Lapszámok

2016. augusztus XXIV. évfolyam VI. szám

Polgár László: Teherhordó vonalak – teherhordó felületek Beszámoló a debreceni Polónyi-kiállításról

A Németországban élő világhírű magyar statikus, Polónyi István munkáiból, valamint hazai szerkezettervezők alkotásaiból rendeztek kiállítást Debrecenben június 16. és 25. között. A Polónyi-kiállítás a mérnökprofesszor építészeti formákra, problémákra kidolgozott, változatos konstrukciós megoldásait mutatta be – interaktív modellekkel – egyenes teherhordó vonalak vagy ívelt felületszerkezetek esetében. A Polónyi követői című mérnöki kiállításon pedig a hazai szerkezettervezők által konstruált hidakat, stadionokat, tornyokat, épületeket tekinthették meg az érdeklődők. Polónyi István nemcsak tartószerkezet-tervezőként, mérnök alkotóként, egyetemi professzorként, hanem gondolkodó emberként is példamutató – vélekednek róla kortársai.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért időszerű bemutatni ezt az életművet? Polónyi professzor munkásságából sugárzik a szakmaiság. Németországban egyre gyakrabban hallani a mérnöki alkotások művészetéről. A múlt évben 30 év után németül is kiadták Billington, egy amerikai szerző könyvét a mérnöki alkotások művészetéről. Magyarországon a múzeumok idegenkednek egy olyan kiállítástól, melyben a szakmaiság keveredik a művészettel. Polónyi professzor éppen azáltal vált úttörő egyéniséggé, hogy tervezéseiben, tanításaiban ötvözni tudta az építészetet a mérnöki alkotással.

A mostani évek sportlétesítmény-építési lázában különösen aktuálissá vált a kérdés: egy-egy stadion, sportcsarnok esetében mennyire meghatározó a tartószerkezet, a mérnöki munka és mennyire az építészeti tervezés? A „Polónyi-iskolában” több tantárgyat együtt hallgatnak az építész- és mérnökhallgatók. A vándorkiállítás anyaga a laikusok számára is igyekszik érthetővé tenni a tartószerkezetek működését.

A több mint hat évtizedes pályafutást összefoglaló kiállítás megszervezése több éve érlelődött. Íme, a főbb állomások.

2013. JÚNIUS

Alkalmam nyílt megtekinteni Berlinben a Stephan Polonyi (Polónyi István) vándorkiállítást, és találkozni Polónyi István profeszszorral. A berlini már a negyedik helyszín volt, és itt is nagy érdeklődés övezte a gyulai születésű, egykor az Iparterv statikus tervezője, azóta Németországban igen nagy tekintélynek és elismerésnek örvendő szerkezettervező mérnök kiállítását. Érdekesség, hogy a tárlatot az észak-rajna-vesztfáliai építész kamara kezdeményezte. Polónyi professzor munkásságáról ismert, hogy tervezései során példamutatóan tudott együttműködni az építészekkel.

A kiállítás bemutatta a leghíresebb alkotásait, ezen kívül azt is, hogy miként jöttek létre. Már ekkor megfogalmazódott bennem: ezt a kiállítást Magyarországra is el kell hozni!

2014. NOVEMBER

Dr. Balázs L. György professzor nagy örömmel újságolta, hogy a müncheni kiállítás után Polónyi professzor a BME-nek adományozza a kiállítás anyagát. Egy „kis” problémát jelent, hogy az anyagot egy héten belül el kell hozni. A BME nehézkes bürokráciája mellett álmodni se lehet ilyen gyors intézkedésről, nem is szólva a fuvarköltség viseléséről, a tárolóhelyről. Egyedüli lehetőség saját költségemen elhozni az anyagot Münchenből, és a saját üzemünkben helyet biztosítani neki.

2015. MÁJUS

A sok sikertelen kísérlet után, hogy Budapesten rendezzük meg a Polónyi-kiállítást, a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara elnöke, dr. Liska András valamint Dezső Zsigmond elvállalják a kiállítás megszervezését, Debrecenben.

2016. JÚNIUS 16.

A kiállítás megnyitása.

Nagyszerű ötletnek bizonyult, hogy a Polónyi-munkásságot bemutató kiállítást kibővítették a Polónyi szellemiségét követők munkáinak bemutatásával. A magyarországi mérnöki alkotásokon túl látható volt a kolozsvári Plan31 Ro mérnökiroda tervezésében megvalósult kolozsvári sportcsarnok, illetve a Bollinger-Grohmann iroda tervezései is.

A kiállítás sikere minden várakozást felülmúlt. A megnyitóra mintegy 300-an jöttek el az ország minden részéből, a másnapi szakmai konferencia 200 résztvevője pedig teljesen betöltötte az előadótermet.

A MODEM kiállítóközpont előtti téren a Freyssinet 75 évvel ezelőtti, elemekből összefeszített gerendamodell próbaterhelés-bemutatója külön csemege volt az érdeklődők számára.

2016. JÚLIUS 8.

A Freyssinet gerenda-próbaterhelés folytatása, a gerenda törése.

ÉS A FOLYTATÁS?

Július 17-én a követők kiállítása, majd 24-én a Polónyi-kiállítás is bezárt. Az anyagokat ismét saját költségemen hoztam el és tárolom, hogy októbertől a FUGA-ban is (Budapest, Petőfi Sándor utca 5.) bemutathassuk.

A mérnöki alkotások művészete szinte ismeretlen fogalom Magyarországon. A Magyar Művészeti Akadémiának nincs is mérnök tagja, miközben az építési tagozatban 32 építészmérnök van. Jellemző, hogy a Debrecenben előadást is tartó Polónyi István és Klaus Bollinger tagja a német művészeti akadémiának. A magyar mérnöktársadalom keveset foglalkozott tevékenységének a bemutatásával, még kevesebbet a mérnöki alkotások művészi vonatkozásaival.

A debreceni kiállítás célja a laikusabb közönség megszólítása is volt. A MODEM előtti téren a feszített vasbeton-gerenda terhelése és a Pentele híd modelljének bemutatása igen nagy tetszésnek örvendett.

A rendezvény résztvevőinek visszajelzései is azt igazolják, hogy érdemes volt harcolnunk a kiállítás megrendezéséért. Íme egy köszönet a számos levélből: „Nagy öröm és megtiszteltetés volt számomra, hogy ott lehettem az előadáson Debrecenben, ahol olyan gondolatokat kaptunk, amelyek inspirálnak és segítenek jó megoldást találni a mindennapi mérnöki munkában.”