Lapszámok

A Budapesti Multifunkciós Sportcsarnok az ASA Építőipari Kft. talán legösszetettebb épülete, amit 30 éves fennállása folyamán eddig épített. A projekt záloga 8 hónap gyártás, 9 hónap kivitelezés és egy rendhagyóan intenzív műszaki közreműködés volt a tervező és társkivitelező cégekkel: a Market Építő Zrt. mint fővállalkozó, a Közti és a CEOS Kft. – támogatással – a tervezésben, a PEIKKO Magyarország Kft. acél rejtett gerenda szállítóként, a MORATUS Kft. a monolitépítés terén.

1. kép A kivitelezés madártávlatból

Cégünknél nagy múltra tekint vissza az előregyártott vasbeton szerkezetek és az ipari padlók építése, valamint a komplett generálkivitelezés. Mindegyik esetében már sok-sok kihívás elé nézhettünk, mégis talán ebben az épületben összpontosult a legtöbb, önmagában is nehéz feladat megoldása.

Idő
Természetesen ennél a kivitelezésnél sem mérték bő kézzel az időt, a konstrukció és a technológiák alakulására ennek döntő kihatása is volt. Az épület előregyártott szerkezetére nagyjából 9 hónap kivitelezés állt rendelkezésünkre.

Épületszerkezet-váz
Egy ötszintes épületről van szó, melynek tetején acél térbeli rácsos tartó adja a teljesen zárt teret. A fővállalkozó célja volt az előregyártott szerkezetek lehető legtöbb helyen való alkalmazása, melynek egyik előnye a gyorsabb építés. Többszintes épületnél azonban nem, vagy alig használható ki a csarnokoknál megszokott előny: rövid idő alatt épületrészek továbbadása a követő technológiáknak. Előregyártott elemeknél ilyen esetben a legnehezebb feladat olyan csomópontok kialakítása, amelyek a lehető leginkább kihasználják a szárazépítés előnyeit. Ez azért a legtöbb esetben egy, vagy legfeljebb két szint építését tette lehetővé, amennyiben a káros alakváltozások elkerülését komolyan vesszük. Ennek eredménye lett a két,- ill. háromszintes csavaros megoldással toldott 80-as pillérek alkalmazása.

Design & build
Ez a rövid idővel és a többszintes épülettel kombinálva időnként rapid sakkjátszmaként kellett hogy működjön: a lépéskényszer szinte azonos prioritású volt az állékonysággal, a kivitelezhetőséggel és a gazdaságossággal. Ez az előregyártott szerkezet esetében azt jelentette, hogy az épület tervezése során mindig felmerült a technológia megtartása vagy kiváltása. Ennek eredményeképpen derült ki a tervezés során, hogy az eredeti vasbeton gerendák a gépészet miatt nem alkalmazhatók, ezeket speciális rejtett acél gerendákra kellett cserélni. Emiatt rengeteg speciális szerelvény beépítésére volt szükség. Ez a kényszerű lépés beláthatatlannak tűnő problémákat vetett fel: a tervezés során gyártmánytervezőink feladata kibővült a „tervezés-kontrolling” feladatával, vagyis ránk hárult annak a vizsgálata, hogy valóban alkalmas-e az adott megoldás, és többnyire a kapcsolatok nem elsőre kapták meg végleges formájukat. Mindez természetesen az idő nyomása alatt, hiszen ezek a szerelvények nem álltak készen a raktárakban. Visszapillantva már szinte hihetetlen, hogy mindez az „unortodox” építés a Covid-járvány kellős közepén folyt, videómeetingekkel és home office-szal nehezítve a kommunikációt.

2. kép Pisztolytartó vasalása – 5 tonna betonacél a 35 tonnás tartóban

Lelátóépítés
A tisztán vasbeton lelátó 13.000 fős, hasonló (vagy akár nagyobb, 22.000 fős) építésével volt már dolgunk. Az eddig felépített stadionokban alkalmaztunk már ilyen technológiákat, de mindkét lelátótípussal („sárkányhátú” sík alsó felületű és „lépcsős” lelátó) még egyszerre nem építettünk. A lelátó itt két karéjból épült előregyártott vasbeton technológiával, alsó lelátója „lépcsős”, a felső lelátó „sárkányhátú”. A lelátó építése szorosan összefüggött a mögötte, alatta épülő többszintes épület építési ütemével és az állékonysággal. Az épület ugyan szintenként épült, mégis igény volt a lépcsős építésre: egyrészt, hogy az épület tetejéhez érkezve a tető fogadószerkezetek mielőbb elkészüljenek, másrészt az előregyártott lelátó mielőbb elindulhasson – mindez a határidő árnyékában.

Előregyártott többszintes épület: épült már kivitelezésünkben stadion, amely fejépületként több szintes épületrészt tartal mazott, azonban ez egy ötszintes, teljes épületet körbevevő, ráadásul kifelé dőlő homlokzattal rendelkező önálló épületként is kerek egész feladat. Mivel a tető térbeli rácsos tartóként működik, csak egy kész, merev épület hordhatja: a csomópontok képzése az épület minden pontján emiatt is óriási problémát jelentett.

"Visszapillantva már szinte hihetetlen, hogy mindez az „unortodox” építés a Covid-járvány kellős közepén folyt..."

A fentiek alapján egy vegyes épületszerkezet alakult ki: szinte minden négyzetméter építéséhez előregyártott, acél- és monolit technológiára volt szükség, amely az egyes szakmák szokottnál is pontosabb szervezését és összehangolását, egymás munkájának ismeretét igényelte.

3. kép Csomópontok

Az így kialakult előregyártott épületszerkezet:

• kb. 580 db rúdelemet (pillér, lelátó- és födémgerenda);
• 2 100 db födémelemet (üreges födémek, felülbordás födémek);
• 1 780 db lelátóhoz kapcsolódó elemet (lelátóelemek, lépcsők, mellvédek);
• 40 db fejtömböt (tetőelemek fogadásához) tartalmazott.

Más mértékegységekben kifejezve:

• 6 800 m³ rúdelem és lelátó;
• 20 000 m² födémelem;
• kb. 16 000 db beépített szerelvény.

A számtalan és előre nem látható kihívás ellenére a Multifunkciós Sportcsarnok szerkezete határidőre elkészült, s reméljük, hogy fél év múlva egy emlékezetes férfi kézilabda Európa-bajnokság mérkőzéseit nézhetjük a lelátókról.

(fotók: ASA Építőipari Kft.)