Lapszámok

2017. április XXV. évfolyam II. szám

Ritter Ádám: Beton a 21. században - Beszámoló a BAU München 2017 kiállításról

Európa legnagyobb, világszinten is jelentős nemzetközi építőipari kiállítása és vására, a BAU 2017 – amelyet idén január 16-21. között rendeztek meg – számos újdonságot tartogatott a betonos szakma számára.

A müncheni vásárközpont területén kétévente megrendezett expón 17 kiállítási csarnokban összesen több mint 180.000 négyzetméteren sorakoztatták fel a szektor teljes spektrumát a tervezéstől a kivitelezésig használt szoftverek, építőanyagok és rendszerek. A 45 országból érkező összesen 2120 kiállító 250000-nél is több látogatót vonzott a világ minden tájáról. A beton és betonszerkezetek iránt érdeklődő résztvevők az A1 és A2 jelzésű kiállítócsarnokban, illetve a B0 jelzésű, jövőbe mutató innovációkat és kutatásokat bemutató teremben láthatták a legtöbb újdonságot. Írásomban az expón eltöltött két nap során megismert jelentősebb nóvumokat igyekszem röviden bemutatni.

A megtekintett fejlesztések közül a leginnovatívabb vitathatatlanul a C3 kutatócsoport által kiállított, Carbonbetonból készült gerenda volt. A Drezdai Műszaki Egyetem által vezetett C3 (Carbon Concrete Composit) elnevezésű interdiszciplináris kutatócsoport és szövetség célja, hogy 2020-ig a szükséges gyártói kapacitásokkal, szabványokkal és szakemberekkel együtt felépítse, majd piaci bevezetésre előkészítse a Carbonbetont, mint szerkezeti anyagot és brandet. De mi is az a Carbonbeton? Ez az új anyag karbonhálóval és/vagy karbonrudakkal „vasalt” nagy teljesítőképességű beton. A betonacéllal szemben a karbonszál legnagyobb előnye, hogy négyszer könnyebb, hatszor nagyobb a teherbírása és nem korrodálódik, így érdemben csökkenthető a betontakarás mértéke. Mindezeken túl a Carbonbeton ökológiai lábnyoma is számottevően kisebb, alkalmazásával felére csökkenthető az egységnyi beton előállítására vetített energiafelhasználás és szén-dioxid-kibocsátás.

Figyelemre méltó fejlesztési iránynak látom a TouchCrete fantázianéven futó kutatá- si programot, melyet a kasseli egyetem vezet. A kutatás célja érintésérzékeny betonfelületek kifejlesztése, azaz a betonba olyan szenzorok, érzékelő panelek integrálása, melyek programozhatóvá teszik az interfészt, létrehozva az IT-betont. Ennek jövőbeli jelentőségét nem kell hosszan ecsetelni, elég, ha arra gondolunk, hogy a betonfelületben el tudunk rejteni pl. programozható kapcsolókat. Az expón kiállításra került a Pong (~pingpong) nevű videójáték egy olyan verziója, ahol a tenyerünket egy TouchCrete betonfelületen mozgatva irányíthattuk az ütőket.

Az elmúlt években a betonnal kapcsolatos nemzetközi alkalmazott kutatásokat egyértelműen meghatározza az a vezérgondolat, hogy integráltan legyenek megoldva a betonszerkezetben az akusztikai és hőszigetelési problémák. Ehhez a fejlesztési irányhoz kapcsolódik a Reapor Akustikdecke nevű újítás. A vasbeton födémek alsó síkjára – normál követelmények mellett a felület kb. 20%-án – elhelyezett Reapor (habüveg) sávokkal a födém egyben betölti az akusztikai burkolat szerepét is. A Reapor jó hangelnyelő képességével növeli a beszédérthetőséget, csökkenti az utózengési időt, mindezek által pedig jó akusztikai minőséget teremt. A hőszigetelési problémára az előregyártott Thermofalak és Thermofödémek nyújtanak megoldást. A Thermofalak olyan előregyártott kéregfalak, ahol a hőszigetelés a fal belsejében, a külső oldali kéregre erősítve kerül beépítésre. A Thermofödémek a falakhoz hasonlóan olyan előregyártott kéregpanelek, amelyeknél a hőszigetelés az alsó kéreghez kapcsolódik.

A bemutatott újdonságokon túl oldalakat lehetne még írni az alább felsorolt nóvumokról:
• vízelnyelő, vízáteresztő drénbeton,
• nyomtatóval készített betonelemek,
• POLA fantázianevű, plexiüveggel öszszefogott, modulárisan építhető, üreges könnyűbeton blokkok, melyekkel kiváló akusztikai tulajdonságú, átlátható válaszfalak építhetők,
• változatos felületi textúrával, mindenféle színben, méretben és geometriai formában, nagy teljesítőképességű szálerősítésű betonból készülő kültéri és beltéri burkolatok, melyek előállítása során a zsaluzatba öntött keveréket a legújabb gyártástechnológia szerint több ezer tonna erővel préselik, hogy elérjék a tökéletes geometriai formát és a teljesen tömör, pórusmentes betonfelületet,
• Dyckerhoff Flowstone („folyékony kő”) nagy teljesítőképességű beton, mellyel számomra szinte hihetetlen minőségű betontárgyak, betonelemek hozhatók létre,
• könnyű, kézzel mozgatható műanyag zsaluzatok, melyek teljesítőképessége lassan vetekszik a fatartós és fémkeretes zsaluzatok teherbírásával, 
• a német építőipart is egyre inkább sújtó munkerőhiányra részleges megoldást nyújtó, már a családi házak építésénél is megjelenő fejlesztések (komplett, előregyártott, hő- és hangszigetelt házak, erkélylemezek, erkélyek, árnyékolók stb.).
 
 

Nem titkolt célom, hogy a cikkel felkeltsem érdeklődésüket, hogy minél több magyar szakember látogasson el a 2019-ben megrendezésre kerülő kiállításra. Az expón látott fejlesztési irányok, innovációk, újdonságok alapján ugyanis egyértelműen viszszaigazolódni látom, amit a 2016. decemberi szám köszöntőjében is írtam, „A BETON ma trendi, innovációra ösztönző anyag, így fejlesztésének, fejlődésének, felhasználási módjainak csak az emberi képzelet szabhat határt”.