Lapszámok

2018. június XXVI. évfolyam III. szám

Csorba Gábor: Betonozás meleg időben (nyári betonozás)

Közeledik a nyár, a szabadságolási szezon, de az építőipar továbbra is kimagaslóan nagy teljesítményt nyújt, tehát nyáron, a kánikulában is fognak betonozni. A betongyárak és az építőipari kapacitás kihasználtsága folyamatosan csúcson van, ami már önmagában is kockázati tényező a jó minőség tekintetében. Ehhez jön még hozzá hamarosan a nyári meleg, az időnként extrém csúcshőmérsékletekkel.

A meleg időben történő betonozás nyilvánvalóan többletkockázattal jár, de ha betartjuk a technológiai szabályokat, akkor jó eséllyel készíthetünk ilyen körülmények között is megfelelő minőségű beton-, vasbeton, feszített beton építményeket, műtárgyakat.

Maga a betonszabvány (MSZ 4798:2016 Beton. Műszaki követelmények, tulajdonságok, készítés és megfelelőség) valamint az EN 206 alkalmazási feltételei Magyarországon és a MÉASZ ME-04.19:1995; 19. fejezet (Műszaki Előírás; Beton és vasbeton készítése) részletesen megfogalmazza a meleg időben történő betonozás műszaki követelményrendszerét.

Ezen előírások alapján a jó minőség biztosítása érdekében az alábbi pontokban foglaltakat be kell tartani:

1. 35 °C felett nem szabad betonozni, ha folyamatosan, több mint 4 órán át e felett van a hőmérséklet.

2. Az adalékanyagokat, ha lehet, árnyékos helyen tároljuk, vagy óvatosan hűtsük permetezéssel úgy, hogy lényegesen ne változzon meg az adalékanyag víztartalma!

3. Kis kezdőszilárdságú cementet használjunk (ne 42,5-est és ne R-est)!

4. A betonkeverő üzem, ha tudja, akkor hűtse a cementet. A cement hőmérséklete nem lehet magasabb 50 °C-nál.

5. A késő délutáni, esti órákban és éjjel betonozzunk!

6. Amennyire lehet, csökkentsük a kiszállítási időt a betongyárból a beépítés helyéig!

7. A beton eltarthatóságára, konzisztenciájára különösen ügyelni kell, hogy belül maradjunk a tervezett kategóriában a beépítés helyén is, de ezt folyósítószerrel érjük el, ne pedig többletvíz hozzáadásával! A beton eltarthatósága a keverés megkezdésétől számítva (a víz hozzáadásától) az az időtartam, amely alatt a frissbeton-keverék konzisztenciája a tervezett osztályon belül marad.

8. A beépítés helyén legyen mindig folyósítószer, hogy korrigálhassuk a konzisztenciát!

9. Tilos a betont felvizezni.

10. Közvetlen napsugárzás, nagyobb erősségű szél ne érje a friss betonfelületet!

11. Ha lehet, ipari padló esetében kerüljük kötéskésleltetőszer használatát, amennyiben folyósító- vagy képlékenyítőszert, netán egyéb adalékszert is alkalmazunk, mert az adalékszerek egymásra hatása többletkockázattal jár. De ha a betongyár vagy a betontechnológus ezt kifejezetten javasolja, akkor lehet használni próbakeverés után.

12. Ha a frissbeton nedvszívó felülettel érintkezik (zsaluzat, fogadóaljzat), akkor azt elő kell nedvesíteni!

13. A bedolgozást gyorsan, ütemesen kell végezni (több vibrátort, tömörítőeszközt használjunk), a mixereknek egyenletesen kell érkezniük (hogy a várakozási idő ne legyen 10 percnél több). Ne alakuljanak ki ún. spontán munkahézagok és ne legyen szétosztályozódás!

14. A beton utókezelésének különös jelentősége van a nyári betonozáskor, ennek az irányelveit külön is részletezem.

 

Az utókezelés legfőbb technológiai szabályai:

1. Az utókezelés legfőbb célja, hogy a cement hidratációjához szükséges víz a kötési időszakban és a szilárdulás folyamán mindenhol jelen legyen elegendő mennyiségben a betonkeresztmetszetben (vagyis ne száradjon ki idő előtt a beton). A hidratációhoz szükséges vízmennyiség kb. másfél-kétszeresével dolgozzuk be a betont, ezért utókezelés nélkül a betonfelület gyorsan, ellenőrizetlenül kiszáradna, amely a felület tönkremeneteléhez vezetne és az egész betonszerkezet megfelelőségét veszélyeztetné.

2. Az utókezelés tehát alapvetően szükséges ahhoz, hogy a betonból kihozzuk a legtöbbet, ami egyébként már potenciálisan benne van, ha jól tervezett, jó betontechnológiával öszszeállított és jól kivitelezett szerkezetet építettünk. Az utókezelés anyagai azonban nem csodaszerek, az elrontott, pl. túlvizezett, rosszul összeállított receptúrájú betont nem lehet megmenteni az utókezeléssel, a károkat enyhíteni viszont igen.

3. Az utókezelést gyorsan el kell kezdeni és a felületet folyamatosan nedvesen kell tartani. Ilyenkor nem elég csak a párazárót ráfújni a felületre, hanem fóliát kell tenni rá és a fólia alá vizet folyatni (ez természetesen a vízszintes felületekre vonatkozik).

4. Legalább 14 napon át tartson az utókezelés!

5. A kültéri betonlemez esetére nézve fontosnak tartom kiemelni, hogy a beton felületére permetezhető párazáró szerek (amit a vonatkozó Útügyi Műszaki Előírás is előír) ugyan megakadályozzák a betonlemezben lévő víz korai kipárolgását, de semmilyen hővédelmet nem nyújtanak a beton számára. A párazáró folyadék (akár diszperziós, akár pl. akrilát bázisú, akár egyéb) a beton felső pórusait tömi el néhány tizedmilliméter mélyen, de mivel teljesen a felülethez tapad, a környezeti hőmérséklettel szemben nem szigetel. Amennyiben bazaltbetonnal dolgozunk, számíthatunk az ún. belső utókezelési hatásra, mert a kavicsadalékhoz képest magas a bazalt adalékanyag-szemcséinek vízfelvétele, így a belső víztartalom jótékony hatással van a száradási-zsugorodási szakaszban.

6. Erős napsugárzás és hőség mellett nem elég csak a párazáró filmréteg, sokkal jobb eredményt érhetünk el, ha a párazáró folyadék rápermetezése helyett vízzel fellocsoljuk, elárasztjuk, majd geotextíliával (ennek hiányában fóliával) leterítjük a betonfelületet, majd a geotextíliát nedvesen tartjuk, vagy naponta többször is vizet eresztünk a fólia alá. A geotextília, a fólia alatti légrés, pláne, ha nedves a felület, megfelelő hőszigetelést is jelent, persze, ha ott marad a felületen és nem fújja el a szél. Előnye ennek a megoldásnak az is, hogy mind a geotextília, mind a fólia többször felhasználható.

7. Figyeljünk arra, hogy a víz hőmérséklete nem lehet a beton felületéhez viszonyítva 10 °C-nál hidegebb, különben a hősokk felületi repedéseket okoz!

8. Az utókezelés szakirodalma igen terjedelmes (pl. MÉÁSZ ME04.19:1995 – 5.9.1.), javaslom átolvasásra ezeket a műszaki előírásokat. Az utókezelés elhagyhatatlan a betonszerkezeteknél, a művelet szakszerű elvégzése pedig felteheti a koronát a művünkre.