Köszöntő
Gyerekkorom óta a beton „édes fogságában” töltöm a mindennapjaimat. Nagyapámnak és fiainak volt egy találmánya a 80-as évek Magyarországán. Különleges zsalutechnikát dolgoztak ki a LEGO elveire építve. Ennek köszönhetően nekünk, unokáknak lett egy nagyon jó vasbeton medencénk, ahol a nyarainkat töltöttük. Máig nem értem, hogy fértünk el hatan másfélszer két méteren.
Szüleim vállalkozók voltak, és valahogy mindig a beton körül forgott az életünk. Középiskolásként magam is építkezéseken töltöttem a szabadidőmet. A főiskola után közel 25 éve kerültem az MC-Bauchemiehez, ami szintén egy családi vállalkozás, csak német családé és egy kicsit nagyobb. Itt már nem kivitelezéssel, hanem az anyagokkal foglalkozunk: festékekkel, bevonatokkal, adalékszerekkel. A betontechnológia is a profilunk fontos része.
A beton a mindenünk, ez az élet azonban kihívásokkal jár. A beton nagyon kemény és tartós anyag, de amíg be nem épül, kevésbé tartható el, mint a tej, hiszen másfél-két óra alatt „megromlik”. A betonos ember éppen ezért két lábbal mindig a földön jár. Az álmok fontosak, de ha a beton nem kerül időben a zsaluba, minden elúszik.
A betonozás persze nem önálló munka, csapatban dolgozunk. A bibliai Bábel tornya történet szerint úgy büntette meg az égbe igyekvő építőket az Isten, hogy összekeverte a nyelveket: a história szerint így jöttek létre a világ különböző nyelvei. Ha építésről, betonozásról van szó, akkor a végén egy nyelvet kell beszélnünk. A keverőmesternek, a mixersofőrnek, a betontechnológusnak, a pumpásnak, a műszaki ellenőrnek és a beépítőnek.
Ez a szakma a bizalomra épül. Megrendelnek egy betont, de csak egy hónap múlva derül ki a lényeg: megfelelő lett a szilárdsága?
Az egyik különleges betonprojektünk a budapesti állatkerti műszikla felújítása volt. Anno egy Lágymányosi hídnak megfelelő mennyiségű betont építettek be a tizenkilencedik század végén, de akkor még gyerekcipőben járt a vasbeton statikai tervezés, így a természetet utánozva egy terebélyes fa felépítését másolták, alul kicsit vastagabb, felfelé pedig vékonyabb tartókkal. Csodálatos volt látni az évszádoknak ellenálló beton matuzsálem-fát.
Azóta sok víz lefolyt a Dunán és sok beton a pumpacsöveken, az új idők pedig új kihívások elé állítanak minket. A klímaváltozás miatt növekszik az aggodalom a CO2-kibocsátás miatt, ez a betonos szakmára is hatással van. Innovatívnak kell lennünk, de ebben mi, magyarok mindig jók voltunk. Olyan nincs, hogy droid módjára állunk bele a feladatba: előbb modellt alkotunk, ha pedig valami nem működik, másfelé indulunk el. Így megy ez a saját fejlesztőlaborunkban is, ahová a világ sok országából érkeznek kollégák, hogy ellessünk egymástól néhány hasznos praktikát.
A betongyártás jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár együtt, és ez önmagában nehezen változtatható a portlandszegénykötőanyag-változatokkal. Ha nem változtatunk a hozzáállásunkon és megmarad a mértéktelen tömeggyártás, nem fog változni a környezetterhelés. Minden, amit az ipar nagy mennyiségben gyárt, az környezetszennyező. Jobb lenne az újrahasznosításra és a takarékosságra koncentrálni.
Magam hasznosabbnak látom a japán utat. Csodálom őket, kitartó fejlesztéssel és innovatív gondolkodással anyagtakarékos szerkezeteket hoznak létre. Vékonyabb, okosabb szerkezetek kellenek, rugalmas felhasználhatósággal.
Szemléletváltás kell: ami hasznos, meg kell őrizni, és ha szükséges, a megváltozott igényekre igazítva kell felújítani. Ha újat építünk, tervezzünk hosszú távra, és azt tartósan és anyagtakarékosan építsük meg.
Az eldobható, olcsó tárgyak, épületek, álmok ideje lejárt.
Pethő Csaba
értékesítési vezető
MC-Bauchemie Kft.