Lapszámok

2017. október XXV. évfolyam V. szám

25 év az iparágban – Cementgyártás

Negyed évszázad telt el azóta, hogy először megjelent a Beton szakmai lap. Előző lapszámunkban az újság alapítóival olvashattak visszaemlékezést, most induló sorozatunkban viszont az iparágban végbement változásokat tekintjük át területenként. Először a hazai cementipar fejlődését, a cementgyártási módszerek, technológi- ák, a műszaki színvonal átalakulását veszszük górcső alá Szarkándi János, a Magyar Cement-, Beton és Mészipari Szövetség elnöke, a Duna-Dráva Cement Kft. elnök-vezérigazgatója segítségével, aki maga is tanúja, alakítója volt a haladásnak.

EURÓPAI SZÍNVONALÚ GYÁRAK, KÖRNYEZETKÍMÉLŐ MŰKÖDÉS

Az 1990-es évek eleje óta egy teljes modernizálási folyamat zajlott le a cementgyárakat illetően. Jelenleg 3 cementgyár működik az országban. Mindhárom gyár az európai élmezőnybe tartozik. Összességében a cementipar jóval több, mint 100 milliárd forint összegű beruházást végzett az elmúlt húsz év során a működő gyárak fejlesztésével és működtetésével kapcsolatban, a régi, elavult technológiákat leépítették, leállították.

Királyegyházán 2011-ben az akkor elérhető legmodernebb technológiával létesült cementgyár, míg Beremenden 2007 és 2009 között egy 17 milliárd forintos beruházásból teljes körű modernizáción esett át a gyár. Vácott 2016 és 2018 között zajlik egy közel 7 milliárd forintos modernizáció, amely szintén azt a célt szolgálja, hogy a Magyarországon működő cementgyárak megtartsák elő- kelő pozíciójukat az európai cementgyártás élvonalában.

A gyárak mára maradéktalanul teljesítik a környezetvédelmi előírásokat, modern, korszerű monitoring és integrált minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek. Károsanyag-kibocsátásuk az 1960-70-es években tapasztalt szint töredékére zuhant, jelentősen csökkent az energiafelhasználásuk. Bátran kijelenthető, hogy minden területükön megújultak a magyarországi cementgyárak.

TUDOMÁNYOS HÁTTÉR, A KUTATÁS-FEJLESZTÉS TÁMOGATÁSA

A cementipar tudományos szervezete, a CEMKUT Kft. az utóbbi évek során jelentős változáson ment keresztül. Fejlődésével követi az iparág modernizációját, bekapcsolódott a nemzetközi vérkeringésbe és stabil hátteret jelent a cementgyárak számára a tanúsítási, minősítési, kutatás-fejlesztési, oktatási és egyéb területeken.

Egyre erősödő kapcsolatot tart fenn és fontos szakmai segítséget nyújt a felsőoktatási, valamint egyéb oktatási intézmények munkájához, ezzel is elősegítve az iparág hosszú távú fejlődésének lehetőségeit.

Az iparág termékei és szolgáltatásai sokkal felhasználóbarátabbak lettek, mind megjelenésükben (csomagolás), mind tulajdonságaikban maximális mértékben megfelelnek a kor elvárásainak. Az elmúlt 25 évben szélesedett a termékpaletta, új termékek jelentek meg, köztük a CEM III-as típusok.

KORSZERŰ ALAPANYAGOK, FOSSZILIS TÜZELŐANYAG HELYETTESÍTÉS

A termelés során a hazai cementgyárak a hulladékokból készült alternatív tüzelőanyagok alkalmazásával törekszenek az importból származó fosszilis tüzelőanyag-felhasználás csökkentésére. Ezzel párhuzamosan a felhasznált hulladékok, melléktermékek, másodnyersanyagok alkalmazásával (kohósalak, erőművi pernye, REA-gipsz) helyettesítik a kibányászott anyagokat, mérséklik a környezetterhelést. Ez a törekvés nagymértékben elősegíti a körforgásos gazdaság működésében való részvételt. A cementipar egyik sajátossága a magas hőmérsékleten (2000 °C láng- és 1450 °C anyaghőmérséklet) és hosszú tartózkodási idővel történő hasznosítás. A cementgyártás másik pozitív jellemzője a hulladékmentes technológia, azaz a salakképződés nélküli termelés, ugyanis a klinkerégető kemencébe bejuttatott anyagok maradék nélkül beépülnek a klinkerbe, a cementgyártás köztes termékébe, melyhez adalékanyagokat hozzáadva, őrléssel készül a cement. Tehát a cementgyártás a hulladékok, másodnyersanyagok energetikai és anyagában történő hasznosítását is biztosítja. A felsorolt technológiai paraméterek alapján a cementgyártási technológia összességében jobb környezeti eredményt biztosít más energetikai hasznosító létesítményekhez képest.

Csökkent az egységnyi termékre jutó energiafelhasználás és szintén kisebb lett az 1 tonna cementre jutó szén-dioxid-kibocsátás.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

A fenntartható fejlődés a hazai cementipar egyik legfontosabb törekvése, ennek megfelelően kifejezett célja az ökológiai lábnyom csökkentése is. Ezt szolgálja például az alternatív tüzelőanyagok alkalmazása és egyre növekvő hányada, valamint az ipari melléktermékek cementgyártás során történő felhasználása. Modern porleválasztó rendszert üzemeltetnek a cementgyárakban és számottevő erőforrást biztosítanak a bányák rekultivációjához.

A cementgyárak nagy figyelmet fordítanak a kedvező munkahelyi légkör és környezet kialakítására, ennek köszönhetően alacsony a munkaerő fluktuációja.

A cementgyárak nagy figyelmet fordítanak a kedvező munkahelyi légkör és környezet kialakítására, ennek köszönhetően alacsony a munkaerő fluktuációja. A sok évtizedes múlttal rendelkező Beremendi és Váci Cementgyárban sokszor egy-egy család több generációja dolgozik együtt. A cementgyártás speciális szaktudást igé- nyel, amit a tanulmányok után a gyárakban eltöltött hosszú idővel és betanulási programokkal lehet elérni. Törekszünk arra, hogy megtartsuk a jó szakembereket, többnyire a generációk cseréje okoz nagyobb változásokat. Jellemző a multifunkcionalitás, egy-egy munkavállaló sokrétű szaktudással rendelkezik és így többféle munkakört ké- pes ellátni.

A hazai cementgyárak saját társadalmi felelősségvállalási programokat működtetnek, emellett nagy jelentőséget tulajdonítanak a környezetükkel való párbeszédnek, a gyárak környékén élők támogatásának. Pályázatokat és ösztöndíjakat írnak ki (tehetségek támogatása, közösségi terek kialakí- tása), munkavállalói önkéntes programokat indítanak, részt vesznek a sport, a kultúra és az oktatás területén folyó munkában.