Asztalos István: A betontechnológia vegyi anyagai: a formaleválasztók
A betonipar nem működhet formaleválasztó szerek nélkül. A formaleválasztó szerek feladata, hogy a betont a zsaluzatból problémamentesen ki lehessen venni. A szerek helyes kiválasztása és alkalmazása a megfelelő zsaluzattal és betonminőséggel együtt jelentősen hozzájárulnak a vizuálisan egységes és tartós betonfelületek kialakításához. A nem megfelelő vagy rosszul kiválasztott formaleválasztó szerek, akárcsak az alkalmatlan alapanyagok és azok összetétele, hiányosságokat és hibákat okozhatnak a beton felületén.
A zsaluzott betonfelület minőségét több tényező befolyásolja. Ezek a beton alapanyagai, azaz a beton összetétele, a használt zsaluzat anyaga és fajtája, a beton tömörítése, a zsaluzat, a beton és a környezet hőmérséklete, az utókezelés módja és anyagai, valamint a használt formaleválasztó szerek.
A formaleválasztó szerek fajtája mellett azok felhordásának módja és mennyisége jelentős hatással van a beton végső megjelenésére. Nagyon fontos a formaleválasztók helyes kiválasztása és azok megfelelő használata. A formaleválasztó szereket három különböző anyagcsoportból lehet összeállítani.
A FORMALEVÁLASZTÓK ÖSSZETÉTELE
Leválasztófilm-képző szerek
A leválasztófilm-képző szerek olyan anyagok, amelyek a leválasztási hatásokért felelős alapanyagok nagy csoportját jelentik. Ezek lehetnek a különböző ásványolajok (fehérolajok, illetve paraffin olajok), a szintetikus olajok, a növényi olajok, továbbá a paraffin viaszok.
Kiegészítőanyagok
A formaleválasztók terminológiája is ismeri a kiegészítőanyagok fogalmát. Ezek az anyagok fokozzák a leválasztófilm-képző szerek hatását és így intenzívebb hatást lehet elérni. Ezek közé tartoznak a leválasztás-fokozók (főként a zsírsavak vagy származékaik), a nedvesítőszerek, a korróziógátló szerek, a konzerválószerek és az emulziókhoz szükséges emulgeátorok. A ma használatos legtöbb formaleválasztó szer kiegészítőanyagokat is tartalmaz, amelyek közül egyesek kémiai reakcióba lépnek a betonnal (célzott kötésmegszakítás). Ezáltal sokkal könnyebb a beton leválasztása a zsaluzatról és a termék univerzálisan alkalmazható.
Hígítók
A hígítók az előzőekben ismertetett leválasztófilm-képző szerek és kiegészítőanyagok viszkozitásának csökkentésére szolgálnak. Segítségükkel – többek között – beállítható a bedolgozhatóság, a megfelelő rétegvastagság, a száradási idő stb. A hígítók általában szerves oldószerek (legtöbbször alifás szénhidrogének) vagy emulziók esetén víz.
A FORMALEVÁLASZTÓK KÖVETELMÉNYEI
A formaleválasztókkal szemben hasonló követelményeket támasztanak, ha az építés helyszínén, és ha az előregyártó üzemben használják:
A FORMALEVÁLASZTÓK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI
A megfelelő formaleválasztó szer kiválasztásának legfontosabb és elsődleges szempontja a zsaluzat típusa. A különböző zsaluzatokhoz különböző formaleválasztókat kell alkalmazni. A zsaluzatokat két fő csoportba tudjuk sorolni: nedvszívó és nem nedvszívó zsaluzatok.
Formaleválasztók nedvszívó zsaluzatokhoz
Mivel a beton vizes bázisú keverék, nagyon fontos ezt a tulajdonságot figyelembe venni a zsaluzatok és a hozzájuk alkalmazott formaleválasztók kiválasztásakor. A nedvszívó zsaluzatok általában fa anyagúak és lehetnek nyers, gyalult, égetett vagy homokszórt felületűek. Ezek nedvszívó képessége különböző. Ha korábban nem használt, új, fa zsaluzatokkal dolgozunk, akkor a faanyag nedvszívó-képessége igen nagy. Ezek a zsaluzatok külön intézkedés nélkül a frissbeton felületén keresztül kiszívják a cementpépből a vizet. Ez azt eredményezi, hogy a beton feltapad a zsaluzatra. Járulékos hatás még az, hogy a megszilárdult beton később porlani fog a cement hidratálásának hiánya miatt. A felülettel érintkező betonréteg is károsodhat – főként nyers fenyő zsaludeszkák esetén – a zsaluzatban lévő facukor miatt. A megszilárdult betonfelület ekkor is porlik, felületi szilárdsága csökken és elszíneződik. Színeltérés jöhet létre a beton felületén az árnyékban és a napon tárolt zsaludeszkákkal zsaluzott betonfelületek között.
A felület nedvszívó képessége a használat során fokozatosan lecsökken. A felületi tömítettség növekszik és a felület pórusait megtöltik a cementpép és a formaleválasztó szer maradványai. Minél régebbi a fa zsaluzat, annál vékonyabb formaleválasztó-szer bevonatot igényel. Régebbi zsaluzaton oldószer tartalmú leválasztó szereket vagy leválasztó emulziókat is lehet használni.
Formaleválasztók nem nedvszívó zsaluzatokhoz
A nem nedvszívó zsaluzatok anyaga lehet felületkezelt vagy szintetikus gyantával módosított fa, műanyag vagy acél. Ezek nem tudják magukba szívni a formaleválasztó szert, a vizet vagy a cementpépet. Ezeknél az anyagoknál különlegesen fontos, hogy a formaleválasztó szert takarékosan, egyenletesen és vékonyan alkalmazzuk. A tócsaszerű anyagfelhalmozódásokat el kell kerülni. A túlzott anyagfelhordás nemcsak megnöveli a pórusképződést, de a betonfelület elszíneződését vagy porlását is okozhatja. A melegített acél zsaluzatok főként előregyártó üzemben fordulnak elő. Ilyen esetben fontos, hogy a formaleválasztó szer hőálló legyen (ne jöjjön létre kémiai reakció – mészszappan-képződés – a szer és a beton között) és a felhordott film ne párologjon el a magasabb hőmérséklet miatt. A speciális gumiból vagy szilikonkaucsukból készülő matricás zsaluzatok nem mindig igényelnek formaleválasztó szert. Ennek az az oka, hogy a beton sima, víztaszító felületre nem tapad. A zsaluzat anyaga, textúrája vagy öregedése következtében mégis szükség lehet formaleválasztó szer alkalmazására. Ilyenkor oldószereket vagy speciális emulziókat tartalmazó termékeket kell használni a matrica tulajdonságainak figyelembevételével. A bevonat vékony legyen és erre az esetre is igaz, hogy el kell kerülni a tócsaképződést. Az adott esetben mindig végezzünk alkalmazhatósági próbát.
FORMALEVÁLASZTÓK HELYES HASZNÁLATA
Formaleválasztók felhordása
A formaleválasztók használatának legfontosabb szabálya, hogy a lehetséges legkevesebb mennyiséget alkalmazzuk a lehető legegyenletesebb felhordással. A formaleválasztó szer felhordási módja főként a termék állagától, konzisztenciájától függ. A kis viszkozitású (hígan folyó) termékeket ajánlatos kisnyomású szóróberendezéssel felhordani (4-5 bar nyomással). A formaleválasztó szer oldószertartalmától függő finomságú, legyező alakú (rés) szórófejet használjunk, amely lehetőleg egy golyós-szelepes szűrővel van kombinálva, hogy megakadályozza a megfolyásokat, csepegéseket stb. Sima zsalufelületen a megfelelő, egyenletes formaleválasztó szer mennyiséget ún. „ujjpróbával” lehet ellenőrizni. Nem lehet az ujjnyom határozottan látható, illetve nem lehetnek formaleválasztó szer felgyülemlések. A felesleges formaleválasztó szert el kell távolítani a vízszintes zsaluzatról egy gumi- vagy hablehúzóval és a felületet egy ronggyal át kell törölni. Amennyiben túl sok anyagot vittünk fel egy függőleges vagy lejtős felületre, a felületen megfolyások vagy a zsaluzat alján anyagfelgyülemlések jelennek meg. Ezt is el kell távolítani ronggyal vagy szivaccsal.
A nagyon nagy viszkozitású formaleválasztó szereket (viaszokat, pasztákat) ronggyal, szivaccsal, gumilehúzóval, ecsettel stb. kell felhordani. Erre is igaz az, hogy csak a legminimálisabb mennyiséget hordjuk fel a lehető legegyenletesebben. Az időjárási feltételek fontos szerepet játszanak a formaleválasztó szerek alkalmazásában. Nem bölcs dolog esős időben felhordani a formaleválasztót, a zsaluzaton lévő nedvesség tapadást gátló hatása miatt. A nedvszívó zsaluzatok több formaleválasztó szert igényelhetnek erős napsütésben vagy szárazság, illetve erős szél esetén. A formaleválasztó emulziók veszélyben vannak fagy, illetve havas idő esetén, mert az emulzió széteshet, ha felolvad, mielőtt a betont beöntenék.
A felhordást követő várakozási idő
A betonozás előtt – a formaleválasztó szer felhordása után – szükséges várakozási időt nem lehet általánosan meghatározni, mivel az számos tényezőtől függ. Ilyenek a zsaluzat típusa, a hőmérséklet, az időjárás egyéb körülményei és a leválasztó szer fajtája. A szükséges várakozási időt a szer gyártójának kell meghatároznia. Az oldószertartalmú szerek és a víz alapú emulziók előírt várakozási idejét mindig be kell tartani, mert egyébként nem érjük el a kívánt leválasztási hatást.
A formaleválasztó szerre gyakorolt időjárási hatások vagy egyéb igénybevételek (pl. gyalogos forgalom), továbbá a felhordás és a betonozás közti túlságosan hoszszú várakozási idő bizonyos körülmények között csökkenthetik a leválasztási hatást. Nedvszívó zsaluzat esetén ez néhány napos időszak után történhet meg. Nem nedvszívó zsaluzatok esetén ennek kisebb a veszélye és a formaleválasztó szer hatása – a környezeti feltételektől függően – általában néhány hétig megmarad.
(CeMBeton útmutató 2017)