Lapszámok

2018. december XXVI. évfolyam VI. szám

Köszöntő

A beton(építés) rítusának szépsége abban rejlik, hogy minden építménynél újra és újra meg kell komponálni az anyag összeépítésének „mozdulatait”.

A beton egyértelműen a legkezesebb és legelterjedtebb építőanyagunk.

A beton minden formát képes felvenni, mindeközben jól terhelhető.

A beton speciális adalékszerekkel, acéllal, elemi szálakkal együtt alkalmazva még többet „tud”.

A beton tömege biztosíték és egyben védelem is.

A beton nem kedveli a felcicomázott architektúrát, azt természeténél és technológiájából következően elutasítja.

A beton világa a rendezett vonalakból és felületekből áll, de nem idegenkedik az ortogonálistól eltérő irányoktól sem.

A beton felülete az őt fogadó zsaluzat mintázatának lenyomata.

A beton bármilyen építészeti stílust elvisel, de nyers alakjában érzi legjobban magát.

A beton színét kedvünk szerint alakíthatjuk.

A beton jól és könnyen burkolható, a rátett terheket türelemmel hordja.

A beton nehéz, de nem nehézkes.

A beton szinte minden szerkezetépítés feladatra alkalmas.

A beton szép megjelenése és jó működése csak akkor biztosított, ha már a tervezés során figyelnek rá, a hibákat utólag nem könnyű javítani rajta.

A beton nehezen elmúló, az idővel dacoló anyag.

A beton előállítása sok energiát igényel, egyben sok energiát tud tárolni.

A beton élettelen szürkesége hat az emberre, lehet szeretni és nem szeretni, de létezése adott, jövője biztos.

A beton alkalmazása az anyagtudományok és a technológiai fejlesztések segítségével egyre szélesebb.

Prof. Dr. Markó Balázs,
egyetemi tanár,
a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar dékánja