Ritter Ádám: Beton a 21. században - Beszámoló a BAU München 2017 kiállításról
Európa legnagyobb, világszinten is jelentős nemzetközi építőipari kiállítása és vására, a BAU 2017 – amelyet idén január 16-21. között rendeztek meg – számos újdonságot tartogatott a betonos szakma számára.
A müncheni vásárközpont területén kétévente megrendezett expón 17 kiállítási csarnokban összesen több mint 180.000 négyzetméteren sorakoztatták fel a szektor teljes spektrumát a tervezéstől a kivitelezésig használt szoftverek, építőanyagok és rendszerek. A 45 országból érkező összesen 2120 kiállító 250000-nél is több látogatót vonzott a világ minden tájáról. A beton és betonszerkezetek iránt érdeklődő résztvevők az A1 és A2 jelzésű kiállítócsarnokban, illetve a B0 jelzésű, jövőbe mutató innovációkat és kutatásokat bemutató teremben láthatták a legtöbb újdonságot. Írásomban az expón eltöltött két nap során megismert jelentősebb nóvumokat igyekszem röviden bemutatni.
A megtekintett fejlesztések közül a leginnovatívabb vitathatatlanul a C3 kutatócsoport által kiállított, Carbonbetonból készült gerenda volt. A Drezdai Műszaki Egyetem által vezetett C3 (Carbon Concrete Composit) elnevezésű interdiszciplináris kutatócsoport és szövetség célja, hogy 2020-ig a szükséges gyártói kapacitásokkal, szabványokkal és szakemberekkel együtt felépítse, majd piaci bevezetésre előkészítse a Carbonbetont, mint szerkezeti anyagot és brandet. De mi is az a Carbonbeton? Ez az új anyag karbonhálóval és/vagy karbonrudakkal „vasalt” nagy teljesítőképességű beton. A betonacéllal szemben a karbonszál legnagyobb előnye, hogy négyszer könnyebb, hatszor nagyobb a teherbírása és nem korrodálódik, így érdemben csökkenthető a betontakarás mértéke. Mindezeken túl a Carbonbeton ökológiai lábnyoma is számottevően kisebb, alkalmazásával felére csökkenthető az egységnyi beton előállítására vetített energiafelhasználás és szén-dioxid-kibocsátás.
Figyelemre méltó fejlesztési iránynak látom a TouchCrete fantázianéven futó kutatá- si programot, melyet a kasseli egyetem vezet. A kutatás célja érintésérzékeny betonfelületek kifejlesztése, azaz a betonba olyan szenzorok, érzékelő panelek integrálása, melyek programozhatóvá teszik az interfészt, létrehozva az IT-betont. Ennek jövőbeli jelentőségét nem kell hosszan ecsetelni, elég, ha arra gondolunk, hogy a betonfelületben el tudunk rejteni pl. programozható kapcsolókat. Az expón kiállításra került a Pong (~pingpong) nevű videójáték egy olyan verziója, ahol a tenyerünket egy TouchCrete betonfelületen mozgatva irányíthattuk az ütőket.
Az elmúlt években a betonnal kapcsolatos nemzetközi alkalmazott kutatásokat egyértelműen meghatározza az a vezérgondolat, hogy integráltan legyenek megoldva a betonszerkezetben az akusztikai és hőszigetelési problémák. Ehhez a fejlesztési irányhoz kapcsolódik a Reapor Akustikdecke nevű újítás. A vasbeton födémek alsó síkjára – normál követelmények mellett a felület kb. 20%-án – elhelyezett Reapor (habüveg) sávokkal a födém egyben betölti az akusztikai burkolat szerepét is. A Reapor jó hangelnyelő képességével növeli a beszédérthetőséget, csökkenti az utózengési időt, mindezek által pedig jó akusztikai minőséget teremt. A hőszigetelési problémára az előregyártott Thermofalak és Thermofödémek nyújtanak megoldást. A Thermofalak olyan előregyártott kéregfalak, ahol a hőszigetelés a fal belsejében, a külső oldali kéregre erősítve kerül beépítésre. A Thermofödémek a falakhoz hasonlóan olyan előregyártott kéregpanelek, amelyeknél a hőszigetelés az alsó kéreghez kapcsolódik.
Nem titkolt célom, hogy a cikkel felkeltsem érdeklődésüket, hogy minél több magyar szakember látogasson el a 2019-ben megrendezésre kerülő kiállításra. Az expón látott fejlesztési irányok, innovációk, újdonságok alapján ugyanis egyértelműen viszszaigazolódni látom, amit a 2016. decemberi szám köszöntőjében is írtam, „A BETON ma trendi, innovációra ösztönző anyag, így fejlesztésének, fejlődésének, felhasználási módjainak csak az emberi képzelet szabhat határt”.