Lapszámok

2017. február XXV. évfolyam I. szám

Dr. Jámbor Attila: Így tervezhetünk, építhetünk 2017 januárjától – az építésügyi jogszabályok változásai

2017 januárja igazi „rendszerváltás” az építésügyben, egy új szemlélet bevezetésének újabb lépései következtek be. Az Építési törvény (Étv., 1997. évi LXXVIII. tv.) 2017. január 1. napjától hatályos módosításának részletszabályaira végrehajtási rendeletet kellett elfogadnia a Kormánynak. A szükséges kormányrendelet tipikus salátarendelet lett, tizenöt darab építésügyet érintő jogszabályt módosított. Kiemelést érdemel a 2017 januári változások közül a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetése, valamint az egyszerű bejelentés kiterjesztése.

Érdemes tudni, hogy az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos új rendelkezése a 300 m2 hasznos alapterületű lakó- épületeket – a műemlékek kivételével – generálisan emelte be az egyszerű bejelentés hatálya alá. Az Étv. módosítása után a meglévő lakóépület bővítése is egyszerű bejelentés alapján történik, amennyiben az építési munkák elvégzése után sem haladja meg a lakóépület a 300 m2 összes hasznos alapterületet. Jelenleg már egyszerű bejelentéssel létesíthető az új lakóépület építése és a meglévő lakóépület bővítése – 300 m2 összes hasznos alapterületig –, valamint a kapcsolódó tereprendezés és támfalépítés. Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységek köre is jelentősen leszűkült, mivel a Kormány főszabály szerint engedély nélkül elvégezhetővé tette azokat az építési munkákat, melyek nem járnak egy épület, építmény bővítésével.

2017. január 1-től tovább folytatódott a kivitelezési dokumentációval kapcsolatos koncepcióváltás. Párhuzamosan az engedély nélkül végezhető építési munkák számának növelésével bővítették azon építési munkák körét, ahol az építtetőnek kötelező kivitelezési dokumentációt készíttetnie.

A legfontosabb, hogy megszűnt a kivitelezési dokumentáció készítési kötelezettség három különböző esete, vagyis amit korábban így fogalmaztunk meg:
1. Alapeset (engedélyezési dokumentáció + költségvetési kiírás + biztonsági és egészségvédelmi terv) – bizonyos méretparamétereket el nem érő építmény esetén,
2. Alapeset, de szükségesek a kritikus részekre teljes részletezettségű kivitelezési dokumentáció részek (pl. monolit részek, épületgépészeti 30 kW-nál nagyobb hőtermelő esetén stb.),
3. Teljes körű kivitelezési dokumentáció az „Alapeset”-et meghaladó méretkorlátok esetében.
 

A 2017. január 1. napjától alkalmazandó új koncepció már nem definiálja az „Alapeset” mérethatárait, így tulajdonképpen az előzőekből a 3. eset maradt meg. Nagyon fontos, hogy a Kivitelezési kódex változatlan előírása szerint abban az esetben, ha az építési munka csak kivitelezési dokumentáció birtokában végezhető, akkor ott az építkezés során kötelezően elektronikus építési naplót is kell vezetni. Mivel bővült a kivitelezési dokumentációhoz kötött tevékenységek köre, ezzel több esetben lett kötelező az elektronikus építési napló vezetése is.

Fontos kiemelni, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységek tekintetében a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pontja határozza meg az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció tartalmát (a gyakorlatban sokszor ezt nevezik egyszerűsített kivitelezési dokumentációnak). A fenti tájékoztató a fontosabb jogszabályváltozások közül is csak néhányat érintett. A 2017. január 1. napjától hatályos építésügyi jogszabályi módosításokról részletes tájékoztatók az Építésijog.hu oldalon érhetők el.