Lapszámok

2018. június XXVI. évfolyam III. szám

Prof. Balázs L. György: A vasbeton szerkezetek koncepcionális tervezéséről tartott előadást Budapesten a fib elnöke

Abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy a fib (Nemzetközi Betonszövetség) elnöke, prof. Hugo Corres a közelmúltban Budapestre látogatott. Elnök urat évtizedek óta sok szakmai és baráti kapcsolat köti Magyarországhoz. A látogatás céljai között szerepelt egy előadás megtartása is, amin a kidolgozás alatt álló fib Model Code 2020 előkészületére hívta föl a figyelmet, azon belül pedig részletesen beszámolt a koncepcionális tervezés fontosságáról és kodifikálási lehetőségeiről is. Az előadás fő szervezője a fib Magyar Tagozata volt. Társszervezőkként csatlakozott: a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék, a Hidak és Szerkezetek Tanszék, a Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék, valamint a Magyar Mérnöki Kamara is. Ennek megfelelően széles körű érdeklődés övezte Hugo Corres elnök úr előadását.

A FIB MODEL CODE 2020 ELŐKÉSZÜLETEI

Prof. Hugo Corres beszámolt a fib azon törekvéséről, hogy a vasbeton szerkezetek tervezésének alapjául szolgáló Model Code-okat a jövőben tíz évenként fogja megjelentetni. Igazodva a legutóbbi változathoz, a következő Model Code a 2020-as dátummal várható. A fib Model Code 2020 elsődleges célja a Model Code 2010 javaslatainak továbbfejlesztése, és a meglévő szerkezetekre (existing structures) vonatkozó rész jelentős bővítése.

KONCEPCIONÁLIS TERVEZÉS

A fib Model Code 2010 [1] világviszonylatban az első szabvány, amelyik tartalmaz egy alfejezetet (7.1 fejezet) a Koncepcionális tervezésről – a Tervezés részletes fejezetén belül. Prof. Hugo Corres a témakörhöz fűzött bevezetőjében büszkén említette meg, hogy a madridi egyetemen ő az „utódja” Eduardo Torrojának, aki kiemelt hangsúlyt helyezett munkássága során a koncepcionális tervezésre. Az előadó hangsúlyozta, hogy a tervezés és a megvalósítás folyamatában az egyik legfontosabb lépés a koncepcionális tervezés. Olyan fontos döntések születnek a szerkezeti formára és az anyagválasztásra vonatkozóan, amelyek a szerkezet építésére és használatára vonatkozóan egyaránt meghatározóak.

Ha a koncepcionális tervezés rosszul sikerült, akkor annak hibáit, ill. hiányosságait később nagyon nehéz – esetleg egyáltalán nem lehet – kiküszöbölni. A jó koncepcionális tervezéshez azonban jó ötletek és jó koncepciók szükségesek. Meggyőződése, hogy az építőmérnöki képzés során sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyzeni minden egyetem képzésében a koncepcionális tervezésre. Egyes egyetemi tananyagokban ez a fontos téma sajnos egyáltalán nem szerepel.

Az előadás során részletes példákon keresztül ismerhettük meg a koncepcionális tervezésben rejlő választási, ill. döntési lehetőségeket. Példák szerepeltek Robert Maillart (1872-1940), Eduardo Torroja (1899- 1961), Eugène Freyssinet (1879-1962), Pier Luigi Nervi (1891-1979), Olav Olsen (1913-1998) és Hugo Corres saját munkásságából a koncepcionális tervezésre vonatkozóan. Prof. Hugo Corres előadásának anyaga megtekinthető a fib Magyar Tagozat honlapján: http://fib.bme.hu/korabbi_rendezvenyek.html. A fib Bulletin 51 Tankönyv [2] 2. fejezetében olvashatjuk előadónk írásban megjelent gondolatait a koncepcionális tervezésről.

Összefoglalójában ismét felhívta a figyelmet arra a gondolatára, hogy a koncepcionális tervezés a tervezés és megvalósítás folyamatának egyik legfontosabb lépése, és annak megfelelően is kell rá tekinteni.

HIVATKOZÁSOK
[1] fib Model Code 2010 „fib Model Code for Concrete Structures 2010”, Wiley 2013, ISBN 978-3-433-03061-5
[2] fib Bulletin 51: „Structural Concrete – Textbook on behaviour, design and performance", Vol 1, Lausanne, ISBN 978-2-88394-091-8