Köszöntő
Végzett építészmérnökként kerültem 1979-ben a Beton- és Vasbetonipari Művek műszaki fejlesztési főosztályára, ahol komoly feladatok vártak. Éppen ebben az időpontban vásárolta meg a vállalat a svéd AB Strängbetong cégtől azt a licencet, amellyel egyedi vázszerkezetek gyártására nyílt lehetőség. A rendszer Magyarorszá- gon a BVM-TIP elnevezést kapta. Abban az időben főként vasbeton típusszerkezeteket gyártott a BVM, így a vállalat számára is komoly kihívást jelentett ez a feladat. Nekem a homlokzati falpanelok témaköre jutott osztályrészül, de nemcsak a BVMTIP rendszeré, hanem minden más is. Ez építész létemre örömmel töltött el, mert szerepem lehetett az akkori homlokzati egyhangúság feloldásában. Próbáltuk a vasbeton homlokzati panelek felületi megjelenését változatosabbá tenni, különféle eljárásokkal (homokszórás, szálerősítéssel összekötött felületi érdesítés, színezés, kerámiaburkolat, téglaburkolat stb.). Számomra az esztétika kiemelt jelentőséggel bír. Egy épület esztétikájában pedig nagy szerepet játszik – a tömegformálás mellett – a homlokzati megjelenés. Módomban állt az építésztervezőkkel konzultálva biztosítani számukra azokat a gyártástechnológiai feltételeket, amelyek lehetővé tették az általuk elképzelt megjelenés megvalósítását. Számomra mindez főként a vasbeton homlokzati falpanelok gyártmánytervezői és gyártmányfejlesztési feladatainak elvégzését jelentette.
Később – a STABIMENT Hungária Kft., majd a Sika Hungária Kft. keretei között – átkerültem az anyag oldalra, amikor megismerhettem azokat a legújabb fejlesztési eredményeket, amelyek napjainkra lehetővé tették a betontechnológia forradalmasítását. Még a BVM-ben kiváló kollégáimmal együtt rájöttünk, hogy a beton esetén „tőlünk függ, mit alkotunk belőle”. Ez fantasztikus lehetőség, de egyben komoly felelősség is. Az építésztervezők fantáziája szabadon szárnyalhat, a szerkezettervezők és a technológusok feladata pedig az, hogy mindezt meg is valósítsák.
A beton és vasbeton nemcsak szerkezet lehet, de komoly esztétikai tényezővé is válhat. Ebben komoly együttműködésre van szükség az építésztervezők, a szerkezettervezők, a gyártmány-, valamint betontechnológusok között. A beton képlékeny anyagként mindenféle forma kialakítására alkalmas, de komoly szaktudást igényel, hogy a végeredmény vonzó és tartós legyen. Számomra a beton, mint mesterséges kő egy olyan anyagfajta, amely nemcsak helyettesíteni tudja a természetes követ, téglát és egyéb szilikát anyagokat, hanem többletesztétikumot is tud nyújtani. Műemléki környezetben is megállja a helyét, ráadásul mindezt költséghatékonyan teszi. Néha annyira hasonlatossá tud válni még akár a fához is, hogy szakember legyen a talpán, aki az eredetitől meg tudja különböztetni.
Napjainkban reneszánszát éli a beton, mivel a technológiai fejlesztések következtében már sokféle szakma számára tud alapanyagul szolgálni. Csipkeszerű áttört díszítéseket, esztétikus használati tárgyakat, utcabútorokat és számtalan más tárgyat készíthetünk betonból. Végül, de nem utolsósorban a beton be tud kapcsolódni a hatékony energiagazdálkodásba is.