Lapszámok

2015. július-augusztus XXIII. évf. 7-8. szám

Tudta-e?

Tudta-e, hogy a vasalt beton egyik megálmodója, Lambot csónakot készített, másik megálmodója, Monier pedig virágcserepet alkotott?

Joseph Louis Lambot francia földbirtokos már az 1840-es években „ferciment”-nek nevezett anyagból állított elő virágcserepeket, víztartókat és más használati tárgyakat. 1848-ban építette meg a vasalt csónakot, melyet 1855-ben szabadalmaztatott. A nedvességet rosszul viselő fát helyettesítő anyag fő alkotója egy vaspálcákból összekapcsolt fémháló, melyet a találkozási pontokon összeerősítettek, a készítendő tárgy alakja szerint meghajlítottak, majd bebetonoztak. 1855-ben, igen alacsony vízállásnál két elsüllyedt csónakot megtaláltak a Szajnában. Az egyik még igen jó állapotban volt, 1902-ig használták.

Joseph Monier kertész volt, aki a vasalt betont 1849-ben találta fel Franciaországban, szabadalmát azonban csak 1867-ben jelentette be. A készítendő tárgyak - pl. virágcserép, tartály - különböző nagyságúak és alakúak lehettek. Előállításukhoz kerek vagy szögletes vaspálcák felhasználásával, drótok segítségével rácsozatot képezett, amelyet 1-4 cm vastag, portlandcementes pépbe ágyazott, az edény méretétől függően.

Később szabadalmát többször kiegészítette, kiterjesztette vasalt csövek, helyhez kötött nagyobb tartályok, sima lapok, hidak, gyaloghidak, boltozatok készítésére is.

Forrás: Dr. Balázs György: Beton és vasbeton I. kötet