Lapszámok

2021. február XXIX. évfolyam I. szám

Tanuljuk a BETONt

Betonadalékszerek III.

Képlékenyítő adalékszerek

A képlékenyítő adalékszerek hatóanyaga általában ligninszulfonát és önmagukban kissé késleltető hatásúak. A képlékenyítő adalékszereknél másfajta mellékhatás is felléphet, például légbuborék-képződés. A képlékenyítő adalékszerek hatása és a keverék merevedési hajlama a cement fajtájától is függ. A képlékenyítő adalékszerek egyrészt lehetővé teszik egy adott betonkeverék víztartalmának legalább 5%-os mértékű csökkentését (roskadási vagy terülési mértékkel mérve) a konzisztencia befolyásolása nélkül. Ebben az esetben a megszilárdult beton 7 és 28 napos nyomószilárdsága legalább 10%-kal kell hogy nagyobb legyen. A frissbeton légtartalma legfeljebb 2%-kal lehet nagyobb.

A képlékenyítő adalékszerek másrészt a víztartalom változtatása nélkül növelik a roskadási/terülési mértéket, vagy mindkét hatást egyidejűleg kifejtik.

Folyósító adalékszerek

A folyósító adalékszerek hatóanyaga általában lignin-, melamin-, naftalinszulfonát, vinilpolimer, akrilát vagy polikarboxilát, valamint ezek keverékei. Egyes folyósító adalékszereknél légbuborékképződés felléphet. A hatékony folyósító adalékszerekkel akár földnedves betonból is lehet folyós konzisztenciájú betont előállítani. A megfelelő folyósító adalékszerrel készített beton könynyen bedolgozható, nem osztályozódik szét és vízkiválás sem tapasztalható.

A folyósító adalékszerek hatása általában gyorsabban romlik, mint a képlékenyítőké – kivéve az újabb akrilát és polikarboxilát hatóanyagúakét –, ezért a mixerkocsiban szállított betonok esetében – szükség szerint – célszerű a folyósító adalékszert a munkahelyre érkezéskor utánadagolni. A folyósítóval készített betont utólag tilos felvizezni (a receptben meghatározott víztartalomnál több vizet utólag hozzáadni)! A folyósító adalékszerek hatása és a keverék merevedési hajlama a cementfajtától és az adalékanyag finomszem-tartalmától is függ. A folyósító adalékszerek egyrészt lehetővé teszik egy adott betonkeverék víztartalmának legalább 12%-os mértékű csökkentését (roskadási vagy terülési mértékkel mérve) a konzisztencia befolyásolása nélkül. Ebben az esetben a megszilárdult beton 1 napos nyomószilárdsága legalább 40%-kal, 28 napos nyomószilárdsága pedig legalább 15%-kal kell hogy nagyobb legyen. A frissbeton légtartalma legfeljebb 2%-kal lehet nagyobb. A folyósító adalékszerek másrészt a víztartalom változtatása nélkül jelentősen – legalább 120 mm-rel – növelik a roskadási és legalább 160 mm-rel a terülési mértéket, és ez a hatás csak 30 perc után szűnhet meg. Nyomószilárdságuk ebben az esetben 28 napos korban csak legfeljebb 10%-kal lehet kisebb. A frissbeton légtartalma legfeljebb 2%-kal lehet nagyobb. A folyósító adalékszerek mindkét hatást egyidejűleg is kifejthetik.

Stabilizáló adalékszerek

A stabilizáló adalékszerrel készített beton nem osztályozódik szét és vízkiválás sem tapasztalható. A stabilizáló adalékszerek a keverővíz veszteségét a vízkiválás (vérzés) legalább 50%-os mértékű csökkentésével mérsékelik. A megszilárdult beton nyomószilárdsága 28 napos korban legfeljebb 20%-kal lehet kisebb. A frissbeton légtartalma legfeljebb 2%-kal lehet nagyobb.

forrás: CeMBeton útmutató 2017