Lapszámok

2020. december XXVIII. évfolyam VI. szám

Meghalt Valtinyi Dániel (1942–2020)

Az idő kíméletlenül halad.

Megint meghalt egy jó szaki, a Valtinyi Dani, közvetlen munkatársainak, barátainak a Dani koma.

Dani koma, hiányzol nekünk. Keserű, jó humorú ember voltál, akinek minden váratlan szituációban volt egy találó megjegyzése, és még az előnytelen helyzetekben is humorral vetted az akadályokat.

Családi háttereidből, középiskolai neveltetésedből következően klasszikus entitásnak tekintettünk, aki mindig találóan adott magyarázatot a felmerült szakmai és társasági kérdésekre, idézett a Bibliától kezdve a modern sajtóanyagok kérdéseinek rejtett jelentéseiig.

E folyóirat hasábjain kiemelendő a szakmai tudása, amiből mindig szívesen merített és adott tovább a hozzá forduló szakembereknek.

Fiatal korában zenét tanult és ennek kisugárzása érződött a személyiségén. Később is nyomon követte a zenei eseményeket, melyek kritikáit megosztotta a munkatársaival.

A Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karát 1967-ben abszolválta. Nagyon jó anyagtani érzékre tett szert. Ez alapján az építőanyagokról alkotott szakvéleményei mindig helytállók, megalapozottak és mértéktartók voltak. Ezért szívesen vonták be a jelentős ipari feladatok megoldásába is. A szakmát hosszú ideig gyakorolta, és az ott szerzett tudása az évtizedek alatt kijegecesedett. Ebből adódott, hogy előzetes helytálló szakvéleményt tudott alkotni adott műszaki helyzetekre.

A szakmát a 43. Állami Építőipari Vállalatnál kezdte, ahol az előregyártási technológiák minőségi problémáival foglalkozott olyan korban, amikor a házgyári technológiák ontották a megoldatlan problémákat. Egyaránt kellett foglalkozni a klasszikus építőanyagokból és az ún. modern anyagokból ötvözött szerkezeti elemek problémáival (műanyagok, festékek stb.). A későbbiekben az Építéstudományi Intézetben dolgozott, ahol tudományosan is kikerekedett a szakmai ismeretköre. Kutatási területe az iparba berobbanó betonadalékszerek hatásmechanizmusának vizsgálata volt. A szakmai élete zömét az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetnél töltötte, egészen a nyugdíjazásáig. Itt igazán sokrétű munkát végzett az anyagvizsgálatok terén. Az építőanyagok minőségi megítélésében a klasszikus szervetlenkémiai analitikai vizsgálatokat tartotta a legfontosabbnak, különösen a komplex épületdiagnosztikai eljárások kifejlesztését. E téren sokat tett a vizsgálati eljárások szabványeljárásainak kifejlesztésében is. A mértékadó eljárások megítéléséről több szakmai cikke is megjelent. Jelentős szerepet vállalt az épületek szigeteléstechnikájában alkalmazott vizsgálatok fejlesztésében is, ezt a tevékenységét gyakorlatilag élete végéig folytatta.

Hiánya űrt hagyott e vizsgálattechnika területén.

Két lányát rajongásig szerette, büszke volt mindkettejük szakmában elért sikereire, gyermekei három unokával ajándékozták meg.

Nyugodj békében.

Köszönjük a cikk összeállítását dr. Kovács Károlynak és Pásztory Ferencnének.

Valtinyi Dániel a Beton újság számára is készített cikkeket. Nem örök életű a beton és a vasbeton című írásában például a beton- és vasbetonszerkezetek korrózióvédelmének, az élettartam növelésének legfontosabb feladataival foglalkozott. A téli sózás hatása a vasbeton szerkezetekre című munkája a téli sózás miatt a vasbeton szerkezeteknél létrejövő károsodásokra hívja fel a figyelmet, részletezve a sótartalmú víz tulajdonságait, valamint kitér a beton oldható kloridion-tartalmának meghatározására is.