Lapszámok

2020. december XXVIII. évfolyam VI. szám

Papp József: A váci szennyvíztisztító készítésekor alkalmazott technológiai újdonságok (2. rész)

Cikkünk előző részében megismertettük az olvasókkal a 2019 novemberében megkezdett váci szennyvíztelep építésével kapcsolatos technológiát. Jelen cikkben az alkalmazott technológiák bemutatásának folytatása következik.

VÍZZÁRÓSÁG

A beton vízzáróságát sajátos módon kell értelmezni, hiszen porózus építőanyagról beszélünk. A tökéletesen tömörített beton sem folytonosan tölti ki a teret, hanem a szemcsék közt és a cementkő belsejében is pórusok találhatók. Ezek a pórusok kapcsolatban állhatnak egymással, ekkor kapilláris rendszerről, ha nem állnak kapcsolatban, akkor zárt pórusokról beszélünk. Egy átlagosan tömörített beton pórustérfogata kb. 15%. A víz mozgása egyrészt a betonban kialakuló repedéseken, másrészt a beton kapilláris rendszerén keresztül történik. Mértéke és hatása nagy mértékben függ a pórusstruktúrától, a repedezettségtől és a betonfelület jellemzőitől.

Gyakorlati szempontból a betonszerkezet vízzárósága a 24 óra alatt 1 m 2 betonfelületen átszivárgó víz mennyiségével is jellemezhető: • mérsékelten vízzáró: 0,4 l/ m2 /24óra • vízzáró: 0,2 l/m 2 /24óra • különlegesen vízzáró: 0,1 l/m 2 /24óra (MÉASZ-ME 04.19:1995).

Az MSZ 4798:2016 szabvány szerint gyártott beton vízzárósága akkor megfelelő, ha a 28 napig végig víz alatt tárolt próbatestek vizsgálatának eredményeként a vízbehatolás mélységének legnagyobb egyedi értéke legalább 3 próbatest vizsgálata alapján: • XV1(H) környezeti osztály esetén legfeljebb 50 mm • XV2(H) környezeti osztály esetén legfeljebb 35 mm • XV3(H) környezeti osztály esetén legfeljebb 20 mm.

ZSUGORODÁS

A cementek zsugorodására a magas őrlési finomság és a magas klinkertartalom van hatással.

  • Kémiai zsugorodás: a cement vízzel való érintkezése után a kialakuló cementkő kisebb térfogatú, mint a friss cementpép. A megszilárdult cementpépben lévő víz egy része beépül a hidrátvegyületbe, egy része elpárolog, a többi pórusvízként a betonban marad.
  • Autogén zsugorodás: kevés keverővíz V/C=0,4 párosul nagy finomrész-tartalommal. Ebben az esetben a cement hidratációja során a pórusszerkezetből vonja el a vizet, és belső kiszáradás miatt megy végbe a zsugorodás.

A kapilláris nyomás csökkenthető, ha a benne lévő víz felületi feszültségét csökkentjük zsugorodást csökkentő szerrel.

BETONTECHNOLÓGIAI PARAMÉTEREK:

C35/45-XC4-XD3-XV3(H)-XA5(H)- 24-F3 MSZ 4798:2016

A betonnak ellenállónak kell lennie a szennyvíz okozta hatásokkal szemben. A szennyvízben ténylegesen mért adatok: szulfid: 39,2 mg/L; lúgosság: 5624 mg/L; illósav: 556 mg/L

A KÉNSAV TÁMADÁSA A NYERS SZENNYVÍZBŐL

A hidrogén-szulfid-gáz támad a csövek és alagutak koronáin, amelyek idővel szétbomlasztják a betont. A szennyvízáramokból származó iszapok, szennyeződések és más anyagok felszíni kopásának támadása eltávolítja a beton felszíni rétegét. A felszíni kapillárisokon keresztül belépő betonszennyezettség pedig repedéseket és nedvességszivárgásokat okozhat a betonmátrix pórusain keresztül.

A BETON BEDOLGOZÁSA

Az alaplemez nyári készítésekor a „frissre frisset” elvet alkalmazták. Az egyes rétegek jól összevibrálhatók lettek, mind vízszintes, mind pedig függőleges irányban. Minél melegebb időben történt a betonozás, annál gyorsabban csökkent a frissbeton konzisztenciája, és annál korábban indult meg a kötés. A téli betonozáskor a cement hidratációja ugyan megindult, de az alacsony hőmérséklet miatt a kötés lelassult. (A cikk a következő lapszámban folytatódik.)

(A fotó a szerző felvétele.)
(A grafika forrása: DDC)