Lapszámok

EU ETS (EU Kibocsátáskereskedelmi rendszer)

Az 1997-ben létrejött Kiotói Egyezményben meghatározott légszennyező anyagokra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében az Európai Bizottság 2000 márciusában felvetette az EU ETS (Emissions Trading System) kialakításának szükségességét, melynek irányelvét 2003- ban fogadták el, a rendszer 2005-ben indult. A rendszer kereskedési fázisokban működik, az első fázis (2005–2007) 3 éves időszaka a „learning by doing” a tanulás időszaka volt, a második fázis (2008–2012) egybeesett a Kiotói Egyezmény vállalási időszakával. A harmadik fázisban (2013–2020) végrehajtott reform jelentős változásokat hozott. Jelenleg egy „Cup and trade” rendszer működik, ami azt jelenti, hogy a létesítmények egy felső határon („Cup”) belül vásárolhatnak. Az EU ETS hatálya alá tartozó létesítménynek minden év után elegendő kibocsátási egységet kell leadnia ahhoz, hogy teljes mértékben fedezze kibocsátását, ellenkező esetben súlyos bírságot szabnak ki. Ha egy létesítmény csökkenti a kibocsátását, megtarthatja a tartalék kibocsátási egységeket a jövőbeli szükségleteinek fedezésére vagy pedig eladhatja azokat egy másik létesítménynek, amelynek hiánya van kibocsátási egységekből (magasabb létesítményi kibocsátás esetén).

Napjainkban az EU ETS negyedik fázisa zajlik, ami 2021-től 2030-ig tart. A rendszer komoly felülvizsgálaton esett át a European Green Deal-ben kitűzött klímavédelmi célok elérésének érdekében. Az EU ETS hatálya alá tartozó ágazatok kibocsátását az 1990- es kibocsátási szinthez képest 55%-kal kell csökkenteni 2030-ra, 2050-re pedig a klímasemlegesség elérése a cél.

Az ETS rendszerben várható változások:

• A kibocsátás felső korlátját („Cap”) 2021- től számítva évente 2,2%-kal csökkentik. A lineáris csökkentési tényező 2027-ig 4,3% lesz, 2028-ban 4,4%, ezt követően évente 2,2% lesz.
• Az ingyenes kibocsátási egységeket 2026- tól kezdődően évente csökkentik (2026: 97,5%; 2027: 95%; 2028: 90%; 2029: 77,5%; 2030: 51,5%; 2031: 39%; 2032: 26,5%; 2033: 14%; 2034: 0%), aminek eredményeként 2034-re kivezetik. Ezzel párhuzamosan 2026-tól fokozatosan bevezetik a CBAM-ot. Az ingyenes kvóta csak a kibocsátásáthelyezés veszélyének kitett ipari ágazatok esetében marad meg.
• A piaci stabilitási tartalékba (MSR) helyezett kibocsátási egységek mennyisége megduplázódik a 2021–2023 időszakban, majd 2024-től visszaáll a szokásos 12%-os tartalékba-helyezési arány.
• Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású átmenet végrehajtásának segítésére Innovációs Alap és Modernizációs Alap jött létre, amely feladata a klímasemlegesség eléréséhez szükséges K+F kiadások és beruházások finanszírozásának támogatása, ösztönzése.
• Az EU ETS rendszerének kiterjesztése két ütemben fog történni: 2026-ig a tengeri hajózást, majd 2027-től a szállítmányozást, a hulladékégetést és a fűtést vonják be. A fűtéshez kapcsolódóan a szociálisan rászorulók megsegítésére Szociális Klímaalapot fognak létrehozni.

CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism – Szén-dioxid Határkiegyenlítési Mechanizmus)

A 2019 decemberében elfogadott European Green Deal kötelezettségvállalást tartalmazott arra vonatkozóan, hogy 2021-ben előterjesztésre kerül a CBAM egyes kiválasztott ágazatok számára. 2020. július 22. és október 28. között pedig nyilvános konzultációt követően a javaslatot a bizottság 2021. július 14-én fogadta el. A szakbizottsági viták során kialakított, és az EU ETS rendelettel összhangba hozott rendeletcsomagot az EU ETS rendelet módosításával együtt 2023 elején fogadják el.

Jelenleg a CBAM hatálya a következő árukra fog kiterjedni: vas és acél, cement, műtrágya, alumínium, villamos energia, szerves vegyianyagok és polimerek, hidrogén. 2030-ra az EU ETS valamennyi ágazatát a CBAM hatálya alá kívánják helyezni.

Az adminisztráció egyszerűségének biztosítása érdekében a bizottság azt javasolta, hogy a CBAM csak a hatálya alá tartozó áruk gyártási folyamata során kibocsátott közvetlen kibocsátásokra (1. alkalmazási kör) vonatkozzon. A közvetett kibocsátások (2. és 3. alkalmazási kör), például a gyártási folyamat során a fűtésre vagy hűtésre használt villamos energiából származó kibocsátások nem képezik majd a CBAM-díj alapját. Ezt majd a későbbiekben tervezik bevezetni.

A CBAM hatálya alá tartozó termékek esetében a harmadik országbeli gyártóknak az exportjuk után külön díjat kell majd fizetniük. Ez a CBAM tanúsítvány, amelynek ára közvetlenül a mindenkori EU ETS kibocsátási egységek heti árához kapcsolódna, ez pedig ösztönözheti a dekarbonizációt. A 2023 október 1-től 2025 decemberéig tartó átmeneti időszak során az importőrök feladata lenne a szén-dioxid-kibocsátásnak az uniós követelményekkel összhangban történő kiszámítása és bejelentése, a bizottság pedig ez alatt az időszak alatt pontos CO2-egyenérték-kibocsátási adatokat gyűjt az érintett importőröktől. Az átmeneti időszak alatt nem kerülne sor pénzügyi kiigazítások kifizetésére, majd csak 2026-tól.

Elemzések szerint a CBAM hatálya alá tartozó termékkategóriákat inputként használó iparágaknak magasabb költséggel kell számolniuk, amennyiben importjukat CBAM-díj terheli, ami ronthatja versenyképességüket, egyúttal az uniós gyártók számára potenciálisan növekedhet a termelés. Ezzel egyidejűleg az ingyenes kvóták folyamatos megszüntetése az uniós export versenyképességének csökkenését eredményezheti, ezért az Unión kívülre irányuló exportra készülő, a CBAM hatálya alá tartozó termékekre vonatkozóan az ingyenes kiosztások azonban továbbra is fennmaradnának, amennyiben az export olyan célországokba történik, ahol nincs az ETS-hez hasonló szén-dioxid-kibocsátás-árképzési mechanizmus érvényben.

Mindaddig, amíg egy adott ágazat ellátási láncának csak egy alcsoportjára terjed ki a CBAM, a behozatal olyan termékkategóriákba tolódhat át, amelyekre a megállapodás nem terjed ki. Ennek kiküszöbölésére a lehetséges megoldás a CBAM szerinti termékkategóriák szélesebb körű lefedettsége, beleértve az ellátási lánc downstream részét is.

A fentieket összefoglalva fontos szem előtt tartani, hogy az EU ETS rendszer a hatálya alá tartozó létesítmények légszennyezőanyagkibocsátására, míg a CBAM a hatálya alá tartozó árukra vonatkozik.

Mindkét joganyag szövegezése és fordítása – a tagállamok nyelvére – jelenleg folyamatban van. A cikk megbízható információkon alapul, de nem a teljes, véglegesített dokumentumon. Mindegyik háromoldalú megállapodást a CBAM-ról és az ETS-ről még hivatalosan jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is, ami 2023 elejére várható.

Felhasznált irodalom:
forrás: https://climate.ec.europa.eu/eu-action/eu-emissions-trading-system-eu-ets/ revision-phase-4-2021-2030_en
Authors: Jana Titievskaia and Henrique Morgado Simões with Alina Dobreva: Briefing EU Legislation in Progress - EU carbon border adjustment mechanism
CEMBUREAU: 221221 CBAM and ETS trialogue update

(fotó: Beton újság)