Lapszámok

2020. február XXVIII. évfolyam I. szám

Köszöntő

Első élményeim a betonnal egészen ifjú koromra vezethetők vissza. Abban az időben voltam gyerek, amikor mindenki a családdal és a szomszéddal együtt építkezett, minden háznál volt betonkeverő, vagy tudták, hogy kitől tudnak kölcsönkérni. Egyetemi éveim alatt építkezéseken vállaltam munkát, ahol annyi betonos vödröt és talicskát kellett megmozgatnom, hogy egy ideig úgy tűnt, a gyermekkori kalákák szép emléke végleg szertefoszlik.

2003-ban a Miskolci Egyetemen végeztem környezetmérnökként, majd 2005-ben bányamérnökként. Pályakezdőként kis útépítési kitérő után kavicsbányászattal, majd később a beton gyártásával, értékesítésével és a betonnal mint üzlettel foglalkoztam.

A mindennapi életünkben a beton nemcsak mint alapanyag, szerkezet, híd vagy ékszer van jelen, hanem bonyolult szervezési, gyártási és üzleti folyamatot is jelent. Már a beton kiválasztásánál komoly szaktudásra van szükség. Előre tudnunk kell, hogy mire fogjuk használni megszilárdult állapotában a betonból készült terméket, illetve azzal is tisztában kell lennünk, hogy a beépítés, a kötés első, kritikus 28 napja és teljes élettartama során milyen körülményekre számíthatunk. A gyártás során az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy ugyan alapanyagról beszélünk, de nincs lehetőségünk raktározásra. A gyártástól számítva 1,5 órán belül a végleges helyén be kell építeni a kiszállított terméket. Ha a beton tervezése, gyártása, beépítése, utókezelése és védelme szakértő és gondos kezekben van, ezek a kérdések nem kerülnek felszínre. Egyszerűen azt mondjuk, hogy „jó a beton”. Ahhoz azonban, hogy ezt az elismerést megkaphassuk, sokaknak sokat, jól és nagyon szervezetten kell dolgoznunk.

Bizonyos szempontból a beton olyan, mint a futball. Mindenkinek van személyes kötődése és mindenki ért is hozzá. Legtöbbünknek van valamilyen tapasztalata a betonozással kapcsolatban. Bárki számára elérhető az anyag. Besétálunk az első barkácsáruházba vagy tüzépre, veszünk egy zsák cementet, összekeverjük kétszer mosott dunai sóderral meg vízzel és kész is a beton. A legtöbb ember betonozott már valamit, legyen az egy oszlop vagy egy kis darab járda. Ugyanígy vagyunk a focival is. Ha lerakunk két papucsot és elkezdünk passzolgatni, azt már hajlamosak vagyunk futballnak nevezni. Körülbelül annyi a hasonlóság az otthon kevert beton és a professzionális betongyártás között, mint a kert végi foci és a világbajnokság között.

Azt nem tudom, hogy labdarúgás létezik-e majd 100 év múlva, de az biztos, hogy beton igen. Némely szerkezetet már most is 100 éves időtartamra tervezünk. Mivel ilyen időtávlatokról beszélhetünk, óriási a felelősségünk. A beton használatának elterjedéséig a természet kiváltsága volt, hogy kőzet szilárdságú, tetszőleges méretű és formájú dolgokat alkosson. Megkaptuk a lehetőséget, azonban sok változásra, kihívásra kell reagálnunk a közeljövőben. Az ipar 4.0, erőforrásaink felelős használata, CO2-lábnyomunk csökkentése, a körkörös gazdaság lehetőségeinek kihasználása mind olyan feladat, melyeknek megoldására sokkal kevesebb időnk van, mint a beton élettartama. „Beton – tőlünk függ, mit alkotunk belőle”, de a mi felelősségünk is!

Varju-Majzik Péter
CeMBeton Beton Tagozat vezető
Duna-Dráva Cement Kft. Betonüzletág igazgató