmakat, logókat.

Dr. Hohmann Balázs, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa zöld innovatív megoldásokat mutatott be a közigazgatás területéről. Előadását három fő területre fűzte fel:

• Közigazgatás – Általános jellemzők. A múlt és jelen közigazgatásának jellemzői meghatározzák a fejlesztés lehetséges irányát.
• Zöld innovációk. Az innovációk forrása és formái – figyelemmel a közigazgatás szintjeire és tevékenység-ellátási formáira.
• A jövő közigazgatása. Szinergiákra építve, holisztikus megközelítéssel.
   

E három témát mint környezetmérnök és mint jogi szakértő vizsgálta, rávilágítva a közigazgatás rendkívül összetett rendszerére. A legnagyobb környezeti teljesítményt befolyásoló tényező maga az emberi jelenlét, amely sok helyszínt, ebből fakadó energiafelhasználást, anyagfelhasználást, valamint szerteágazó képzési, tudatosságnövelési igényt eredményez. Hogyan tudják mindezt gépek helyettesíteni? Ezt óvatosan kell kezelni, mert ez nemzetgazdasági szinten igen jelentős felszabaduló munkaerő keletkeztet. Bemutatta a Debrecenben üzembe helyezett Komondor szuperszámítógépet, amely közigazgatási feladatot lát el és közben melegszik. Ezt a tulajdonságát a debreceni úszómedence vizének fűtésére használják fel. Egy másik példát is bemutatott Veresegyházáról, ahol termálvizet használnak közigazgatási épületek (városháza) fűtésére. Véleménye szerint nincs egyetlen, üdvözítő megoldás, adaptáció és a rendszerszintű megközelítés a fejlesztés kulcsa. Nemcsak anyagon és energián múlik a megoldás, a közigazgatás személyzetének is kiemelkedően fontos a szerepe.

Prof. dr. Lakner Zoltán Károly, a MATE Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézet egyetemi tanára és tanszékvezetője a zöld és körforgásos gazdaság funkcionális anatómiáját elemezte. A zöld gazdaság a nemzetgazdasági szektorok hálójában nem igazán tud kibontakozni. Fontos lenne az egyes ágazatok aktívabb együttműködése, amelynek során egy adott ágazat hasznosítani tudná egy másik ágazat felesleges, felszabaduló anyagait. A rostnövénytermelést említette példának. Az EU is keresi a megoldásokat, nem túl sok sikerrel. Srí Lanka negatív példáját hozta, ahol drasztikusan átálltak az organikus gazdálkodásra, ami komoly élelmiszerellátási gondokat okozott. Ezzel azt illusztrálta, hogy egy hibás döntés milyen komoly károkat tud okozni. Mégis mit lehet tenni?

• Biológiai alapok: a génszerkesztett termékek engedélyezése az EU-ban.
• Ahol lehet, természetes anyagokat használjunk.
• A tudásbázis bővítése és erősítése.
• Az internáliák externalizálása.
• Csökkenteni az élelmiszer-veszteségeket.
• Az elhízás is élelmiszerpazarlás.
• Sharing economy.
   

Dr. habil. Zagorácz Márk Balázs, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának adjunktusa olyan zöld innovatív megoldásokat ismertetett, amelyek az építésgazdaságban valósultak meg. Például kutatócsoportjának megközelítése bemutatásával, az építéshelyszínek vizsgálatával miként lehet a folyamatokat optimalizálni, az egészségkárosító folyamatokat megszüntetni:

• építési hulladék,
• légszennyezés, szálló por,
• az élettér átmeneti minőségromlása,
• CO2-kibocsátás,
• zajhatás stb.
   

Rátért még az épületek mesterséges megvilágítására, aminek szintén lehet egészségkárosító hatása. Mobileszközöket is bemutatott, amelyek baleset-megelőzési funkciójuk által szintén szolgálhatják az egészség védelmét. Ilyen mobileszközökkel a munkavédelmi oktatást virtuális oktatás keretében is meg lehet tartani.

Dr. Aleksza László egyetemi docens a MATE projektjeinek szerepét ismertette a körforgásos gazdaság létrehozásában. Öszszefoglalta a körforgásos gazdaság célját, jogi hátterét és megvalósítását, amit az Európai Unió részleteiben és határidőkkel már egzaktul megfogalmazott. A magyarországi helyzetet is elemezte, szintén megnevezve a célokat, a jogi hátteret és annak megvalósítását, amelyhez forrásokat is rendeltek. A hulladékgazdálkodás kérdéseire térve kiemelte a környezetipari ágazat fontosságát, megemlítette, hogy Kína hulladékstopjával vége szakadt a „business as usual”-nak. A körforgásos gazdaság megvalósításához elsősorban szemléletváltozásra van szükség, de kutatási-fejlesztési igény is megjelenik, valamint úrrá kell lenni a szakemberhiányon. Bemutatta a MATE keretei között eddig megvalósult projekteket:

• 1999-ben a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon létrejött a környezetmérnöki képzés és a környezettudományi doktori iskola.
• 2013-ban a gödöllői Campuson jött létre elsőként Hulladékgazdálkodási Tanszék.
• 2014-ben bevezették az egyetem területén a szelektív hulladékgyűjtési rendszert.
• 2017-ben elindították a hulladékkezelési és hasznosítási szakmérnök képzést.
   

(fotó: CeMBeton)