Szilvási András: Színes betonépületek (1. Rész)
Sok építész, közöttük világszerte elismert, az építészetet művészeti rangra emelő alkotó szívesen alkalmazza a betont mint formavilágának kifejező anyagát. Így volt ez már az ókorban is, amikor a vulkáni hamu segítségével előállított betonokkal alkottak maradandót és esztétikai értékkel bírót. Természetesen nekik még nem állt rendelkezésükre a betonelőállítási technika és a technológia széles tárháza. A béton brut (brutális beton) korszakában nem, illetve csak elvétve alkalmazták az anyagában színezett betont. Kifejezési módjuk az építészeti látvány szempontjából inkább a beton textúrájára vonatkozott. Az utóbbi 30 évben mint lehetséges és kidolgozott opció áll a tervezők rendelkezésére a beton anyagának a színezése. Több, a betonipari beszállításban érdekelt világcég is korszerű festékkel és kidolgozott adagolási technológiával segíti a színes betonok elterjedését.
Alapvetően ma is a cement és az adalékanyag színe az, amely a beton kő „természetes” beton színét meghatározza. A tervezők munkájuk során a legtöbb megvalósult „betonruhát” (látványbeton-felületek) viselő épület homlokzatához a márványszerű fehér derengéstől a fekete-szürke színesig terjedő látványt alkalmazzák. Függetlenül attól, hogy öntött technológiával vagy előregyártott elemekkel készül-e az épület. Örvendetes azonban, hogy az épületek homlokzatán egyre többször jelennek meg az anyagukban színezett látványbeton-felületek. A beton türelmes, elviseli és esztétikai élményt nyújt akkor is, ha az egész felületet festik, legtöbbször fehér színnel. Van azonban itt is egy újabb irányzat, ahol a tiszta látványbeton-felület olyan festést kap, amely kiemeli a beton esztétikai értékét. Manapság a betonépítészet reneszánszát éljük, amely furcsa, de észszerű kettőséggel képviselteti magát. A panelos lakásépítés közel egymilliós lakásszámával megkerülhetetlen építési-építészeti probléma a korszerűsítésük során. Erről majd egy más alkalommal beszélünk.
FEHÉR BETON: A MODERN MACHU PICCHU
Lima építészete kivételesen szép (Grafton Architechts stúdió, Iwan Baan) egyetemi campussal bővült. Az egyetemi épületet 2016-ban RIBA nemzetközi díjjal ismerték el. Az épület áttörtbeton-tömbje selymes fehér látványával mint egy modern Machu Picchu köti össze Limát a tengerrel. A beton megjelenik a homlokzaton és a teljes belső térben, ahol része lesz a belső építészetnek. A nagytáblás zsaluzatok hibamentes illesztései és távtartó nyomai feltűnnek a homlokzatokon, szabályos kiosztása része az építészeti látványnak. A betonfelületek homogén fehérek, nincsenek kivérzések, fészkességek. Igazi látványbeton élményt nyújtanak. Az épület külső karéja magasságával, tagoltságával sziklaként magasodik a bevágás fölé. Belső része teraszosan épül le a földszintig. A teraszokra és a tetőre felvonul a kert, sok-sok zölddel. Szinte eggyé olvad a tájjal.
FEHÉR TEMPLOM
Ragyogó fehér beton színnel készült el Észak-Portugáliában vila nova de famalicao temploma. Az építész (Hugó Correia) a hit tisztaságát és Jézus szenvedését akarta kifejezni az ovális alaprajzú, márvány fehérségű betonhomlokzattal és a töviskoszorú-szerű gyűrűkkel. Külső megjelenését fehér öntött beton határozza meg, amelyet csak kevés ablak nyit fel. Az íves felületeken osztásszerűen jelennek meg a zsaluzati illesztések. Erre a felületre rögzítették a töviskoszorút utánzó előregyártott fehér gyűrű elemeket. A fehér beton, valamint a zsaluzat kiváló minősége és a korrekt bedolgozás eredményezte a látványos felületet.
UFO HÁZ A BARVIKHA ERDŐBEN
Zaha Hadid és Vladislav Doronin egy londoni pubban beszélték meg, hogy Hadid lakóházat tervez az orosz üzletember számára. Az első vázlatok egy szalvétán születtek meg. A végleges tervek alapján Zaha Hadid halála után fejezték be ezt a csodapalotát. Ez Zaha Hadid egyetlen megvalósult lakóépülete. Ha nem ismernénk Zaha Hadid munkásságát, a futurisztikus megjelenés mint kézjegy azonnal meghatározná a tervezőt. Zaha Hadid szerette a betont, nagyon sok épülete alapanyagául választotta. Különleges módon formálta, újabbnál újabb technológiát kellett kitalálni ahhoz, hogy a beton kezes bárányként kövesse a tervező által megálmodott formavilágot. Építészetével folyamatosan feszegette az anyagok tűrésképességét és ebben a beton nagyon jól teljesített. A Barvikha erdőben megvalósult épület (beton csodapalota) térbeni elrendezése, bonyolultsága, erős kihívás volt az építők számára. A látványterveket 2008-ban mutatták be, az épületet 2017-ben, Zaha Hadid halála után fejezték be.
FORRÁS: archdaily.com, designboom.com, dezeen.com