Rácz Attila: Beszámoló a MINNOTECH konferenciáról
A MINNOTECH 2016 konferencia idén elsô alkalommal, azonban hagyományteremtô szándékkal került megrendezésre Velencén az ÉMI Nonprofit Kft. szakmai védnökségével. A szervezô elsôdleges célja, hogy mindig naprakész információval szolgáljon az építôipart és településfejlesztést érintô szabványosítási és mûszaki-szabályozási kérdésekrôl, innovációs eredményekrôl és technológiai fejlesztésekrôl. Mindennek elengedhetetlen feltétele, hogy évrôl évre egységbe kovácsolja az építôipar, oktatás és az építéspolitika szakembereit, szakértôit és döntéshozóit.
A MINNOTECH 2016 (minőség, innováció, technológia) konferencia első napján az előadások plenáris és szekciós előadásokra tagozódtak, melyek az Új lendület a szabványosításban elnevezésű tematika köré épültek. A plenáris előadásokat az államigazgatásban, a műszakiszabályozási és ellenőrzési területen tevékenykedő neves és elismert szakemberek tartották. A szekciós előadásokra a hallgatóság – szakterület szerint – három részre tagozódott. Ezen választható szekciók az Építészet/magasépítés: Szabványosítás és innováció, Infrastruktúra/ mélyépítés: Vonalas létesítmények minőségügyi kérdései és az Építésfelügyelet voltak.
A konferencia második napját – mely a projektek minőségbiztosítása téma köré csoportosult – Spránitz Ferenc gyakorlati bemutatója nyitotta, melyet az előző napi szekciós előadások összefoglalója követett, a szekcióvezetők (Velősy András, Puchard Zoltán, Törökné Horváth Éva) tolmácsolásában. A hallgatóság ezt követően merülhetett el a magas és mélyépítést övező minőségi, minőségbiztosítási és minőségtanúsítási kérdésekben. Az építőiparral és az építőipari minőséggel kapcsolatos új jogszabályokkal, jogszabályi változásokkal és törekvésekkel kapcsolatos aktuális információkat a Miniszterelnökséget kép viselő szakértők szolgáltattak. A konferencia lezárásaként a szervezők – a közel 300 fő résztvevővel egyetértésben – fogalmazták meg azt a hét pontot, mely magában hordozza mindazt az üzenetet, mely ezt a konferenciát életre hívta, továbbá iránymutatást ad a szakma szükséges és nélkülözhetetlen megreformálására vonatkozólag. A konferenciasorozat harmadik és egyben záró napjának az ÉMI Nonprofit Kft. Szentendrei Ipari Parkja adott otthont, ahol a több mint 100 meghívott a „Minőség, innováció, iparfejlesztés” című szimpózium keretében tanúja lehetett annak, hogy dr. Deák Csaba, a Miskolci Egyetem kancellárja és dr. Henn Péter, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója stratégiai megállapodást írt alá a két intézmény közötti együttműködésről. A megállapodás a közös kutatás-fejlesztési tevékenységet, pályázati források lehívását és duális képzési programok kidolgozását foglalja magában. Mindez ékes példája lehet annak, hogy az innováció-alapú iparfejlesztés elengedhetetlen feltétele az ipari szereplők, a felsőoktatás és a tudásközpontok szoros szakmai együttműködésének.
A konferencia ajánlásai a 1032/2015 (I.30.) kormányhatározat és a 1567/2015 (IX.4.) kormányhatározat kapcsán, az építésügy átalakításának egyes fontos kérdéseiről
1. Az építőipar, amelynek spektruma a lakásfelújításoktól a vonalas létesítmények építésén át az erőművek építéséig terjed, hazánk egyik legfontosabb ágazata mind a GDP, mind pedig a foglalkoztatáspolitika szempontjából, szerepe a közeljövőben várhatóan erősödni fog. A konferencia résztvevőinek álláspontja szerint a mennyiségi növekedésnek együtt kell járnia a minőségi színvonal emelkedésével, amely a megújuló hazai lakásállomány, a kormányzati-önkormányzati tulajdonú épületek valamint a 2016 és 2020 között épülő ipari és kereskedelmi létesítmények fenntarthatóságát szolgálják, összhangban a 1032/2015. (I. 30.) és a 1567/2015. (IX. 4.) kormányhatározatban foglaltakkal.
2. A hazai építőipar minőségügyi szempontból heterogén képet mutat, a színvonal szakáganként is eltérő. Számos esetben a minőségbiztosítás nem kap megfelelő hangsúlyt sem az előkészítésben, sem a kivitelezési munkálatok során. A konferencia résztvevői javasolják egységes, harmonizált, a szakágak együttműködésére építő minőségbiztosítási szempontrendszer kidolgozását és széles körű alkalmazását.
3. Az építőipar szereplői által alkalmazott technológiák eltérő eredetűek és eltérő színvonalúak. A konferencia résztvevői szükségesnek tartják a technológiák egymásra épülését figyelembe vevő minőség-biztosítási szempont-rendszer kidolgozását és széles körű alkalmazását. Ennek támogatásához felmerült az önálló technológusi jogosultság bevezetése.
4. Az építőiparban jelentős innovációs potenciál van, melynek kihasználására az elmúlt években nem állt rendelkezésre elegendő hazai forrás, valamint csak korlátozott számmal jöttek létre hatékony K+F+I együttműködések. A konferencia résztvevői fontosnak tartják az építőipari kutatás-fejlesztés és innováció fontosságának elismerését, és megfelelő források biztosítását az innovatív és környezetbarát anyagok, intelligens technológiák és eljárások kidolgozására továbbá ezek piaci-gazdasági hasznosításának támogatására.
5. Az utóbbi évek jogszabályváltozásai a minőség, az építés szereplői felelősségének felértékelődését eredményezték. A konferencia résztvevői szükségesnek tartják az építtetők pozíciónak javítását a tudatos megrendelői magatartás erősítésével, valamint az ehhez szükséges eszközrendszer kialakításával a lakossági építkezések minőségbiztosítási szempontrendszerének kidolgozását, és a speciális beruházó rétegnek a magánépíttetők irányába történő elterjesztését és elfogadtatását.
6. A műszaki és minőségi fejlődés kiindulási anyagai a szabványok, műszaki előírások, irányelvek. A konferencia résztvevőinek álláspontja szerint ezek naprakészen tartása, folyamatos megújítása, frissítése valamint az építés résztvevői számára magyar nyelvű, egyszerű és megfizethető hozzáférés biztosítása szükséges, amihez állami források biztosítására van szükség.
7. Az építés szellemi-vizuális és szerkezeti-minőségi részei elválaszthatatlanok egymástól. A társadalom építési kultúrájának színvonal-emelése érdekében széleskörű társadalmi tudatosság-formáló program megindítását, támogatását, folyamatos napirenden tartását javasoljuk. A konferencia résztvevőinek véleménye szerint egy ilyen program jelentős hatással volna épített környezetünk minőségének javulására is.