Lapszámok

2016. január-február XXIV. évf. 1-2. szám

Miért nem reped a padló? Vagy ha mégis, akkor miért?

Október végén került sor arra az ipari padlók és térbetonok témakörben megszervezett tervezôi és kivitelezôi szakmai rendezvényre, aminek fô inspirátora az Avers Fiber Kft. volt. Az egész napos rendezvény keretében az elôadók bemutatták, hogy mi a kulcsa a jó minôségû, költséghatékony betonpadlók és szálbeton szerkezetek tervezésének és megvalósulásának. Fontos látni, hogy mik a buktatók, melyeket hozzáértéssel elkerülhetünk. Erre világítottak rá az elôadók: Szecsey Márton, Polgár László, Fûr-Kovács Adrienn, Dr. Salem Georges Nehme és Csorba Gábor.

Szecsey Márton geotechnikus, statikus tervező a beton - padlók altalajainak és ágyazatainak tervezéséről és kivitelezéséről, valamint a polimer szálak alkalmazásáról tartotta meg előadását, melyben rámutatott arra a sajnálatos jelenlegi gyakorlatra, hogy az ipari padlók építésének többségénél még „vak repülés” folyik, a padlók geotechnikai előkészítése és tervezése a szűkös anyagi források miatt mellőzött, vagy takarékos verziójú.

Előadásának második felét a szilikát alapú szálkompozitok, ezen belül is a szál típusok fajtáinak bemutatásával kezd te. Központi eleme annak bemutatása volt, hogy a polimerszálak különböző kategóriái közül hogyan lehet helyesen a célnak megfelelőt kiválasztani. Régóta ismert tény, hogy a szálgyártás, szálasítás folyamán egy anyagot minél vékonyabbra húznak, húzószilárdsága annál nagyobb. Ez a magyarázata pl. a nanoszálak hihetetlen szilárdsági paramétereinek is. Mégis ellentmondás feszül aközött, hogy a mikroszálak csupán 1 kg/m³-es adagolásig szokásosak és a felett a polimer makroszálak használatosak. A High Grade fibrillált szál nagy fajlagos felületénél fogva hajlamos elektrosztatikus feltöltődésre, így csak 1 kg/m³-ig adagolható, ágas-bogas alakja miatt mégsem tud kihúzódni, ezért statikai modellekben hatékonyan alkalmazható. Ezután konkrét, megvalósított példákon keresztül bemutatta a High Grade fibrillált és a Concrix makroszálak méretezésének lépéseit.

Polgár László vezető tervező (ASA Építőipari Kft.) a szálerősített beton szerkezetek tervezési és kivitelezési hátteréről beszélt. A szálerősített beton szerkezetek egy új, modern iránya a szintetikus szálerősítés, amiben az elő adó szintén nagy tapasztalattal rendelkezik. Az előadás során olyan víziónak lehettünk tanúi, miszerint a szintetikus szálerősítés felhasználásában hatalmas perspektíva és lehetőség rejlik. Miért is?

Az ipari padlók tervezése és kivitelezése során manapság egyre általánosabban alkalmazott a műszálerősítés, ami nem csak vágott kivitel esetén használható, hanem a nagytáblás kivitelű padlók során is. A betonpadló - bizonyos nézetek szerint - egy speciális födémszer kezet. Egyedisége abban rejlik, hogy stabil ágyazaton nyugszik. Ez a nézőpont vezetett ahhoz, hogy bát rabban alkalmazták az akkor még újdonságnak számító acélszál erősítésű betont a hagyományos hálós vasalat helyettesítésére. Napjainkban a fejlesztési trend egyre inkább a szintetikus szál erősítés felé tolódik el.

A betonpadló tervezése során már sokkal modernebb és kifinomultabb módszerek vannak, melyeket figyelembe tudunk venni, így a padlólemez sokkal optimálisabban tervezhető, mintha egyszerűen egyenértékűvé tesszük egy födémszerkezettel. Ennek a módszere és számítási metódusa az Eurocode 2-ben, nemzetközi szinten például az osztrák Szálbeton Irányelvben (Faserbeton Richtlinie) és a Gottfried Lohmeyer-Karsten Ebeling: Betonpadlók gyártó- és raktárcsarnokokban c. könyvében van meghatározva.

Építészeti szempontból is hatalmas lehetőség rejlik a szálerősítésű betonokban, ez az előzőekben említett szerkezeti vastagság csökkentéséből ered. Ez az egyik titka a Zaha Hadid épületeknek, továbbá, hogy a betonszerkezetek formatervezése sokkal szabadabbá válik. Egy másik nagyon szép példa a szabad formatervezésre a milánói expó olasz pavilonjának áttört, filigrán homlokzati kialakítása.

Szálerősített padló és pályalemezek című előadásában Fűr-Kovács Adrienn ügyvezető (Avers Fiber Kft.) az elmúlt évek tapasztalatairól beszélt a magyarországi és külföldi projektek bemutatásán keresztül.

A svájci Brugg Contec AG – amelynek az Avers Fiber Kft. a magyarországi képviselője - több, mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a szintetikus szálerősítésű betonszerkezeteket illetően, ami számszerűsítve közel 20 000 000 m2 elkészült, használatban lévő ipari padlót és térbetont jelent Európa szerte. A legrégebben használt és ezáltal a legnagyobb referencia anyaggal rendelkező műszál a High Grade fibrillált szál, mely sikerének elsődleges kulcsa a padló vasalatának komplett elhagyásában vagy nagyobb terhelés esetén a vasalat és a szálerősítés kombinálásában, ezzel a vasalat optimalizálásában rejlik. Néhány konkrét megvalósult példa: LEGO gyár ipari padlója, Borgwarner gyártócsar nok ipari padlója, fonódó villamospálya pályalemez, Városligeti műjégpálya, Várkert Bazár multifunkciós tér padlója, Audi Aréna pályalemeze, Tüskecsarnok hűtő- és pályalemeze, Wacker Neuson gyártóüzem ipari padlója és térbetonja stb.

Gyorsuló világunk technológiai fejlődésének kulcsa a gazdaságos megoldások keresése. Egy-egy eljárás tömeges alkalmazásának feltétele a versenyképes ár és a gyorsabb, egyszerűbb kivitelezés. A technológiai fejlődés üteme az építőiparban lényegesen lassúbb, mint például IT területén, ahol egy-egy szoftver néhány év alatt elavul, addig az építőiparban elvárás, hogy a beépített anyag 40-50 év múlva is tartós, használható maradjon. Ezzel a fejlődési ritmussal az építőiparban alkalmazott technológiai újításnak is arányban kell állnia. Fontos, hogy tesztelt, kipróbált termékek kerüljenek beépítésre. A szintetikus szálerősítés biztonságos alkalmazásakor is fontos ezt szem előtt tartani. Mivel az ipari padlót évtizedekre tervezzük, így fontos, hogy a megfelelő minőségű beton kerüljön beépítésre, aminek kiválasztása függ a padló használatától, környezeti hatásoktól stb. Ezt a komplex témát mutatta be nekünk dr. Salem Georges Nehme (PhD) okl. építőmérnök, betontechnológus szakmérnök (BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék egyetemi docense, laborvezetője) a Térburkolatok és ipari padlók c. előadásában.

A megfelelő betonreceptúra összeállításának egyik fő szempontja a betonpadló használati célja.

A betonpadló használatának meghatározása után már adott a feladat betontechnológiai oldalról, azaz ennek értelmében meghatározni a beton szilárdságát, a hajlító-húzószilárdságát, tapadó-húzószilárdságát, kopásállóságát, fagyállóságát, felületi érdességét vagy más felületképzéssel való kompatibilitását, és fontos cél a repedési hajlam minimalizálása. Az előadás során nagyon részletes betekintést kaptunk, hogy hogyan lehet az egyes, előbb említett paramétereket teljesíteni, mi az, amire a betonreceptúra összeállítása során oda kell figyelni. A legfontosabb tényezők a zsugorodási repedések kiküszöbölése érdekében, figyelembe venni a külső hatásokat (száradási repedések, fagy) és összetételt (cement, adalékanyag, v/c és konzisztencia).

Ahogyan Dombi József mondta: „Sok homok, sok cement, sok víz: sok a probléma!” A túlzott bedolgozás és a gyenge utókezelés is veszélyes lehet, ezeket meg kell előzni annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki mikrorepedések. A korai zsugorodási repedések kialakulásának csökkentése (szinte teljes redukálása) elérhető az előzőekben említett hibalehetőségek elhárításával és mikroszálak alkalmazásával. Ipari padlók betonreceptúráinak összeállításakor nem csupán a szilárdsági osztályt kell figyelembe venni, hanem nagyon sok tényezőtől függ a jó minőségű padlóbeton receptúrája.

A nap lezárásaként Csorba Gábor (a Betonmix Kft. ügyvezetője és az Esztrich és Ipari Pad ló Egyesület elnöke) beszélt az ipari padlók lehetséges hibáiról, melyekkel igazságügyi szakértőként találkozott.

Előadásában, melynek címe Ipari padlók hibái az igazságügyi építéstechnológiai szakértő szemével, kitért a jogi szabályozásokra, melyek az építtetőt és építőt egyaránt védik. Melyek is ezek?

Az objektív és kötelezően alkalmazandó szabályok a hatályban lévő törvények, rendeletek és egyéb szakmai előírások, például a műszaki irányelvek (írott) vagy szakmai szabályok (írott vagy íratlan). Az Esztrich és Ipari Padló Egyesület már nincsen messze attól, hogy kiadja az ipari padló építésre vonatkozó műszaki irányelvet. A szabályozás célja, hogy a szakkivitelező és a beruházó részére egyaránt garanciát biztosítson arra vonatkozóan, hogy egy meghatározott standard alapján készülhessen el a padlólemez, ami a későbbi vitákat jelentősen redukálhatja. Fontos megjegyezni, hogy különbséget kell tenni az építési hiba, a természetes elhasználódás és a nem rendeltetés szerű használat között! Ebből adódóan az esetleges reklamáció során meg kell határozni, hogy az javítási kötelezettség vagy karbantartási szükség.

Néhány tipikus padló hiba, melyeket minden esetben ki kell vizsgálni, de általánosságban az alábbiak szerint rendszerezhetőek:
  • repedések: nem feltétlenül hiba
  • a felületi kéreg repedései: nem feltétlenül hiba
  • fugaletöredezés: nem feltétlenül hiba
  • lemezek billegése: hiba
  • kéregfelválás: hiba
  • nem megfelelő glettelés: hiba
  • felfagyások (térbeton esetén): hiba
 

A repedések kialakulása a betonban természetes jelenség, nem feltétlenül hiba. A legnagyobb tervezői és kivitelezői körültekintés ellenére sem garantálha tó 100 százalékosan a repedésmentesség. Javítása alapvetően akkor szükséges, ha az gátolja az üzemszerű használatot, vagy ha állagromláshoz vezet. Ez általában a 0,5 mm-es határt jelenti beltéren és az 1 mm-es határt kültéren. A javítás a legtöbbször optikailag kiemeli a repedést. Az ipari padló nem dekorbeton (az esztétika szerződésfüggő – ha igény, akkor objektív és ellenőrizhető paramétereket kell hozzárendelni – mint pl. látvány - beton, látszóbeton esetében). Műszakilag nem indokolt a beavatkozás ezen esetekben, ha nincs felválás és kitöredezés.

Az előadás második felében Csorba Gábor kitért arra is, hogy az ipari padló hibák oka lehet tervezésből adódó, vagy - ami jellemzőbb - a tervezés hiányából adódó. Jellemző problémák továbbá az alépítményi hibák. Ez utóbbi utólagos vizsgálata körülményes, de nem lehetetlen. Egyik ilyen módszer a talajradar vizsgálat. A mérések során megállapítható, hogy hol vannak és milyen mértékűek az alépítményi anomáliák, pl. süllyedések, üregesedések. A radaros diagnosztika eredményei alapján pedig a javítás módját is ki lehet dolgozni.