Lapszámok

A 2015. évi drezdai 11. kiselemes betonburkolat világkonferencia után tavaly október 16-19. között Szöulban találkoztak a térkő világában dolgozó vezető kutatók, gyártók, egyetemi oktatók, tervezők, forgalmazók. Barabás Árpád cégtulajdonos kezdeményezésére hárman vettünk részt a konferencián, útépítő mérnökként egyedül képviseltem hazánkat.

Hét szekcióba sorolva 37 előadás hangzott el. Az előadótermen kívül egy hatalmas területen a legnagyobb dél-koreai és külföldi kiállítók mutatták be legújabb termékeiket, gépeiket, a gyártáshoz szükséges kiegészítő felszereléseiket. Videófelvételekből ismerhettük meg kutatásaik, fejlesztéseik legfrissebb eredményeit.

Az egyes szekciókban az alábbi területek eredményeiről számoltak be az előadók:
- a tervezés, különös tekintettel a vízáteresztő megoldásra, a legnehezebb forgalmi terhelésre,
- az útépítésen belüli elhelyezkedés, szabályozás,
- a környezetvédelem vonatkozásai,
- környezetformálás,
- innováció, kutatások,
- üzemeltetés-fenntartás,
- gyártás, alapanyagok.

9 országból érkezett, kitűnően felkészült előadók mutatták be, merre is tart ma a fejlődés ezen az utóbbi években jelentős növekedést felmutató útépítési részterületen.

A tervezésről szóló előadások sorából azt lehet kiemelni, hogy gyors fejlődésen megy át a 3D-s végeselemes modellezés, kiegészítve valós körülmények között végzett, gyorsított eljárású terhelésvizsgálatokkal, az eredmények összevetésével, kiértékelésével, a következtetések levonásával.

Tatsouo Nishizawa japán kutató, a Nemzeti Technológiai Intézet mérnöke a legnehezebb forgalmi terhelésű térkő pályaszerkezetek modellezésével kapcsolatos eredményeiről számolt be. 3 dimenziós végeselem-módszerrel vizsgálta a maradó deformáció kialakulását, a terhelésismétlődés és anyagminőségek összefüggéseit kutatva. Ismétlődő agresszív forgalmi körülmények között elemezte a használatos pályaszerkezeti rétegrendbe választott eltérő anyagtulajdonságok viselkedését. A számítógépes szimulációt követően valós körülmények között próbaszakaszokon, könnyű ejtősúllyal elvégzett mérések után lehetett összevetni a modell és a valóságos terhelések közötti deformációkülönbségeket. A kutató rámutatott, milyen különlegesen kiemelkedő szerepe van az ágyazó anyag tulajdonságának (szemeloszlás, vastagság, tisztaság stb.) a maradó alakváltozások kifejlődésében.

Három svéd kutató által összeállított és bemutatott előadás a vízáteresztő pályaszerkezeteket vette nagyító alá. Gyorsított valós helyzetű próbaszakaszokat építve 10 eltérő rétegrendet vizsgáltak.

Nyomvályúképződéssel szembeni ellenállás szempontjából az alábbi rétegrend bizonyult a legellenállóbbnak:
- 10 cm hagyományos betonelem, széles hézagokkal,
- 33 mm 2/5 ágyazó zúzalék,
- 100 mm drén aszfalt,
- 20 mm kiegyenlítő zúzalék,
- 800 mm 2/90 zúzottkő alap,
- 150 mm homok védőréteg.

Az USA képviseletében a Kaliforniai Egyetem munkatársai ismertették eredményeiket. A vízáteresztő térkőpályaszerkezet és a nehéz terhelés elemzéséhez 3 eltérő vastagságú próbaszakaszt építettek, a terhelési metódust és az eredményeket is bemutatták.

A vizsgált rétegrendek az alábbiak voltak:
- 8 cm térkő,
- 5 cm ágyazat,
- 10 cm felső alapréteg, majd alatta 3 eltérő vastagságú alapréteget elemeztek: 45 cm, 65 cm, 95 cm.

A kísérlet hozzájárult a méretezésük pontosításához.

Ausztráliából dr. Shackel professzor (1927-2012) – minden idők legelismertebb térkőprofesszora – tanítványai számoltak be kutatási eredményeikről. Mechanikai alapú rétegrend-elemzésük segítette a könnyen használható ausztrál méretezési programjuk elkészítését.

Belgiumból Elia Boonen ismertette azt a most készülő új útmutatót, amely a jó gyakorlat legfrissebb eredményei alapján ad majd tanácsot a tervezéshez, az építéshez, az üzemeltetéshez, a karbantartáshoz.

Volt olyan előadó, aki a hézagkitöltő homok és egyéb anyagok, pl. a polimer homok, a műgyantával kevert homok és egyéb lehetséges segédanyagok előny-hátrányelemzéséről számolt be.

A Németországból érkezett kutató a fotokatalitikus kiselemek városi felhasználási előnyeiről, a szennyeződést nagy mértékben megkötő titán-dioxidos cementből előállított térkőtermékek városi felhasználási lehetőségeit, jövőjét ismertette.

Volt még előadás esettanulmányként Torontóból, vízáteresztő térkövekről Norvégiából, a vízáteresztő térkőrendszer karbantartásához, üzemképességének biztosításához használható amerikai vákuumos célgépről.

A Solar road előnyeit ismertető koreai előadók nagy sikert arattak újszerű innovációjukkal, USA, Hollandia, Franciaország után saját fejlesztésükkel jutottak el a villamos energiát termelő térkövekhez. Szintén koreai kutatók a klímaváltozás miatt kialakult városi melegszigeteket ellensúlyozó világos színű és felületű térkövek előnyeit szemléltették a magas és fehér színű adalékkal készített térkő felületén mért, mérsékelt felmelegedést regisztráló hőmérővel elvégzett kísérletek bemutatásával.

A torontói egyetem munkatársa a térkőfelületek kialakításával és a csúszósúrlódásra gyakorolt hatással foglalkozott. Más koreai előadók a kétrétegű vízáteresztő – drén – térkő termékük kifejlesztésének folyamatát mutatták be.

Végül kiemelem David R. Smith, az észak-amerikai térkőszövetség műszaki igazgatójának előadását, amely a térkő felületképzések elfogadható paramétereiről szólt.

Komoly meglepetés volt, hogy a norvég kutató a könyvem (Tárczy László: Térkövek tervezése, kivitelezése, karbantartása) után érdeklődött, le fogja fordíttatni, mert ott sincs elfogadható szabályozása a térkő szakmának. Megerősítést kaptam arra nézve is, hogy a vízáteresztő térkőstruktúrára vonatkozóan folytatnunk kell a Barabás Kft.-vel és a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékkel közösen elkezdett kutatásainkat, méréseinket. El kell készítenünk a vízáteresztő térkövek méretezési utasítását.

A klímaváltozással összefüggő alkalmazkodási képességeink növelése érdekében mielőbb be kell emelni arzenálunkba a vízáteresztő térkőrendszert, szélesebb körben kell alkalmaznunk azt a „mindent faltól-falig vízzáróan leburkolunk” koncepció helyett, ahol csak lehet.